2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Vendégoldal

Bezsnei Andor kulcsos háza

Angliai nászutasok választása

A magyarói Bezsnei Andor (fotó) a Felső-Maros mente turizmusában látja a jövőt, és úgy tűnik, meg is találta a „kulcsot” ahhoz, hogy ebben igazán sikeres legyen. A fiatal családapa tavaly nyitotta meg első, farm stílusban – saját kezűleg – épített kulcsos házát, amely mellett egy horgásztó is van. 

A Transylvanian Farmstay nevű szálláshelyre azóta a világ távoli részeiről is érkeztek és érkeznek folyamatosan a vendégek, így Andor újabb szintre lépett vállalkozásában, második, Transylvanian Lake House nevű ingatlanja is felépült már. A fiatalembert sikere titkáról kérdeztük.

– A Transylvanian Farmstayt az airbnb online platformon (sz. m. magánszemélyektől bérelhető ingatlanok internetes foglalási rendszere) hirdettem meg, és ez annyira bevált, hogy az elmúlt időszakban Ausztráliából már hárman is vendégeskedtek nálunk, többek között egy művész a Sydney-i Operaházból, aki Szászrégenben akart csellót vásárolni. Havonta jönnek turisták Németországból, egy angliai házaspár pedig a nászútját töltötte itt. Ugyanakkor a Közel-Keletről – Izraelből, Abu-Dzabiból, Törökországból – is voltak már vendégeink, ahogy a közép-amerikai Mexikóból, a dél-amerikai Chiléből és az Egyesült Államokból, illetve Kanadából is. De Ukrajnából is rengeteg vendéget fogadtunk. A nálunk megszálló turistáknak körülbelül fele tehát külföldi. A hazaiak közül a legtöbben Bukarestből érkeznek egy hétvégére. Képesek péntek délután 6-7 órát vezetni azért, hogy vasárnap délig, délutánig nálunk pihenhessenek. Az új házikó felépítését az első keresettsége motiválta. Ezt a házat már nem én építettem, hanem fogadott mesteremberek. Szeptember 5-én kezdték ásni az alapot, 25-én pedig már be volt fedve a ház. A további munkálatokat, a vakolást, szigetelést, teraszépítést már én végzem el. 

– Mi a legfőbb vonzereje a már működő kulcsos háznak? – kérdeztük.

– Egyrészt a csend, másrészt az állatok. Három szelíd dámszarvasunk van, kézből lehet etetni őket, ugyanakkor Angus szarvasmarhákat is tartunk, ezek is látványossá teszik a helyet, emellett horgászni is lehet. Az is fontos szempont, hogy erről a vidékről sok turisztikai látványosság megközelíthető. Készítettem egy online útikalauzt, amiben egyebek mellett az Istenszékéről, a marosvécsi kastélyról, Szovátáról, Parajdról, sőt még az Európában egyedinek számító tordai sóbányáról is lehet tájékozódni, illetve étteremajánlások is olvashatók. 

Mivel Bezsnei Andor szálláshelyének sajátossága a meghitt, intim környezet, a két ház közé bambuszültetvényt tervez, így az egyik ingatlanból nem lehet majd átlátni a másikra. Mint megtudtuk, az első kulcsos házat év végéig – és persze szilveszterre is – lefoglalták már a távolról érkező vendégek. 


Belső felújítás előtt a magyarói kultúrotthon

Várakozóban a nyertes pályázatok

Napra pontosan egy éve jelent meg Magyaróról szóló legutóbbi vidéki oldalunk. Kristóf József (fotó) polgármestert múlt szerdai látogatásunkkor arról kérdeztük, mi minden történt egy esztendő leforgása alatt a Felső-Maros menti községben.

Mint kiderült, a politikai helyzet változása, illetve a kormány gazdasági megszorításokat tartalmazó intézkedései miatt a megnyert pályázatok ügyében egyelőre nincs nagy előrelépés. Az országos beruházási társaságtól (CNI) a fickói kultúrotthon felújítására és bővítésére hívott le támogatást az önkormányzat. 
– Megvannak a szükséges iratok, engedélyek, a versenytárgyalás kiírására várunk, mivel azonban egy új kormányrendelet értelmében idén már nem kerülhet sor szerződéskötésre, a munkálat rajtja a tervezettnél jobban elhúzódik – mondta a községgazda, akitől azt is megtudtuk, hogy a CNI-n keresztül benyújtott másik két projekt – a magyarói sportterem és a holtmarosi fedett tanuszoda terve – továbbra is szintézislistán van, a két beruházásra még minden bizonnyal évekig várni kell.
A községközponti kultúrotthonban saját forrásból kerül sor belső felújításra – egyebek mellett festésre, padlócsiszolásra. 
Az országos helyreállítási terven (PNRR) keresztül két elektromos töltőállomás létrehozására nyert támogatást a község, az egyik Magyarón, a másik Holtmaroson lesz. A megyei tanács közbenjárásával nemsokára két elektromos iskolabuszt is kapnak, erre alá is írták a szerződést. Egy másik, PNRR-en keresztül lehívott támogatásból épül meg egy két és fél kilométeres bicikliút, a kivitelezésre hamarosan kiírják a versenytárgyalást.
Tavaly október 31-én adtunk hírt arról, hogy Magyaró második lett a romániai falvakat digitális lehetőségeik szerint rangsoroló országos felmérésen, az előkelő helyezést a digitális fejlesztésre vonatkozó pályázatai alapján érdemelte ki a település. Az azóta eltelt időszakban az önkormányzat két ilyen jellegű projektje is nyertes lett: az egyik a földrajzi információs rendszerek (GIS) adatfeltöltésére, a községi digitalizált telekkönyv elkészítésére vonatkozik, a másik az iskola digitális segédanyaggal való felszerelésére, ez utóbbi, versenytárgyalás előtt álló projekt a bútorzat felújítását is magába foglalja. 


Önerőből fejezik be a közvilágítás korszerűsítését

Kristóf József arról is tájékoztatott, hogy helyi alapból folytatják a közvilágítás korszerűsítését. 
– 2021-ben a problémásabb helyeken, a mellékutcákban végeztük el ezt a beruházást, akkor 220 lámpatestet cseréltünk ki, most pedig haladunk a központ felé, a megyei úthoz kapcsolódó mellékutcákat is érintve. 254 lámpatestet szerelünk még fel az év végéig, ezzel ígéretünkhöz híven idén befejezzük a közvilágítás modernizálását.
Egy nagylélegzetű beruházás lenne a község szennyvízhálózatának kiépítése, amire az Anghel Saligny programon keresztül közel négymillió eurót nyert az önkormányzat. A község mindhárom falvát érintő munkálat összértéke azonban a lehívott összegnek szinte a kétszerese, így a PNRR-en keresztül is benyújtottak egy pályázatot, egyelőre az elbírálására várnak. 
Kristóf József arról is beszámolt, hogy a megyei tanács finanszírozásával júliusban rendbe tették a megyei út mentén az árkokat, ugyanakkor egy parkolóhelyet is átadtak az orvosi rendelő körül. Ebben az időszakban az esőzéskor problémás helyeken javítják, betonozzák az árkokat. A romanegyedben egy kiszélesített út mellé, ami omlik be, támfal épül, a munkálatnak legkésőbb november 15-ig el kell készülnie.
A polgármestert az idei vadkárokról is megkérdeztük.
– Magyaró élen jár a medvetámadások terén. Idén 39 vadkárt jelentett a lakosság, az esetek 95%-ában medve, ritkábban vaddisznó garázdálkodott. A nagyvad elsősorban nem a termést, inkább az állatállományt pusztítja. Emberi áldozatot idén nem követeltek ezek a „látogatások” – tudtuk meg az elöljárótól. 


Reformációünnep, idősek vasárnapja

Piros betűs napok a magyarói egyházközségben 

Múlt szerdai látogatásunkkor izgatott készülődésben találtuk a magyarói református lelkész házaspárt, Takács Albertet és feleségét, Malvint, akik a bonyhai kastélyátadóra szánt rongyszőnyegekkel készültek a nagy ünnep előtt álló településre.
A nőszövetség a falubeliektől gyűjtötte össze erre az alkalomra a régi, már nem használt szőnyegeket, amelyeket a kastélyban lévő székekre terítenek le – tudtuk meg a tiszteletes asszonytól, aki kérésünkre párjával a soron következő jeles napokat is számba vette. 
– A reformáció emléknapja tiszteletére vasárnap úrvacsorás istentiszteletet tartunk. Az ünnep helyi különlegessége a Veress-ösztöndíj kiosztása, amire a templomban kerül sor. Az ösztöndíjat egy elszármazott testvérpár, a Csíkszeredában élő dr. Veress Albert pszichiáter és mérnöki végzettségű fivére, Veress Tibor a szülői házuk árának bankban lekötött összege éves kamatjából biztosítja minden évben egy 8,50-es média fölötti eredménnyel végzett egyetemistának vagy egy olyan fiatalnak, aki legalább 8,50-es átlaggal jutott be egy magyar tannyelvű egyetemre. November 12-én megtartjuk az idősek vasárnapját, amikor felköszöntjük az ötven éve házasokat. Ez évtizedes hagyomány, de ezúttal egy kis újdonsággal fűszerezzük az együttlétet, az ünnepeltek ugyanis egy nemezelt virág kitűzőt kapnak. Ezt megelőzően november első hétvégéjén a magyarországi mezőberényi testvérgyülekezethez látogatunk el, ahol egyházközségünk kórusa énekelni fog – sorolták vendéglátóink.

Télen együtt varrnak az asszonyok

Takács Malvint a magyarói asszonyok varróköréről is kérdeztük. A kör – amelyről a korábbi években már beszámoltunk olvasóinknak – továbbra is működik, januártól márciusig szoktak minden kedden délelőtt összegyűlni a kézimunkázók. Az együttlétet rendszerint egy időszerű, érdekes témával színesítik, például a teákról tartanak vetített képes előadást, vagy novellákról, irodalmi, történelmi személyiségekről, énekesekről beszélgetnek, közben főtt kukoricát és fánkot esznek, és énekelnek is, így rendszerint igazi farsangi hangulat kerekedik. Természetesen az év többi része sem telik eseménytelenül a magyarói egyházközségben.
– A heti bibliaórák a nyáron sem szüneteltek, augusztusban megtartottuk az elszármazottak találkozóját, és konferenciákon is részt vettünk a nőszövetséggel. Pár hete ellátogattunk a marosvásárhelyi Zsidó Vértanúk utcai állami öregotthonba, erre az alkalomra a magyarói asszonyok mintegy húsz tepsi tésztát sütöttek. 

Kevés gyermek születik

– A vallásórás gyermekekkel két csoportban foglalkozunk, a kiscsoportba 15-16 óvodás, előkészítő és első osztályos jár, a nagyobbakhoz körülbelül ugyanennyi elemista és ötödik osztályos. Akit csak lehet, mozgósítunk, és néhány kivétellel kedvezően válaszolnak a hívásunkra, csakhogy kevés a gyermek a faluban – tette hozzá a tiszteletes asszony.
Takács Albert lelkipásztor konkrét adatokkal támasztotta alá az elhangzottakat.
– A múlt évben mindössze nyolc keresztelőnk volt, idén a hetedikre készülünk, viszont húsz temetést tartottunk. A keresztelők tekintetében szegényesebb esztendőnk is akadt, 2012-ben, az itteni szolgálatunk első teljes évében például négyszer kereszteltünk.
A lelkész házaspár szerint ennek az a legfőbb oka, hogy a fiatal házasok egy, legfeljebb két gyermeket vállalnak. A külföldön dolgozók rendszerint hazajönnek az utód megkeresztelésére, de utána visszatérnek választott életterükbe. 
Ami a konfirmandusokat illeti, idén két csoportban 16-an tettek vallást hitükről, jövőben kilencen konfirmálnak, az utánuk következő kiskonfirmandusok heten vannak.

12 éve ugyanazok az arcok

Az elmúlt időben több vidéki egyházközség lelkipásztorától is hallottuk, hogy a pandémia után jóval kevesebben tértek vissza a templomba, mint amennyien eredetileg jártak. A magyarói lelkész árnyaltabban látja a helyzetet.
– Az elmúlt 12 évben közel 300 hívet temettünk, akiknek legalább fele eljárt istentiszteletre. De így is 100–120 fő körül mozog vasárnaponként a jelenlévők száma. Nem azt mondom, hogy meg vagyok elégedve, de az, hogy 12 esztendő elteltével is ott látom ugyanazokat az arcokat az igehirdetéseken, egyféle lelki nyugalmat ad – mondta Takács Albert, akitől megtudtuk, hogy az év elején 1002-as lélekszámú volt a gyülekezet, időközben azonban egyesek elköltöztek, így jelenleg körülbelül 990-en tartoznak az egyházközséghez. 

Megújult a templom, bővül a Nimród ház

A lelkipásztor a tavalyi templomfelújításról is beszámolt.
– Külső munkálatok zajlottak, ebbe beletartozott a tetőzet újrafedése, a toronybádogzat kifestése, a villámhárító kicserélése, a csatornahálózat és a nyílászárók cseréje, valamint a falak külső meszelése is. Mindehhez egy magyarországi pályázat révén a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. biztosította az anyagi forrást, illetve lehetőségeihez mérten a gyülekezet is besegített. 
Az egyházi rendezvényeknek otthont adó Nimród ház is megújul, az épületet kibővítették – az új falak már állnak –, az ingatlanhoz tartozó konyhát pedig teljesen átalakítják. Ez utóbbi beruházáshoz a lelkész házaspár önerőből biztosítja az anyagiakat. A Nimród házban tavaly első alkalommal szervezték meg a többnapos Tálentum nevű rendezvényt, amelynek lényege a helyi – történelmi, földrajzi, népművészeti – értékek megismertetése volt a gyermekekkel, ugyanakkor egy vallásos tematikájú napra és egy kirándulásra is sor került. Idén főként időhiány miatt elmaradt a rendezvény, de a továbbiakban folytatni szeretnék – tudtuk meg a tiszteletes asszonytól, aki azt sem rejtette véka alá, hogy nagy szomorúságára nehezen lehet megszólítani a helyi fiatalokat, egy-egy kiemelt rendezvényre még eljönnek, de azt szeretné, ha jobban bekapcsolódnának az egyházi életbe, a jövőben erre igyekszik is nagyobb hangsúlyt fektetni.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató