Magyarörmény Élő Örökség

Új magyar sajtóttermékkel gazdagodott az erdélyi kulturális élet. A Magyarörmény Élő Örökség című kiadvány – mint azt a címe is sugallja – az erdélyi magyar örmény közösség által kiadott – és nem csak e közösséghez szóló – hírlap, amelynek első, 2016. decemberi – 2017. februári számát múlt héten mutatták be Marosvásárhelyen.

A tervek szerint negyedévenként megjelenő, A3-as formátumú, két színes oldalt is tartalmazó, korszerű szerkesztési elvek szerint formált és összeállított 16 oldalas folyóiratot az Erdélyi Magyarörmények Szövetsége adja ki, főszerkesztőjeként Puskás Attilát, az EMÖSZ elnökét tünteti fel, felelős szerkesztője Bakó Zoltán. A műszaki szerkesztésért és tördelésért Haáz Vince, a korrektúráért Fórika Sebestyén felel. 

A lap bemutatóján, a Bolyai téri unitárius egyházközség Dersi János termében Puskás Attila üdvözölte e megjelenteket és szólt a lapról, illetve az előzményekről. – Öt évvel ezelőtt Marosvásárhelyen, majd Székelyudvarhelyen beszélgettünk erdélyi magyar-örmény vezetőkkel arról, hogy jó volna egy írott-nyomtatott sajtóorgánumot megteremtenünk – olyat, amely sokkal mélyebb olvasási élményt ad, sokkal személyesebb, mint az internetes kommunikáció. Az erdélyi örmény újságszerkesztés az 1843-ban született Szongoth Kristóf armenológus nevéhez kötődik, aki fontosnak tartott megjelentetni egy olyan szemlét, amely a hagyományos örmény értékeket bemutatja, amely a közösségről szól. Ezt a havilapot Armeniának hívták, jelentős magyar-örmény időszaki szemle volt, de az alapító halála után megszűnt. 1989 után Keresztes Zoltán próbálta újraéleszteni a lapot Szamosújváron, de nem volt akinek szerkesztenie. Tőle Tarisznyás Csilla vette át a munkát, de magára maradt vele, sem anyagilag, sem szerkesztési szempontból nem tudta a forrásokat megteremteni. 2010-ben újra felvetődött a gondolat, hogy folytatni kellene az Armeniát, de ma ezt már csak úgy lehet megvalósítani, ha mindegyik erdélyi magyar-örmény közösségből érkeznek cikkek és hírek, ha mindegyik közösség közöl benne, és ezáltal a magáénak érzi a lapot. A budapesti Örmény Gyökerek Kulturális Egyesülettől kaptuk ugyan azokat örmény tematikájú füzeteket, amelyek részben Erdélyről szóltak, és nagyon sok itteni újságcikk jelent meg bennük, de egyértelmű, hogy ez csupán egy szép gesztus volt irányunkban. Úgy éreztük, hogy ez már nekünk nem elég: az utóbbi időkben az itthoni egyesületek fejlődnek, prosperálnak, sok programot szerveznek, a fiatalok közös táborokba járnak, felpezsdült az erdélyi magyar-örmény élet, és úgy véltük, hogy ennek valamilyen formában fórumot kell teremtenünk, illetve mindezt a történelemnek meg kell őriznünk. A lapot ez okból is elküldjük az erdélyi nagyobb könyvtárakba. Hírlap jellegű, közérdekű információkat tartalmaz, közérthető nyelven megfogalmazva, hiszen közösségi igényből született. Az örökséget, amit kaptunk, próbáljuk élővé tenni, az élő történelem a fontos számunkra. Az örmény logó, amit Puskás Attila Barna is készített, jelzi, hogy ez a lap minden erdélyi magyar-örmény szövetség sajátja. Úgy próbáltuk erdélyivé tenni, hogy a különféle rovatokat különféle tájakról érkezett írásokból állítottuk össze. Marosvásárhely jelentős közössége mellett fontos, hogy más települések örmény közösségei is magukénak érezzék a lapot. Nem egy ember készíti, hanem több: Bakó Zoltán, Zakariás Eszter, Gál Hunor, Biró Melinda, Kulcsár Petra, Szász Ávéd Rózsa, Puskás Attila Barna, Czirják Károly, Minier Ottó, Nagy Gyöngyvér és mások. A lap két oldala színes, nagy képekkel, kevesebb szöveggel, a hátsó oldalon életképeket találhatunk a közösségek éle-téből. A folyóiratnak nincsen százszázalékosan biztos anyagi fedezete – bízunk benne, hogy lesz folytatása, maradt bőven anyagunk a további lapszámainkra is. Az utolsó oldalon reklámozni is lehet, a mintapéldányon azon cégek szerepelnek, amelyek tulajdonosai erdélyi magyar örmények. Szeretnénk, ha minél többen hirdetnének is lapjainkon, hiszen a kiadványt egész Erdélyben fogják majd olvasni. 

Szász Ávéd Rózsa hozzátette: a cél az, hogy ne postán keresztül érkezzen a Magyarörmény Élő Örökség, hanem kézbe adjuk annak, aki igényli, és ezzel is közösséget építsünk. Felépítése tekintetében a kiadvány első fele hírekből áll, a lap közepe a fiatalok írásait tartalmazza. A második rész a múltról beszél, ami ugyan nem hírlapanyag, de mind emlékszünk azokra az időkre, amikor nagyon keveset tudtunk az örmény őseinkről. Ezért beszélünk róluk, a népszokásokról, azokról, amiket magukkal hoztak és arról, amit mi ebből megtartottunk. Szerepelnek benne örmény mítoszok és lesz egy Örmény arcélek, egyelőre munkacímű sorozatunk is: egy családtörténeti jellegű rovat, amelyet mindig mások írnak arról, hogy őseik hogyan élték meg az erdélyi történéseket. 

Bakó Zoltán szerint a lapnak egy baja van: hogy csak 16 oldal. 

– Az elején féltünk attól, hogy lesz-e mivel megtölteni ezeket az oldalakat, a munka végén pár anyagnak már a következő lapszámra kellett maradnia. Reméljük, hogy akik megvásárolják, azok félre is teszik a lapot, lévén háromhavi kiadvány. A belső képek elsősorban azért nagyok, hogy lehessen látni, ki van rajtuk. A 21. században ez a trend: nagy képek és kicsi szöveg. Az embereknek nincs idejük olvasni, a nagy képnek pedig esélye van felkelteni a lehetséges olvasó érdeklődését, ugyanakkor a szemnek is jobban tetsző – hallottuk a csütörtöki lapbemutatón. Az érdeklődők az ormenyorokseg@gmail.com levélcímen, valamint a 0756-222-903-as telefonszámon vehetik fel a kapcsolatot a szerkesztőséggel.