Magyarország elítéli Azerbajdzsán lépését
Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára diplomáciai jegyzéket nyújtott át vasárnap Vilayat Guliyevnek, Azerbajdzsán budapesti nagykövetének, tájékoztatva őt arról, hogy Magyarország elítéli Azerbajdzsán lépését.
Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára diplomáciai jegyzéket nyújtott át vasárnap Vilayat Guliyevnek, Azerbajdzsán budapesti nagykövetének, tájékoztatva őt arról, hogy Magyarország elítéli Azerbajdzsán lépését. A magyarországi egyházak fenntartásokkal, a külföldiek elítélően fogadták azt, hogy Magyarország kiadta Azerbajdzsánnak az örmény tiszttársát lemészároló és ezért jogerősen életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Ramil Safarov azeri katonatisztet.
A dokumentum szerint a magyar kormány megdöbbenéssel értesült az azeri fél azon döntéséről, amellyel amnesztiában részesítette a gyilkosságért jogerősen életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Ramil Sahib Safarovot.
„Magyarország elfogadhatatlannak tartja és elítéli Azerbajdzsán lépését, amely ellentétes a vonatkozó nemzetközi jogszabályokkal, és szöges ellentétben áll az azeri fél ez ügyben tett ígéretével, amelyet a 2012. augusztus 15-i keltezésű, Magyarország Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumának továbbított levelében Azerbajdzsán Köztársaság igazságügyi miniszterhelyettese is megerősített” – olvasható a jegyzékben. A magyar külügyi tárca emlékeztet: az azeri fél levelében kötelezettséget vállalt arra, hogy Safarov az átadása után letölti jogerős büntetését, és feltételes szabadlábra helyezése is legkorábban az ítélet meghozatala után 25 év múlva történhet meg.
II. Karekin örmény katolikoszhoz intézett levelében szolidaritásáról biztosította az örmény keresztényeket Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. Közös levélben fejezték ki együttérzésüket az örmény egyház fejének a magyar református és evangélikus egyház vezetői is.
„Az egyházi vezetők nem kételkednek a magyar hatóságok intézkedésének törvényességében, de annak következményeit elítélik” – olvasható a kommünikében.
Szombaton, a kiadatás másnapján Jerevánban tüntetők jelentek meg a Külügyminisztérium épületénél és Magyarország tiszteletbeli konzuljának irodájánál, ahol letépték a magyar zászlót, majd felgyújtották azt. Örményország felfüggesztette a diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal. Szerdára összehívták ez ügyben az örmény parlamentet.
Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy Magyarország a kiadatást nemzetközi jogi kérdésnek tekinti. Arra a felvetésre, hogy több médium is arról cikkezett, párhuzam lehet a kiadatási ügy és Azerbajdzsán esetleges magyar államkötvény-vásárlása között, Szijjártó Péter azt válaszolta: „sokaknak élénk a fantáziája, de a helyzet az, hogy egy száraz nemzetközi jogi eset és két ország gazdasági együttműködése semmilyen módon nincs hatással egymásra”.
Örményországgal kapcsolatban azt mondta: „mi tiszteljük és nagyra becsüljük Örményországot és az örmény népet, és természetesen biztosítjuk az örmény hatóságokat is arról, hogy Magyarország ezt az egész ügyet a nemzetközi jog keretein belül kezelte és kezeli egy Európa tanácsi egyezmény alapján”.
Éles hangú nyilatkozatban ítélte el az örmény államfő azt, hogy Azerbajdzsánban szabadon engedték az örmény tiszttársát Budapesten meggyilkoló azeri katonatisztet.
„Nem akarunk háborúzni, de ha rákényszerítenek bennünket, küzdeni fogunk és győzünk. Nem félünk a gyilkosoktól, még akkor sem, ha államfői pártfogoltak” – szögezte le Szerzs Szargszján üzenetében, amelyet abból az alkalomból adtak ki vasárnap, hogy a vitatott hovatartozású terület, Karabah pontosan 21 évvel ezelőtt hirdette ki egyoldalúan függetlenségét.
