2024. november 22., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Ki volt magyarosi Szőke József? Hogy nézett ki? Hol született? Mikor? Mivel foglalkozott? Hol élt? Sok válaszra váró kérdés, amelyekre megpróbálok választ adni a következő sorokban. De ezeket a kérdéseket tulajdonképpen Szőke József fogalmazta meg a Táncvigalom és Hangászat című könyvének az előszavában, ahol megköszöni Haller Jánosné grófnőnek az anyagi támogatást, melyet a könyv kinyomtatására adott.



Ki volt magyarosi Szőke József? Hogy nézett ki? Hol született? Mikor? Mivel foglalkozott? Hol élt? Sok válaszra váró kérdés, amelyekre megpróbálok választ adni a következő sorokban. De ezeket a kérdéseket tulajdonképpen Szőke József fogalmazta meg a Táncvigalom és Hangászat című könyvének az előszavában, ahol megköszöni Haller Jánosné grófnőnek az anyagi támogatást, melyet a könyv kinyomtatására adott.
„Mert az utókor, kik voltunk, tettünkből ítéli.
Milyen volt alakunk? Születésünk? Hol? Mikor éltünk?
Akkor kérdezi csak, ha figyelmét nyertük eredménnyel.”
Magyarosi Szőke József életpéldája és munkássága megérdemli az utókor figyelmét! Megemlékezni tetteiről, tevékenységéről, érdemeiről – amelyekkel szűkebb hazájának, szülőföldjének szerzett hírnevet –, halálának 145. évfordulóján, szinte kötelességünk.
A Marosvásárhelytől alig 12 kilométernyire fekvő kis faluban, Csejden született, 1793. április 19-én. Ez a Virgó nevű kis patak völgyében rejtőzködő település abban az időben még Marosszékhez tartozott és lakói szabad székely emberek voltak. A kisgyermek Szőke Józsefet már 1802-ben a marosvásárhelyi Református Kollégium padjaiban találjuk, nevét az iskola beiratkozási könyvébe is bejegyezték. Később a peregrinusok sorába lépett, hiszen 1819–1820-ban két évet tanult Marburgban, ahol bölcseletet és teológiát hallgatott.
Hazatérte után előbb Kisbúnon volt házi nevelő gróf Bethlen Sándor családjánál, majd ugyanitt a református eklézsia prédikátorának választották. Több mint egy évtizednyi lelkipásztorság után, 1832-ben hívták meg tanárnak Székelyudvarhelyre, a Református Kollégiumba. Itt aztán 34 éven át tanította a bölcseletet, anatómiát, lélektant, régészetet, valamint a latin és a görög nyelveket. 1836–1838 és 1840–1848 között a tanintézet rektora volt. Érdemei közé tartozik többek között, hogy az iskolai törvényeket leíratta egy könyvbe az utókor használatára, újra elindította az ifjúsági zenekar tevékenységét, a zenetanító fizetésére alapítványt hozott létre, nyugdíjalapot kerített a tanári karnak stb.
Szőke József érdemei közé sorolható az a tény is, hogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a magyar ügyek mellett állt ki, az egész kollégium tanári karával és diákságával egyetemben. A tanintézetet kifosztották a kis székely városba beözönlő császári hadak és a hozzájuk verődött román felkelő parasztok. A forradalom vérbe fojtása és a világosi fegyverletétel után az osztrák önkényuralom és véres megtorlás idején a megszálló császári hadsereg itteni főparancsnoka 15000 pengő forint hadisarcot vetett ki a városra. Ennek felét a kirabolt kollégiumtól követelték. („Fizessen a kollégium, ha olyan nagy híve volt Kossuthnak!”) De miután a kollégium képtelen volt azonnal fizetni, két jeles professzorát, magyarosi Szőke Józsefet és Szabó Györgyöt elfogták és a pénz kifizetéséig börtönben tartották.
Magyarosi Szőke József tanári, nevelői tevékenysége mellett a magyar irodalom művelésével is foglalkozott. Írói tevékenységének főbb műfajai, saját megjelölése szerint: a poétikai munkái (ide tartoznak a versek, költői levelek, ódák, lantos históriai énekek, egyházi versköltemények, tanköltemények), drámafordítások és saját színművek.
Nyomtatásban megjelent művei: Magyarosi Szőke József poétikai munkái. I-IV. kötet (I. Lujza. A még ártatlanul, de még melegen érző ifjak és leányok számára. II. Ódák, III. Magyarok, lantos históriai énekek. IV. Iba és Szelima. Szomorújáték 5 felvonásban.) Marosvásárhely 1830, Táncvigalom és hangászat. Költemény III cikkben. Marosvásárhely, 1847, Lantos költemények. Brassó, 1865, Költői levelek. Székely-udvarhely, 1871. Kéziratban maradott munkái: Theokritosz 11. pásztorjátékának fordítása, a Küklopsz (1848), Balambér – szomorújáték (1848), Egyházi versköltemények (1854), Egy tanköltemény, „melyet előadott az ifjúság 1847-ben, majd módosításokkal 1862-ben.”
Magyarosi Szőke József 1866. szeptember 29-én hunyt el Székelyudvarhelyen, sírem-léke a helybéli református temetőben található. Lakását és kertjét a kollégiumnak adományozta, azzal a kikötéssel, hogy ez mindig a kollégium tanulóifjúságának pihenő- és játszóhelye legyen. Hálából a kollégium igazgatósága és ifjúsága 1888-ban egy magas, gúla alakú oszlopot emeltetett a kertben a tiszteletére és emlékére. A trachitból faragott emlékoszlopon látható volt egy, a rektorprofesszort ábrázoló dombormű, a következő felirattal: „Magyarosi Szőke József 1888”. A kollégiumkert 1948-ig az adományozó kívánságának megfelelően működött. Az államosítás után az emlékoszlop eltűnt a helyéről. Könyvtárát, nevelőintézete iránti hálából a marosvásárhelyi Református Kollégiumnak hagyta örökbe. Egykori kedves tanáráról, a „legnagyobb székely”-ként emlegetett Orbán Balázs „kegyeletes kötelességtudatból” emlékezett meg a Székelyföldet leíró hatalmas munkájában.
Az eltelt 145 év alatt nagyon sokat változott Csejd arculata, de Erdély és benne a Székelyföld arculata is. A dualizmus korabeli „boldog békeidők” után a kistérség átvészelt két világháborút, amelyeknek a csejdiek is véradót fizettek, pedig majdhogynem semmi közük nem volt hozzá. Majd a „román világ” agrár- és tanügyreformjának is megfizették az árát. Ha nem lett volna az a „kis magyar világ”, talán ma már nem is hallanánk magyar szót a faluban, de még Erdélyben sem. Következett a kommunista berendezkedés, majd a „kulákvilág”, hogy gazdaságilag tegye tönkre a falu több évszázados tapasztalaton alapuló életmódját. A kollektivizálás a kegyelemdöfést jelentette. Eljött aztán 1989–1990, de a lerombolt, lerongyolt értékeket nem lehet többé visszaállítani. Ma már más a trend! Az emberek értékeit nem a régi normák szerint mérik.
Az utóbbi két évtizedben Csejd magyar lakóinak száma nagyon megfogyatkozott. A törzslakók nagy része hallott már magyarosi Szőke Józsefről, de életéről és munkásságáról keveset tudnak. A közelmúltban felvetődött az a gondolat, hogy a falu jeles szülöttéről közintézményt nevezzenek el a faluban és emlékplakettet avassanak. De ezek a kezdeményezések egyelőre megrekedtek a tervezgetés szintjén. Pedig magyarosi Szőke Józsefet a székely-magyarság nevelésében, a közjóra való adakozásban és a magyar irodalom művelésében megvalósított érdemei népünk nagyjai közé emelik. Róla megemlékezni helyi csejdi kisközösségünkben és a székelyudvarhelyi kollégiumban „kegyeletes kötelességünk”, nevéről és tevékenységéről a port letörölni feladatunk.
Felhasznált irodalom: Szabó Miklós–Szögi László: Erdélyi peregrinusok. Erdélyi diákok európai egyetemeken 1701–1849. Marosvásárhely, 1998, Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. http://mek.niif.hu, Magyar Vilmos: A székelyudvarhelyi református kollégium. (Melléklet a székelyudvarhelyi kollégium értesítőjéhez), Budapest, 1914, Farkas Wellmann Éva: Magyarosi Szőke József drámaírói munkásságának értékei. Szakdolgozat. Kolozsvár, 2001, Péter Attila: A kollégiumkert. Udvarhelyi Híradó. XVI. évfolyam, 145. szám. 2003. július 30., Magyarosi Szőke József: Táncvigalom és Hangászat Költemény III. Cikkben. Marosvásárhely, 1847, Ötvös József: Példamutató gyülekezetek: Csejd. Egy ismeretlen csejdi költő. Üzenet. XX. évfolyam, 18. szám, 2009. szeptember 15.
Nemes Gyula
 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató