A magyarságnak kedvez az arányos képviseleti rendszer
Kedvezőbb az erdélyi magyar közösség számára az, ha az eddigi, arányos rendszerben juttatja képviselőit a bukaresti parlamentbe – állították egybehangzóan az erdélyi magyar pártok politikusai, miután szerdán az alkotmánybíróság az alaptörvénybe ütközőnek minősítette az egyfordulós, többségi választási rendszerre való áttérést.
Kedvezőbb az erdélyi magyar közösség számára az, ha az eddigi, arányos rendszerben juttatja képviselőit a bukaresti parlamentbe – állították egybehangzóan az erdélyi magyar pártok politikusai, miután szerdán az alkotmánybíróság az alaptörvénybe ütközőnek minősítette az egyfordulós, többségi választási rendszerre való áttérést.
Az új szociálliberális kormánytöbbség május végén fogadta el a parlamenti választási törvény módosítását, amelynek alapján már idén ősszel egyéni választókerületes, egyfordulós, többségi választási rendszerben választották volna meg a kétkamarás parlament tagjait. Ennek alapján minden választókerületből a legjobban szereplő jelölt került volna a parlamentbe, a vesztesekre adott szavazatok pedig elvesztek volna. Ezzel az – önkormányzati voksolás tanúsága szerint 50 százalékos támogatottsággal rendelkező – USL akár kétharmados többséget is szerezhetett volna a törvényhozásban.
A PDL szerint ez a rendszer sérti a képviselethez való jogot, ezért megóvta a törvénymódosítást az alkotmánybíróságon, amely szerdán helyt adott a panasznak.
Az erdélyi magyar pártok szerint kedvező fejlemény az, hogy az őszi választásokat nagy valószínűséggel az eddigi arányos rendszerben szervezik meg. A többségi rendszerben ugyanis, ha a töredékszavazatok elvesznek, a szórványmagyarság hajlamos lett volna román jelöltekre voksolni.
Márton Árpád, az RMDSZ választási szakértője elmondta: a jelek szerint érvényben marad a régi, töredékszavazatokat is hasznosító rendszer, amely arányos képviseletet biztosít a pártok számára, mert bármely szavazat valahol egy mandátumban hasznosul. A politikus szerint elképzelhető, hogy az USL egy rendkívüli parlamenti ülésszakon újból megpróbálja érdekei szerint módosítani a választási törvényt, de vélhetően azt is elbuktatja majd az alkotmánybíróság.
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke azt nyilatkozta, hogy egyetért azzal, hogy az arányos képviselet eltörlése sértette volna a demokráciát, de nem tartja biztosnak, hogy ez a veszély elmúlt volna már. Véleménye szerint a magyar pártoknak mindkét esetre kell kidolgozniuk forgatókönyvüket, ennek érdekében pedig tárgyalóasztalhoz kell ülniük egymással.
Szász Jenő, az MPP elnöke úgy gondolja, a magyar politikai erőknek közös képviselettel kell készülni az őszi választásokra, ha érvényben marad a korábbi választási rendszerben a parlamenti bejutáshoz előírt öt százalékos küszöb.
Az alkotmánybíróság döntése azt jelenti, hogy érvényben marad a 2008-ban elfogadott egyéni választókerületes, kompenzációs választási rendszer. Ennek értelmében a választókerületükben abszolút többséget szerző (a voksok több mint felét begyűjtő) jelöltek jutnak be a parlamentbe, a többi helyet pedig oly módon osztják el a pártok között, hogy a parlament összetétele tükrözze a választók pártpreferenciáit.
