Maradványtünetek és a rehabilitáció

A poszt-Covid szindróma

Sajnos egyre élesebben körvonalazódik, hogy a Covid–19 betegség nem mindenkinél ér véget akkor, amikor hazatérhet a kórházból, vagy a kórházi kezelésre nem szorult beteget gyógyultnak tekintik. Szándékosan említettem beteget, hiszen a teljes felépülésre heteket, sőt hónapokat kell várnia. Ezért ma már rehabilitációs klinikák alakulnak, ahol az úgynevezett poszt-Covid szindrómával, azaz a betegség utáni elhúzódó maradványtünetekkel, visszamaradó károsodásokkal küzdő személyeket kezelik.

– Melyek a poszt-Covid szindróma jellegzetes tünetei? – kérdeztem dr. Székely Varga Margit rehabilitációs szakorvostól a marosvásárhelyi RheumCare Kezelési és Rehabilitációs Központ fizioterápiai szakrendelőjében.

– A légzőszervi tünetek a leggyakoribbak, ezek között is elsősorban a légszomj, mellkasi fájdalom, köhögés, csökkent terhelhetőség, a szív- és érrendszeri komplikációk, mint a ritmuszavarok, rendszertelen, szapora pulzus nyugalomban, szívizomgyulladás (myocarditis). Felhívnám a Covid-betegségen átesett személyek figyelmét, hogy aki nyugalmi állapotban szapora pulzust mér, érdemes kardiológiai kivizsgálásra jelentkeznie. Ismerünk gyomorrendszeri, neurológiai szövődményeket, ez utóbbinál a tompaságot, a feledékenységet, az érzékcsalódást, a depressziót, a szorongást például. Kialakulhatnak sokkal komolyabb következmények is, mint az agyérgörcs, az agyvérzés (stroke), az agyhártyagyulladás, vese- és húgyúti, valamint általános szövődmények. Gyakori a krónikus fáradékonyság, a nehézkes gondolkodás, az alvási és a koncentrációs zavarok, bár az utóbbi három nem föltétlenül szervi problémát jelent, inkább pszichés hatásnak tekinthető, akárcsak a pánikroham.

– Mit tehet a beteg, hova, merre induljon, ha a felsorolt tünetek egy részével kínlódik? Azért használtam a többes számot, mivel a tapasztalat szerint egy tünetegyüttesről van szó, ami a negyedik héttől kezdődően fordulhat elő. 

– Azt már mindenki tudja, hogy első lépésként a családorvoshoz kell fordulni, aki meghallgatja, megvizsgálja a beteget, szükség esetén laborvizsgálatra küldi, és a tünetektől függően a megfelelő szakorvoshoz irányítja. A szakorvos vagy a családorvos a paraklinikai és képalkotási eredmények alapján javasolhatja a rehabilitációs kezelés elkezdését. 

Poszt-Covidban a rehabilitáció is együttműködés eredménye lehet, amelyben adott esetben tüdőgyógyász, szívgyógyász, nefrológus, intenzív terápiás orvos, pszichológus, pszichiáter is kiveheti a részét, ha szükséges. 

– Miben segíthet a rehabilitációs orvos?

– Jelentősen tudjuk javítani a beteg életminőségét a rendelkezésünkre álló módszerek megfelelő alkalmazásával. Leggyakrabban a légúti szövődmények miatt jelentkezik a levertség, a csökkent terhelhetőség, a légszomj. Gondoljunk csak arra, amikor valakinek eltörik a lába, és hetekig gipszben van. Olyankor az érintett izom, mint általában bármely más izom, amelyet nem használunk, elsorvad. Hasonlóképpen elsorvadhatnak a légzőizmok is, főleg ha valaki hosszú ideig feküdt az intenzív osztályon, és ez idő alatt ráadásul intubálták. Mivel a gépi lélegeztetés során nem használja a légzőizmait, amikor újra önállóan lélegzik, nagy valószínűséggel alacsony lesz a véroxigénszint (szaturáció) a légzőizmok gyengesége, valamit a tüdőszövet-károsodás következtében. A hegszövettel gyógyuló tüdőkárosodás miatt nincsen meg a korábbi légzőfelület, ráadásul a légzőizmok elgyengültek, emiatt jelentkezhet egy restriktív légzési szindróma, ami a korábban felsorolt tüneteket, a légszomjat és csökkent terhelhetőséget okozhatja.

– Milyen módszerek alkalmasak arra, hogy segíteni lehessen a nehezen lélegző betegen?

– Főleg azzal léphetünk közbe, hogy bizonyos módszerekkel a légzőizmokat próbáljuk erősíteni, megtanítani újra helyesen lélegezni a beteget, szervezetének leépülését helyreállítani.

Jó lenne, ha a súlyos betegek rehabilitációja tulajdonképpen már az intenzív osztályon elkezdődne. Ezt ne úgy képzeljük, hogy az intenzív ellátásban dolgozóknak az lenne az elsőrendű dolga, hogy a betegeknek mindennap megmozgassák az ízületeit, ezt nem várhatjuk el tőlük, mivel nekik az a feladatuk, hogy a páciens életét megmentsék, az életműködéseit stabilizálják. Azt követően viszont, ha van rá lehetőség, jó lenne arra is hangsúlyt fektetni, hogy a gyógytornász bejárjon, és mikor lehetségessé válik, megmozgassa, felültesse a beteget és az életfunkcióit stimulálja. 

Ha elmúlt az életveszély, és az érintett személyt átutalják egy másik kórházi osztályra, ott már olyan pácienssel van dolgunk, akinek az életműködései stabilak, még akkor is, ha csökkent a terhelhetősége, de közre tud működni velünk. Nagyon fontos, hogy átmozgassák minden nap, poszturálják, azaz olyan pozícióba helyezzék, ami számára a legelőnyösebb, és megkönnyíti a légzést, ezenkívül a tapotálás, a hátsó mellkas energikus ütögetése, ami elősegíti a váladék felszabadulását, és adott esetben a kiürítését. Szükség esetén aerosol-kezelést is kaphat a beteg, amely elősegíti a légúti váladékok oldódását és ürítését. Ha lehetséges, minél többet jártatni kell a beteget, és aktívan, saját erőből vagy passzívan, azaz külső erővel tornásztatni. 

Nem csupán a légzőrendszer érintettsége miatt gyengül le a szervezet, hanem a bezártság miatt is. Jelenleg nem ajánlott kimenni a kórház udvarára sétálni, de még a folyosón sem sétálhat a covidos beteg, és a bent fekvő nem covidos páciens sem, miközben a mozgáshiány miatt elkezd leépülni a szervezet. 

Egy rehabilitációs központban, a beteg állapotának alapos felmérése után, a gyógytorna mellett bizonyos elektroterápiás módszereket is bevethetünk, amelyekkel mind a légző-, mint a vázizmokat erősíteni lehet. Itt a RheumCare-nél a klasszikus elektroterápiás kezelések mellett az új generációs, nagy intenzitású elektromágneses indukciós csodagépünket is használhatjuk. A beteg mellkasára felhelyezve a légzőizmokat stimulálja, ezáltal elősegítve a légzést és serkentve a helyi vérkeringést. Az applikátor megfelelő felhelyezésével nemcsak a bordaközi izmokat, hanem a rekeszizmot is stimulálhatjuk. 

– Gondolom, nagyon hasznos a gyógytorna is. 

– Mint minden betegségnél, amely izomgyengeséget okoz, ez esetben is az aktív gyógytorna a rehabilitáció alapköve. Az ellenőrzött, gyógytornász által összeállított, személyre szabott gyakorlatsor sokat segíthet. A légzőtorna célja a megfelelő légzési technikák elsajátítása, a rekeszizom működésének tudatos irányítása, a helyes légzésritmus kialakítása. Segíti a váladékok kiürítését, növeli a tüdő befogadóképességét, javítja a légzést, növeli a felvett oxigén mennyiségét, megkönnyítve a hétköznapokat. A légzőgyakorlatok elsajátítása mellett fontos a helyes testtartás visszaállítása, elsajátítása, valamint a vázizmok erősítése. 

A rehabilitációs gondozási protokoll összeállításához egy nagyon alapos állapotfelmérés szükséges. Ehhez nyújtott segítséget az országos rehabilitációs társaság, amely pontosan meghatározta, hogy milyen funkcionális teszteket végezhetünk a betegeken, és az alkalmazható módszereket is. A mi dolgunk, hogy ezt kövessük a személyre szabott eljárás során. Hidroterápiát is alkalmazhatunk olyan esetekben, ha a beteg állapota lehetővé teszi, de mielőtt bármilyen kezelést javasolnánk, figyelembe kell venni a társbetegségeket, hogy az ellenjavallt módszereket kiszűrjük. 

A szervi és szöveti szövődmények mellett érdemes megemlíteni a Covid pszichiátriai következményeit. Egyre több egyénnek pszichológiai vagy pszichiátriai kezelésre van szüksége. A betegségen átesett egyének nem kis hányada küzd pánikrohamokkal vagy akár poszttraumás stressz-szindrómával.

Akik nem estek át a betegségen, azok a magány, a bezártság miatt szenvednek, hiszen az ember szociális lény, és szüksége van a találkozásokra, beszélgetésekre. A gyermekek a számítógép elé kényszerültek, kimaradt a játék és a társalgás az életükből. 

Hangsúlyozni szeretném, hogy ne hanyagolja el senki az egészségét a járvány ellenére sem. Sok régi páciensünk van, akiben ott rekedt a félsz, és másfél éve nem mernek kimozdulni otthonról, kezelésre jelentkezni. Így az évek óta fennálló mozgásszervi betegségükre nem kapták meg a rendszeres terápiát, ezért dekompenzálódott a helyzetük, nagy fájdalmaik vannak, és marékszámra szedik a gyógyszereket. Nem mondom azt, hogy keressük a tömeget, de gondoljunk arra, hogy mindenütt igyekeznek betartani az előírásokat, és ne mondjunk le a szükséges kezelésekről.

Sajnos a legtöbb esetben az emberek az extrém megoldásokat választották, egyrészt a bezártságot, a félelmet mindentől és mindenkitől, másrészt ott van a vírustagadók csoportja, akik nem teszik fel az arcmaszkot, és egyszerű meghűlésnek tartják a koronavírust, egészen addig, amíg személyesen vagy közeli ismerős révén nem találkoznak közvetlenül a betegséggel. 

– Kezdetben hasznos gyógytornapercek voltak a különböző tévéadókon, amelyek egy idő után kikoptak a műsorrácsból. 

– A gyógytorna nagyon fontos lenne, de tapasztalatom szerint sajnos általában nem szeretik a betegek. Amikor eljönnek rendelésre, és felírunk egy bizonyos tornát, amit a gyógytornászaink be is tanítanak, sokan azt mondják, hogy dolgoznak otthon eleget, mert van kert és udvar, ezért nincsen szükségük gyógytornára. Nehéz megmagyarázni, hogy más a kertészkedés, ami, ha nem is mindig megterhelő, fizikai munkát jelent, és más a gyógytorna, amikor célzottan a problémás izomcsoportokat erősítjük meg. Sajnos a gyógytornakultúra továbbra is nagyon alacsony szinten maradt – jegyezte meg a doktornő, aki egy szép kisfiúnak adott életet, és június elsejétől rendel újra.