2024. july 4., Thursday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Ha valaki unalmasnak találta volna a karácsonyi ünnepeket, és valamiféle izgalomra vágyott, megkapta. 

Ha valaki unalmasnak találta volna a karácsonyi ünnepeket, és valamiféle izgalomra vágyott, megkapta. Persze, nem éppen azt és nem épp úgy, ahogy várta, de tény, hogy a miniszterelnök minapi „akasztófahumora” nagyon „megemelte” az erdélyi magyarok adrenalinszintjét, és jogos felháborodást váltott ki minden jóérzésű emberből. Nem csak magyarból. Mert akadnak olyan románok is, akik bírálni merik a román állam nemzetiségi politikáját, és elítélik a kormányfő nyilatkozatát, de a politikum és főleg az államelnök reakciójának a hiányát is. Ezek sajnos sokkal kevesebben vannak, mint azok, akik szívesen végignéznék, amint a kormányfő éppen székelyeket aggat a zászlók mellé.
A vasárnap esti tévéviták egyik fő témája is a magyarok, az RMDSZ, az erdélyi „nacionalista magyar pártok” és Magyarország volt, akik, amelyek folyamatosan a románok ellen dolgoznak, és próbálják Erdélyt leszakítani Romániáról, holott az, mióta világ a világ, „román föld volt, és az is marad”. A vitában a botcsinálta szakértők, nagyhangú hazafik mellett történészek is részt vettek. Mindenki mondta a magáét, felesleges lenne elismételni, hiszen mindenki ismeri. Érdekesek nem a szokásos szólamok voltak, hanem az egyik, professzor úrnak titulált vitázó érvelése, aki szerint a miniszterelnöki „elszólás” amúgy nem igazán helyénvaló, de ha belegondolunk, remek marketingfogás. Valóban marketing az egész, és feleslegesen rendelték be raportra a budapesti román nagykövetet? És ő feleslegesen „nyelvészkedett” a miniszterelnök védelmében?
Persze ezzel az ügynek nincs vége: várjuk, mikor hangzik ez az RMDSZ elnöke által követelt nyilvános bocsánatkérés, hogy más lépésről ne beszéljünk…
A magyarellenes kórus nem lenne teljes a megyénkbéli, még prefektus korában elhíresült képviselő hozzászólása nélkül, aki ebben a pillanatban azért háborog, hogy „agresszív, szélsőséges provokátorok” székely zászlót borítottak Románia budapesti nagykövetségének címerére. A politikus „határozott hivatalos reakciót” vár a román hatóságoktól, akiknek szerinte „törvényes szankciókat” kellene kérniük Orbán Viktortól. Mert az ilyen akciók „veszélyesek lehetnek, ha csírájukban nem fojtják el azokat”. És „jóhiszeműsége” ékes bizonyítékaként jelenti ki, hogy „valószínűleg Budapest érdeke a kétoldalú kapcsolatok közötti feszültség mesterséges szítása”, és arra figyelmezteti híveit, „ne maradjanak passzívak a nagy egyesülés századik évében”. Mi ez? Ez is csupán marketingfogás?
Érdemes elgondolkozni, hogy is állunk. Az, hogy a román kormányfő a székely zászló mellé felkötné azokat is, akik kitűzték, semmiség, csupán marketingfogás, de egy székely zászló Budapesten is sértő és veszélyes a „jóérzésű” románokra nézve?
Ez az év a jelek szerint a hadakozás és a rágalmazás centenáriumi éve lesz. Holott a magyar közösség és a magyar pártok nem kérnek egyebet, mint a száz évvel ezelőtti gyulafehérvári ígéretek betartását. 
Ez nem marketingfogás. Jogos elvárás. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató