Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Mivel Marosludasnak és környékének nincs idegenforgalmi vonzereje, a város vezetése úgy döntött, hogy felújítja a város tulajdonába került marosgezsei Bánffy-kastélyt, miután a család elvesztette az örökösödési pereket. Ezzel egy olyan objektumot szeretnének létrehozni, amely látványosságként kerülhet fel a környék turisztikai térképére – mondta Kis István, a város alpolgármestere.
Termelőszövetkezet, majd pszichiátriai osztály
A Bánffy-kastély történetéről, valamint a tulajdonosokról kevés hiteles leírást találni a közzétett ismertetőkben. Az bizonyos, hogy Marosgezse egyetlen B kategóriás műemlék épületét a Bánffy család tulajdonaként államosították el. A régi Marosludast és a hozzá tartozó Marosgezsét bemutató oldludus.blogspot.com internetes oldal szerint a kastélyt 1868 körül a báró losádi Györffy család házasság révén Marosgezsére telepedett egyik tagja építtette.
A kastély 1881-ben átkerült Bethlen Sándornak a tulajdonába, majd 1890-ben báró Losonczi Bánffy Béla, utóbb pedig János fia birtokába. Az államosításkor báró Losonczi Bánffy László és felesége, Zejkfalvi Zejk Heléna voltak a tulajdonosok, két gyermekük volt: Éva Mária Rozália Heléna Johanna és János.
A Diaszpóra Alapítvány honlapján olvasható leírásban a kastély története más, eszerint a Bánffyak a XIX. század elején jutottak birtokhoz Marosgezsén, és ők építtették a kastélyt, melynek első ura báró Bánffy Zoltán beresztelki birtokos volt, majd a birtok János fiára szállt. Báró Bánffy Zoltánt 1883-ban Maros-Torda vármegye főispánjává nevezték ki. Fia, Bánffy János volt a marosgezsei uradalom utolsó nemesi birtokosa, akinek Ábránfalvi Ugron Rózával kötött házasságából három fiúgyermek született Marosgezsén.
A marosgezsei kastélyt birtokló Bánffyak családfáját nem tisztünk taglalni – hiszen ehhez nem állnak rendelkezésünkre kellő források –, egy biztos, hogy a kastélyt és a birtokot a Bánffy családtól vették el az államosításkor. Miután a nemesek kiköltöztek, a kastélyban a kollektívgazdaság irodái, raktárai kaptak helyet. Aztán a kollektív gazdaság adminisztrációja elköltözött, 1960-ban a kastély átkerült az egészségügyi minisztériumhoz, és azóta is a marosludasi kórház pszichiátriai osztálya működik benne.
Rövidesen kiköltöztetik a betegeket
A kastély a település lankás részén épült. Az E60-as úton Ludasról Kolozsvár fele haladva bal oldalon a távolból szembeöltik az épület. Kevesen ismerik, a turisták nem keresik, nem is kereshetik fel, éppen rendeltetése miatt, hiszen a kapu mindig zárva van. Az udvarra sem lehet belépni. Ottjártunkkor sikerült közelebb mennünk az épülethez, mert valaki nyitva felejtette a kaput. Az épület elhanyagolt, környezete lehangoló. Csak a kastély mellett virágzó óriási orgonabokor javít a hangulaton, illata körüllengi a kastélyt.
Egy pillanatra elképzeltem, milyen pezsgő élet lehetett itt hajdanán, amikor a Bánffyak voltak az urak. Milyen szép lehetett az épület, milyen gondozott a környezet. Művelt, jómódú emberek vezették a birtokot, intézték a gazdaságot, a szomorú jövőt nem sejtve.
Hogy milyen lehetett a kastély? A kastelyerdelyben.ro szerint eredetileg egyemeletes épület volt, mindkét szintjét oszlopok tagolták – a földszintit hat dór stílusú oszlop, az emeletet négy fejezet nélküli –, ezek mögött nyitott terasz húzódott. Az emeleti részt utóbb befalazták. Az épület mindkét végén a központi épületrész szintje fölé magasodó saroktornyok találhatók. A hatszög alaprajzú tornyok sarkait kváderezés hangsúlyozza, ablakai mindkét szinten dísztelenek. A saroktornyok koronázó- és övpárkánya, a kváderezés és törtsíkú tetőszerkezet neobarokk építészeti megoldások. Az épület hátsó része egyszerűbb. Az államosítás után a főhomlokzat jelentős átalakításon esett át, s ezzel elvesztette eredeti szépségét.
A kastélyt hosszú pereskedés után sem kapták vissza az örökösök
A kastélyhoz díszfákkal beültetett szép park és gyümölcsös tartozott. A kettő 45 hektáron terült el. A marosgezsei nemesi családok – a Bánffy és a Bethlen – 700 hektár földet birokoltak. Szántóföldjeik nagy részét az agrárreform alkalmával a háborús veteránoknak és a hadiözvegyeknek osztották ki. A parkot felparcellázták, a telkekre a falubeliek építettek házakat. Csupán 15 hektár gyümölcsös maradt meg, amelyet a termelőszövetkezet használt 1990-ig. Mostanra annak is csak a maradványa van meg. Akárcsak a kastélyparknak.
Báró Bánffy Éva 1995-ben igényelte vissza a birtokot és a kastélyt. A birtokból sikerült visszaszerezni valamit. A bárónő halála után Bánffy Imre lett az örökös, azonban a kastélyt hosszú pereskedés után sem szolgáltatták vissza.
A romos, lelakott ingatlan a város tulajdonába került. Miután a városi kórház pszichiátriai részlegét egy régi iskolaépületbe költöztetik át, az önkormányzat a kastély felújítását tervezi.
A város idei költségvetéséről, a kihívásokról, a tervekről, a kivitelezésre váró munkákról Kis Istvánnal, a város alpolgármesterével beszélgettünk.
– A város költségvetése a tavalyihoz hasonló, 64,8 millió lej. Ebből 31,5 millió lejt működésre, 33,2 milliót beruházásokra fordítunk. A költségvetés beruházási részét az uniós forrásokból származó összegek növelik – tájékoztatott az alpolgármester.
– Milyen beruházásokra lehet számítani?
– Uniós projekt révén új bölcsődét szeretnénk építeni, az idén el is kezdődik a munka. A közvilágítást is korszerűsítenénk, ami négy-öt éve húzódik. A legnagyobb projekt a városi művelődési ház felújítása, melynek finanszírozási szerződését két hónappal ezelőtt írtuk alá. Értéke 8 millió lej. Erre a felújításra nagyon vártunk, hiszen nagy az igény rá, ahol a színházi előadásokat, rendezvényeket zavartalanul meg lehet tartani. A mostani terem több mint 500 férőhelyes, azonban ezt nem előadások tartására, hanem gyűlésteremnek építették. A teljes felújítás mellett az épületet bővítik is. Az új épületrészbe a városi könyvtárat költöztetjük, hogy megfelelő helyet kapjon végre az intézmény. A következő időszakban hirdetnek licitet a tervezésre és a kivitelezésre. Remélhetőleg komoly cégek nyerik el. Az idénre tervben van még hat tömbház hőszigetelése, továbbá az Andrássytelepen áthaladó megyei út 2,5 kilométeres szakaszának felújítása, a telep közepétől Eckentelepig. Uniós projekttel bővítjük a 2-es iskola épületét. Tervezzük a tömbháznegyedek utcáinak, járdáinak felújítását, aszfaltozását, hiszen ezek nagyon rossz állapotban vannak, soha nem voltak leaszfaltozva – mondta az alpolgármester.
Ezelőtt két és fél évvel a Zăvoiului utcában épülő tömbházhoz látogattunk el. Azóta elkészült a hatemeletes épület, több lakásba már be is költöztek. A beruházásról az építővel, Molnár Jenővel, a Poli Izo Construct Kft. vezetőjével beszélgettünk.
– A tömbház magánbefektetésként épült fel, Dée Gyulával vagyunk társak, azzal a vállalkozóval, aki az E60-as országút melletti szállodát építette. A társasházban 37 lakás van, földszintjén üzlethelyiségek lesznek kialakítva. A lakások egy részét értékesítettük, eddig 13 lakás kelt el, a múlt héten újabb négy eladására kötöttünk szerződést – mondta Molnár Jenő.
A lakások típusát tekintve, ezek többfélék, kisebb-nagyobb alapterületűek. A hasznos felület lakásonként 56 négyzetmétertől 102 négyzetméterig terjed. Vannak 9 és 30–60 négyzetméteres erkélyűek is. Az épületben felvonó működik.
A lakásárak – az alapfelület függvényében – változnak, 46 ezer eurótól 80 ezer euróig terjednek. A legkisebb és legolcsóbb lakásban nappali, konyha, hálószoba, fürdő és egy 9 négyzetméteres erkély található. A legnagyobb lakásban egy nagy nappali, két hálószoba, egy konyha, két fürdő, egy öltöző, egy kamra és egy 15 négyzetméteres erkély van. A hatodik emeleti luxuslakásnak 100 négyzetméter hasznos felülete és 60 négyzetméteres erkélye van. A legnagyobb lakások egyelőre nem eladók. A többi lakás iránt van érdeklődő, az építőnek nem kell attól tartania, hogy nem adódnak el. A tömbházhoz parkoló tartozik, amit a lakók megvásárolhatnak.
A tömbházat földrengésbiztosra építették, nagyon jó minőségű építőanyagok felhasználásával, kifogástalan kivitelezéssel, megfelelő vastagságú falakkal, jó hang- és hőszigeteléssel.
Tavaly november elsejétől Császár Béla lelkipásztor személyében új lelkésze van az andrássy- és eckentelepi reformátusoknak. A lelkész Magyarózdról került az andrássytelepi parókiára, ahol 12 évet szolgált. Azelőtt Gógánban hat évig látta el a lelkészi feladatokat.
Császár Bélát az andrássytelepi gyülekezet gondnoka kereste meg, s hívta meg a gyülekezetbe, így foglalta el a megüresedett állást.
– Sok minden játszott közre, hogy elvállaltam az andrássytelepi lelkészi állást. Bizonyított tény, hogy jó, ha adott gyülekezetben 15-20 évenként váltják egymást a lelkészek. Magyarózdra Bartha Aladár került a Fehér megyei Vajasdról. Átadáskor az ózdi gyülekezet 260 tagot számlált, de nem mindenki lakik a faluban, csak ragaszkodnak a gyülekezethez, s fizetik az egyházfenntartást. A telepi gyülekezetben is vannak olyanok, akik nem itt laknak, de ide fizetnek. És olyanok is vannak, akik itt laknak, de a ludasi egyházközségben fizetik a fenntartási járulékot, s oda is járnak templomba. A két telep – az Andrássy- és Eckentelep – gyülekezeteinek összesen 460 nyilvántartott híve van, ebből száz eckentelepi. Az istentiszteleteket mind a két templomban megtartjuk minden vasárnap. Mindkét gyülekezetnek szép istenháza van, mindkettőt Katona Sándor egykori lelkész építtette. Az eckentelepit nem olyan régen, 12 éve, egy régi fatemplom mellé, amit később lebontottak. Itt nagyon lelkes a gyülekezet, ami talán azzal magyarázható, hogy annak idején csak reformátusokat telepítettek ide. Andrássytelepre viszont katolikusokat, ide később, a hetvenes évek folyamán Albistelepről költöztek be a reformátusok. Albistelepről mindenki elköltözött, ma már senki sem lakik ott, csak a temető maradt. Abban reménykedünk, hogy a gyülekezet hűséges marad az egyházhoz, hogy több lesz a keresztelő és a konfirmandus. Idén négy fiatal konfirmált, jövőre öten lesznek – mondta a lelkész.
Az andrássytelepi templomban többször is jártunk, szépen karbantartott épület, amelynek manzárdját is közösségi térré alakították ki.
Ezúttal az eckentelepi templomhoz látogattunk el. Ékszernek beillő kis épület, rendezett környezetben, télen fűthető, az alagsorában gyülekezeti tér van.
A lelkész elmondta, hogy új kenyér ünnepére Eczken Sándor földbirtokos emlékére kopjafát szeretnének állítani, ugyanis eddig sehol nem jelölték meg az emlékét, habár ő volt az a nagylelkű adományozó, aki birtokokat bocsátott a telepesek rendelkezésére.
Elkezdik a szerződésbontás procedúráját a Brantner köztisztasági vállalattal