Marosvásárhelyen is tiltakoztak a tanügyben dolgozók

Nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülést kérnek

Március 29-én megyeközpontunkban folytatódott az oktatásügyben dolgozók érdekeit képviselő szakszervezeti szövetségek figyelemfelkeltő tüntetéssorozata a bérek megígért rendezéséért, ami lehetővé teszi a társadalmi egyenlőtlenségek kiküszöbölését és a rendszerben dolgozók tisztességes megélhetését. Ugyanakkor elengedhetetlen feltételét képezi egy eredményes oktatásügyi rendszernek. 

A tüntetéssorozat keretében a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége, valamint a Spiru Haret Oktatásügyi Szakszervezeti Szövetség marosvásárhelyi szervezetei 13-14 óra között a kormányhivatal elé hívták tagjaikat, hogy hangot adjanak kérésüknek. A megyeháza előtti téren körülbelül 200-an gyűltek össze, hogy megígért jogaik rendezését kérjék számon a prefektuson keresztül a kormánytól. A teret percek alatt töltötték meg a kék és sárga mellénybe öltözött tanügyiek, akik síppal, trombitával húzták alá a szónokok által felsorolt elégedetlenségeket. 

Rezi Maria, a Spiru Haret szövetség megyei szervezetének elnöke beszédében kiemelte annak fontosságát, hogy az országban egyedüli példaként a megyében működő két tanügyi szakszervezet összefogott a közös cél eléréséért. Elkeseredésének adott hangot, hogy a kormány, az oktatási minisztérium részéről késik a válasz a fővárosban és más megyékben már megtartott tiltakozási akciókra, ami újabb tüntetésekre kell ösztönözze a tanügyi dolgozókat. A továbbiakban a Tanügyi Szabad Szakszervezeti Szövetség megyei szervezete vezetőjének adta át a szót.

Molnár Zoltán beszédét azzal kezdte, hogy a sokat hangoztatott szólamok, miszerint az oktatásügy országos elsőbbséget élvez, megvalósult a jól képzett Románia, és a költségvetésből az oktatásügynek szánt hat százalék mítosz vagy anekdota csupán. A valóságban a döntéshozatalok szintjén az oktatásügy az ország Hamupipőkéje, „akinek” a költségvetésből alig több mint három százalékot szántak. Hogy mennyire komolyan veszik az oktatásügyet, amikor 200 oldalas új tanügyi törvényt (amely a tegnap volt a kormány előtt, hogy elfogadják és továbbküldjék a parlamentnek) olyan szakmai színvonalon állították össze, helyesírási és fogalmazási hibákkal tele, hogy 400 módosító javaslatot gyűjtött össze azon minisztériumok és szervek részéről, amelyek jóvá kellett hagyják. (Nem beszélve a szakszervezetek, a tanulók, a szülők és a civil társadalom részéről érkezett sok ezer módosító indítványról.) Ha minőségi oktatást akarunk, a befektetés is ennek megfelelő kellene hogy legyen mind a munkakörülmények javítása, mind az oktatás tartalma és mindenekelőtt az emberi erőforrás terén, amely megvalósíthatja a kitűzött tervet.

Határozottan kérik, hogy a közoktatásban dolgozók nagyobb tiszteletben, elismerésben részesüljenek, és biztosítsák számukra a tisztességes megélhetést, amit a fizetések növelése tehet lehetővé. Vajon a legdurvább tiltakozási módhoz kell folyamodniuk, hogy mindez megvalósuljon? – tette fel a kérdést Molnár Zoltán. 

Azért tüntetnek, mert elégedetlenek a fizetésekkel, amelyeket nem igazítottak sem a vonatkozó törvény előírásaihoz, sem az infláció okozta helyzethez, sem a pedagógusok által végzett tevékenység jelentőségéhez. Elégedetlenek, mert a láncban zajló tüntetésekre nem kaptak semmilyen választ a kormány részéről. Majd feltette a kérdést, hogy az ország jövőjét meghatározó oktatásügy felületes kezelése, dolgozóinak mellőzése, figyelmen kívül hagyása vajon nem az ország jövője ellen elkövetett merénylet? 

A továbbiakban felszólalt a tanügyi szakszervezeteket tömörítő Frăţia Szakszervezeti Szövetség megyei elnöke, Călin Cociş. Végül a tiltakozók küldöttségét az alprefektus fogadta a kormányhivatalban.

A prefektushoz benyújtott petícióban az alábbiak sürgős megoldását kérik: a társadalmi egyenlőtlenségek kiküszöbölése egy tisztességes életszínvonal biztosítása érdekében az oktatásügy valamennyi dolgozója számára: a 2017. évi 153-as kerettörvény előírásainak maradéktalan teljesítése, ami lehetővé teszi, hogy az oktatásügyben dolgozók valamennyi csoportja az idézett jogszabályban 2022-re tervezett alapfizetést kapja. Kérik továbbá, hogy megtalálják a szükséges forrásokat az oktatásügyben dolgozó kisegítő személyzet jövedelmének növelésére, valamint azt, hogy sürgősségi rendszerben dolgozzák ki az oktatásügyben alkalmazott nem pedagógus és a kisegítő személyzetre vonatkozó új szabályokat, mivel a régiek 1998-ból valók. Kérik a munkakörülményekért járó fizetési pótlékokra vonatkozó előírások alkalmazását, mivel az állami szektorban dolgozók közül csak a tanügyiek nem részesülnek fizetési pótlékokban. Végül azt szeretnék elérni, hogy a tanügyi dolgozók tevékenységének társadalmi jelentőségét figyelembe véve a bértáblán a jelenlegihez képest magasabb kategóriába sorolják az oktatásügyben dolgozókat. 

A jól szervezett tüntetésen szomorú volt látni, hogy azok az ismert és elismert pedagógusok, akiknek a kezében van a jövőnk, az utcán kell követeljék azt, amit a más területen dolgozók megkaptak.