A marosvásárhelyi Református Kollégium anyagi helyzete

A marosvásárhelyi Református Kollégium, majd a Bolyai líceum sohasem bővelkedett anyagiakban. Mindig igen nehezen tudták összekaparni a fenntartásához szükséges anyagiakat. Persze lehettek szerencsésebb időszakok, mint például Bedőházi János igazgatósága ideje, amikor is felépült a ma is impozáns épület!

A marosvásárhelyi Református Kollégium, majd a Bolyai líceum sohasem bővelkedett anyagiakban. Mindig igen nehezen tudták összekaparni a fenntartásához szükséges anyagiakat. Persze lehettek szerencsésebb időszakok, mint például Bedőházi János igazgatósága ideje, amikor is felépült a ma is impozáns épület!

Ezért sem meglepő a kutató számára az az okirat, amelyre a Kolozsvári Állami Levéltárban, magyargyerőmonostori báró Kemény Pál hagyatékában bukkantam rá. A’ marosvásárhelyi ev. református Főiskola jövedelmének ‘s kiadásai kimutatását Dósa Elek jogászprofesszor küldte a volt főgondnoknak 1858. április 20-án.¹ Ebből pontosan kiderül nem csak egy esztendő költségvetési mérlege, de az a tény is, hogy a marosvásárhelyi kollégiumnak állandóan pénzgondjai voltak, és a nagyenyedi kollégium megsegítése nélkül nem tudott volna meglenni. Ez számomra nagyon értékes információ! A nagyenyedi református kollégiumnak volt biztos anyagi háttere, mert óriási szőlő-, erdő- és földbirtokokkal rendelkezett. A tanárait is a nagyenyedi fizette meg a legjobban, nem véletlenül iparkodtak a marosvásárhelyi professzorok átkerülni a nagyenyedibe. Így Köteles Sámuel vagy Kasza Dániel, de mások is igyekeztek, mint például Mentovich Ferenc, de neki nem sikerült az áthelyezése. Akkor is döntő fontosságú volt az anyagi háttér, közel 100 rénes (rhénes, rhénusi vagy rajnai forint a tallér kétharmad része 60 krajcárral [krajcár jelölése Xr].) forinttal nagyobb volt az évi fizetésük az enyedi professzoroknak, mint a marosvásárhelyieknek. Ekkora összeggel pedig kisebb vidéki birtokot is lehetett már vásárolni.

Lássunk akkor részleteket Dósa Elek jelentéséből:

„A Marosvásárhelyi ev. reform. Főiskola pénzalapjának évenként remélhető jövedelmének, és évenként tenni kellető kiadásának, az 1857-ik polgári év végéni állásuk szerént:

Az évenként remélhető jövedelem (részlet)

Az ebházutcai telek bére 12 Rft

A térmegutcai puszta telek bére 6 Rft

A Bándi közös jószág bérének 1/3-a 15 Rft 20 Xr

A sütő ház bére 100

A királykút melletti föld bére 13 Rft 20Xr

A Thordai malom s föld bére 250

Öszvesen 390 Rft 40 Xr

8. A typografia közép szám szerénti jövedelem 400 Rft

9. Az Egyházi főtanács tanári fizetés czíme alatti segély évenként 373 Rf 20Xr

10. Loci haza 4. közelebbi évi közép számítás szerént 703 Rft 40Xr

11. Fa ára fizetették a tannloktól, 3 évi kiszámítás szerént 238 Rf 20 Xr.

12.Tandíj czím alatt jött bé 4 évi ki számítás szerént 2063 Rft 10

13. Büntetésekből 4 évi ki számítás szerént 15 Rft 13 Xr.

14. Oskolai Bizonyítványokból 3 évi ki számítás szerént 28 Rf, 20Xr

15. Cameraticum Beneficium czíme alatt jár 164 Rft, 35 xr.

16. A thordai Eklesiától Zalányianum Alumnium czím alatt fizetettik 6 Rtot 40 xr.

17. A Immatrucularionis Taxa czím alatt jön bé 24 Rfof

…

Az évenkénti tenni kellető kiadások

1. Öt rendes Tanári állomás havonként előlegezett fizetendő évi illetősége 1666 Rft 40 xr

2. Az öt tanár sóbeli illetőségében évenként 30 Rft

3. Az öt tanár gabonabeli illetőségében 3 évi kiszámítás szerént 1081 Rft

4. 4 segédtanító (900 Rft)

5. Rectori fizetés 35

6. Paedagogarchai és Gymn Dirctori fizetés 15

7. Seniori fizetés gabonabeli illetőségével együtt 60

8. Contrascribai fizetés 60

9. Könyvtárnoki fizetés gabonabeli illetőségével együtt 60

10. Orgonistai fizetés 6

11. Két osztályt tanító (300 Rft), 4. Osztálytanító (200) 3. Elemi iskola tanító (150) 1350

12. Elemi iskolatanítók pótpénze 80

13. Énektanító fizetése 6

14. Harmoniae praeses fizetése 6

15. Kéményseprő fizetése 24

16. Árnyékszék takarítás az Oskolában és tanári lakoknál 100

17. A nagyteremi Mesternek régi alapítvány alapján 1

18. A lukafalvi legatusoknak régi végrendelet alapján 9

Összvesen 6892”

Ezen érdemes egy kicsit elidőzni. A rektori pótlék évente csak 35 rénes forint volt. Persze rektor csak professzor lehetett, így ő megkapta a nagyjából 400 rénes forintnyi jövedelmét (beleszámolva a természetbeli juttatásokat is: só, tűzifa, gabona, bor, stb.). Az árnyékszék takarítása egy esztendőben 100 rénes forintba került, tehát egynegyede volt a professzori fizetésnek. Szerintem korrekt volna, ha ez ma is így lenne.

Érdemes azon is elgondolkodni, hogy a nyomda a kollégiumnak évi 400 rénes forint jövedelmet biztosított. Talán ma is érdemes volna, hogy nyomdát üzemeltessen az iskola!

De a lényeg a következő összefoglaló:

„Ezek szerént a remélhetőleg befolyandó jövedelmek összege által nem lévén fedezve a kiadások mennyisége, kétségtelenné lészen azon tény valósága, hogy a marosvásárhelyi főoskola a’ nagy enyedi főoskola 2000 Rft évenkénti segélye nélkül fenn nem állhatott volna a következő adatokból:

Hogy a régibb tőkék 1853 végébeli 196021 mft 42 pénz öszvege, csak is a’ közelebbi évek alatt emelkedett 248137 v mft 80 pénz öszvegre, s szaporodott ennélfogva 52116 v Mforinokkal, részint másként felnem szedhetek hátrálék kamatok tőkésítésével, részint magtagadott Dézmák megváltásával, miből kiviláglik, hogy a régebbi tőkék kijelet kamatainál m,e. 1092 Rfottal folyt bé kevesebb, és hogy a fennírt jövedelmi összegbeli beszámított az ajándékozás útján mai napig gyűlt 18031 57 xr tőkénél 1083 rft 6% ezen kamatjai is, melyből eddig elő semmisem folyván bé, – az is Enyedi segély – pénz által fedeztetett deficitnek tekintethetik.

Írtam MVásárhelyen Ápr. 20-1858. Dósa Elek”

Tehát a Dósa-féle jelentésben olyan részletek vannak a kollégium anyagi helyzetéről, amelyek Koncz József híres művében – A marosvásárhelyi evang. reform. kollégium története – sincsenek meg. Lásd: Koncz József: A marosvásárhelyi evang. reform. kollegium története. Marosvásárhely, 1896. Ev. Ref. Kollégium, 774 p. (Új kiad.: Koncz József: A marosvásárhelyi evang. reform. kollégium története, 1557–1895. Szerk., átdolg., mutató: Dóczy Örs, Vida Erika. Ford., jegyz.: Dóczy Örs. 2. átdolg., szerk., bőv. kiad. Marosvásárhely, 2006. Mentor. IX, 814 p., 1 mell.)

Az általam idézett dokumentum pontos lelőhelye: Az Erdélyi Orsz. Múzeum Könyvtára, B. Kemény Pál családi levéltára. Jelenleg Kolozsvári Állami Levéltár, Fond familial Kemény Pál de Magyargyerőmonostor, din Mereşti. Nr. 379.

^{1 Koncz József: A marosvásárhelyi evang. reform. kollégium története (1557-1895) művének 451–452. oldalain azt írja, hogy báró Kemény Pál 1831–1833 között algondnok és 1833–1845 között főgondnok, és hogy 1856–1874 között Teleki Domokos volt a főgondnok. Véleményem szerint magyarázatra szorul, hogy 1858-ban miért küldi Dósa Elek a jelentését báró Kemény Pálnak.}

^{2 Vasárnapi Újság, 47. szám, 1867. november 24.}