Márton-napi ünnepségsorozat

A hét végén Dicsőszentmárton magyar civil szervezetei ünnepi rendezvénysorozattal emlékeztek a város névadó szentje, Szent Márton születésének 1700. évfordulójára.

A Kökényes Néptáncegyüttes - Fotó: Magó Attila

A hét végén Dicsőszentmárton magyar civil szervezetei ünnepi rendezvénysorozattal emlékeztek a város névadó szentje, Szent Márton születésének 1700. évfordulójára.

Pénteken a Sipos Domokos Művelődési Egyesület Vegyes Kara fennállásának 25. évfordulóját, valamint a Kökényes Néptáncegyüttes névadó ünnepségének 10. évfordulóját ünnepelték. Szombaton a Szent Márton Borlovagrend a hagyományos Márton-napi borversenyt, valamint a megyei tanács támogatásával helytörténeti szimpóziumot szervezett. Ezzel párhuzamosan az anyaországi testvértelepüléssel, Hajdúszoboszlóval való kapcsolat 25. évfordulóját ünnepelték a helyi önkormányzat támogatásával. A kétnapos ünnepségsorozatot a szombat esti Szent Márton-napi magyar bál zárta. A kulturális eseményeket a helyi civil egyesületek – Népszínház, Szent Márton Borlovagrend, Sipos Domokos Művelődési Egyesület, Kökényes Néptáncegyüttes – és az önkormányzat rendezésében valósították meg.

Amint a Sipos Domokos Művelődési Egyesület elnöke, Szilágyi András kifejtette, hosszú, sokszor igencsak göröngyös utat tettek meg a negyed évszázad alatt. Ötven-hatvan taggal kezdték el kulturális tevékenységüket, most alig van huszonöt kórustag. Jelenleg főleg a vegyes kar tevékenységeire összpontosítanak, melynek karnagya a vámosgálfalvi Szabó Gyula kántor-tanító, aki sokrétű tudását és tehetségét a dicsőszentmártoni egyesületnél is kamatoztatja. Amint az egyesület elnöke hangsúlyozta, nehéz az utánpótlás, a kórustagok többnyire nyugdíjas helybéliek, illetve a Balogh tanár házaspár Bonyháról ingázik a dicsői próbákra és fellépésekre. Hétfőnként 19 órától tartják a próbákat a három egyházközség által fenntartott Magyar Házban. Arra a kérdésre, hogy mennyivel támogatja az önkormányzat tevékenységüket, megtudtuk, hogy a helyi tanács az idei pályázatukra egy csekély összegű támogatást irányzott elő, következésképp a kiszállásokat a tagok állják, vagy az alkalmankénti adományokból fedezik, amelyek főleg magánszemélyektől származnak.

A Kökényes névadó ünnepsége

Fodor Sándor József, a Kökényes Néptáncegyüttes vezetője kérdésünkre elmondta, hogy a 2005-ben alakult tánccsoport 2006-ban vette fel a Kökényes nevet, a múlt pénteki ünnepségen a névadás tizedik évfordulóját ünnepelték. Az elnevezés eredetéről kérdezve az együttes vezetője kifejtette a honfoglalás előtti avar vagy bolgár–török eredetű Küküllő szavunk jelentését: kökényes, tágabb értelmezésben töviskés, bozótos. A honfoglalók átvették ezt a szót, és mindmáig használjuk. A XVII. században keletről betelepülő szlávok trnava szava, vagyis trn (tövis) + ava (víz) jelentése ugyancsak kökényes, töviskés, bozótos. Innen a néptáncegyüttes elnevezése is. Amint Fodor József hangsúlyozta, az együttes létrejötte és fennmaradása Varró Huba oktatónak, a Maros Művészegyüttes volt táncosának és Vásárhelyi Mónika társoktató munkájának, az együttestagok szüleinek, illetve a Communitas Alapítvány, a Bethlen Gábor Alap és a helyi tanács támogatásának köszönhető. Az elmúlt évek során a néptánctanulás mozgalommá fejlődött, ugyanis nemcsak dicsőszentmártoni, hanem környékbeli gyerekek és fiatalok is megízlelték a népi kultúra világát. 2005–2008 között a Kis-Küküllő Alapítvány, 2008–2015 között az Alsó-Kis-Küküllő menti Ifjúsági Szövetség vállalta fel a gazdasági menedzselést Kakassy Sándor, illetve Gagyi Zoltán irányításával. Tavalytól az együttes jogi személyi státussal bír. Amint az egyesület elnöke elmondta, a külföldön és belföldön egyaránt sikeresen szereplő együttes különböző korcsoportokból álló tánckara tíz év alatt huszonnégy táj-egység néptánc- és népdalörökségét tudta hitelesen megjeleníteni a színpadon, ugyanakkor mesefeldolgozásokat és táncszínházi produkciókat is rendszeresen műsorukra tűztek. A kezdetektől hozzávetőleg háromszáz gyerek és fiatal fordult meg az együttesben. Évente átlag húsz fellépésük volt, az eltelt évtizedben ez több mint kétszáz előadást jelent.

Színfolt a szórványmagyarság életében

Szabó Albert, az RMDSZ Dicsőszentmárton kerületi elnöke a péntek esti ünnepségen elhangzott köszöntőjében a dicsőszentmártoni magyar közösség nevében köszöntötte az anyaországi vendégeket és kiemelte a magyar közösség idei ünnepségsorozatának jelentőségét. Mint hangsúlyozta, „ebben a zűrzavaros politikai, gazdasági helyzetben, a választási kampány hangulatában a magyarellenesség felerősödik, támadják intézményeinket és azok vezetőit, ezért a város magyar közössége számára színfoltnak számít az olyan eseménysorozat, amelyen egy kulturális civil szervezet megalakulásának huszonötödik évfordulóját ünneplik, amely egyben megmaradásunk zálogát is jelenti”. A borverseny eredményeit két hét múlva hirdetik ki, mivel a Márton-napi eseménysorozatra szervezte az önkormányzat a testvértelepülési évforduló megünneplését, ami zsúfolttá tette volna a szokásos, borkóstolásos vacsorával és ünnepélyes ceremóniával egybekötött eredményhirdetést – jelezte a megyei tanácsos. A Szent Márton születésének ezerhétszázadik évfordulójára szervezett helytörténeti szimpóziumot fontosnak tartotta, a Szent Márton Borlovagrend tagjaiként ugyanis feladatuknak érezték a névhez való kötődés tisztázását és ismertetését. Mint hangsúlyozta, a magyar bál megszervezésének hagyománya van, a magyar közösség igényli is, ezért évente kétszer – Márton napján és farsangkor – a Kis-Küküllő menti település magyarsága együtt szórakozhat.

Szent Márton és Dicsőszentmárton

Székely-Varga Mária Melinda és Gagyi Zoltán Loránd történelem szakos tanárok szombaton, a Három Fenyő vendéglőben tartott helytörténeti előadás keretében egymást tökéletesen kiegészítve ismertették a Kis-Küküllő menti település névadójának, Szent Mártonnak (316–2016) az életútját, a nevéhez fűződő cselekedeteket, csodákat, Márton-napi népszokásokat. A jelenlévők végigkövethették Szent Márton életútját, a mai Szombathelyen pogány szülők gyermekeként napvilágot látott hittérítőt, a szegények támogatóját, aki 22 éves korában keresztelkedett meg Amiens-ben.

Amint Székely-Varga Melinda hangsúlyozta, Dicsőszentmárton névadója az egyetlen olyan szent, akit életében végzett missziós tevékenysége elismeréseként avattak szentté, nem pedig mártíromsága okán. Apostoli buzgósága, példamutató alázata miatt Gallia-szerte ismerték és tisztelték. Így 371-ben, tiltakozása ellenére, Tours püspökévé választották. Magyarország, Burgenland tartomány és Franciaország védőszentjéről Magyarországon és Európában, illetve azon kívül is több mint tízezer templomot és plébániát neveztek el, csak Franciaországban 3672 plébánia és 485 település viseli Szent Márton nevét – hangzott el a szakszerű ismertetés során. Maros megyében Dicsőszentmárton mellett Kóródszentmárton, Mezőszentmárton és Nyárádszentmárton viseli a szegények gyámolítójának nevét.

Dicsőszentmárton első írásos említése 1278-ból származik Tychen sent Martun néven, ami az idők során számtalan változáson esett át. 1750-ben Syent Marton, 1760-tól két éven át Ditső Szent Márton néven jegyezték, 1805-ben Dicso Szent Marton, 1854-ben Dicso Szent-Marton, 1920–1926 között megjelenik a Târnava-Sânmărtin/Diciosânmărtin páros használata, 1941-től a Târnăveni elnevezés válik hivatalossá.

Amint Gagyi Zoltán értekezésében kifejtette, a dicsőszentmártoni jelenlegi unitárius templom, a város egyetlen középkori műemléke, az 1270-es években épült. Akkori rendeltetése katolikus templom volt, a szent életű püspökről, Szent Mártonról nevezték el és tiszteletére szentelték fel. A reformációt követően a katolikus hívek száma megcsappant, és jelentősen megnőtt az unitáriusoké, így a templom is az unitárius felekezet birtokába került. A XVI. században átépítették, azonban megtartották a román elemekre jellemző támfalakat, a templom belsejében pedig megfigyelhetők az ablakok csúcsíves, gótikus elemei. Az 1880-as évekig a katolikusoknak nem volt templomuk, a miséket egy kápolnában tartották. Ezt az áldatlan állapotot a Pekry család adománya révén oldották meg, és 1889-ben birtokba vehették a barokk stílusban épült jelenlegi katolikus templomot, melynek védőszentje a hittérítő és csodatevő Szent Márton püspök. 397. november 8-án hunyt el Candes-ban és 11-én helyezték örök nyugalomra a tours-i temetőben, ezt a napot utólag Szent Márton emlékének szentelték. Magyarországon a 2016-os évet Szent Márton-emlékévnek nyilvánították – hangzott el az értekezések során.