2024. june 30., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A két város, majd a megyék közötti kapcsolat az a kötelék lehet, amely megkönnyítheti a tőkeáramlást a két ország között.

Erdélyi tánc a Pedro vendéglőben


Több évtizedes barátság

A két város kapcsolata valamikor az 1980-as évek elején kezdődött – mondja az elnök, amikor a BEK-győztes marosvásárhelyi Voinţa női tekecsapata ellátogatott Zalaegerszegre. A rendszerváltást megelőzően csupán a sport volt az, ami viszonylag politikamentesen összekötötte a két várost. Egyik zalai sportrendezvényen részt vettek a hajdani marosvásárhelyi labdarúgó katonacsapat (ASA) tagjai is. A rendszerváltás után a különböző intézmények, iskolák, sportegyesületek között alakult közvetlen kapcsolat.

A két város 1996-ban kötött testvérvárosi szerződést. Zalaegerszegnek az első testvértelepülése Marosvásárhely volt, s amint dr. Gyimesi Endre volt polgármester fogalmazott: „az ember az első szerelmét nem felejti el, így az első testvérvárosi kapcsolat is kiemelt szerepet kapott a zalaegerszegi önkormányzat külkapcsolati rendszerében”.

2006-ban Zala és Maros megye hivatalosan is kapcsolatba került egymással, így nemcsak a megyeszékhelyek, hanem a vidéki települések is együttműködhetnek. Azóta Kibéd Zalalövővel, Marosszentgyörgy Zalaszentgyörggyel fogott össze. Júniusban köt szerződést Marosoroszfalu és Teskánd, kialakulóban van a Mezősámsond és Bogad közötti hivatalos kézfogás is.

Az intézményi kapcsolatok sorában a sportegyesületek mellett több iskola – az egyesülettől függetlenül – ápolja a barátságot, így a marosvásárhelyi Művészeti Líceum a zalaegerszegi Ady Endre líceummal, az Unirea kollégium a Zrínyi Miklós kollégiummal, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum a Kölcsey Ferenc gimnáziummal, a Nicolae Bălcescu gimnázium a kertvárosi általános iskolával fogott össze, ezenkívül a Stefánia óvoda több zalaegerszegi hasonló intézménnyel áll kapcsolatban.

Ami a rendezvényeket illeti, talán a sporteseményeken kívül a teljesség igénye nélkül elmondhatjuk, hogy több fotókiállítás (a két városban működő fotóklubok tagjainak közreműködésével), képzőművészeti tárlat, népzene-, néptánc-, komolyzenei előadás, tudományos konferencia, gazdasági tanácskozás szerepel a többéves tevékenységi listán, amelyen a két városból több százan vettek részt.

Marosvásárhely két szimbolikus alkotással is jelen van Zalaegerszegen: egy székely kapu és Bálint Károly képzőművész Wass Albert-szobra emlékezteti a zalaiakat erdélyi barátaikra. A zalaegerszegiek egy haranglábbal ajándékozták meg a várost, amely a Vártemplom udvarán hirdeti a két város testvériségét.

– A két város kapcsolatának egyik hiányossága, hogy gazdaságilag és turisztikai szempontok szerint még nem alakult ki együttműködés. Talán a gazdasági helyzet az oka, de a települések közötti távolság is hátráltató tényező, hiszen közel 700 km választ el bennünket – mondja Cseh Gábor.

– Ennél viszont sokkal mélyebb és alaposabb a családok közötti barátság, ami mindennél többet ér. Az intézmények fölött ezek az igazi és őszinte emberi viszonyulások azok, amelyek a valódi mozgatórugói a két város kapcsolatának.

A Marosvásárhelyi Napokon jelen levő hivatalos delegáció vezetője, Gyutai Csaba polgármester pénteken találkozott Csegzi Sándor alpolgármesterrel, akivel többek között a két város gazdasági kapcsolatainak előmozdításáról tárgyalt.

– Az uniós csatlakozás előtt meg kellett tanulnunk olyan programokat kidolgozni, amelyekkel az előcsatlakozási, majd a felzárkózási alapokra lehet pályázni – mondta Marosvásárhely alpolgármestere.

Mivel Zalaegerszeg sok mindenben előttünk járt, a hulladékgazdálkodás, ivóvíz- és szennyvízkezelés, lakásépítési és egyéb szociális programok (idősek otthona) terén cserélhettünk tapasztalatot. Ma már Marosvásárhelynek az unió által támogatott, több 100 ezer eurós programja van, így ezekről is beszélgettünk. Ami a jövőt illeti, Marosvásárhely átvette a sportrepülőteret, ahova ipari parkot szeretnénk létesíteni, így az érdekelt zalaegerszegi cégeknek is lehetőségük van a beruházásra. Mi a repülőtér-fejlesztési tapasztalatainkat adhatjuk át a zalaiaknak, hiszen ott van a sármelléki repülőtér, amelyet ki szeretnének építeni, és az sem kizárt, hogy a két légikikötő fontos kapocs lehet majd a két város között. Mindenképpen azt a következtetést fogalmaztuk meg, hogy a román és a magyar kormány garanciát kellene vállaljon a befektetők üzleti tervének megvalósításáért felvett bankkölcsönre, mert csak ez teremtheti meg azt a biztonságot, amivel egy vállalkozó új üzletet nyithat határon túl. A két város, majd a megyék közötti kapcsolat az a kötelék lehet, amely megkönnyítheti a tőkeáramlást a két ország között. Ebben kellene gondolkodnunk a jövőben – mondta Csegzi Sándor alpolgármester.  

Oktatási tapasztalatcsere

Dr. Kupán Edit, a Nicolae Bălcescu iskola aligazgatója elmondta, régóta keresett magyarországi testvérkapcsolatot tanintézetének, így jól jött Cseh Gábor, a MaZa elnökének ajánlata. Tavaly ősszel megkötötték a hivatalos partnerszerződést is, így pályázatot írhattak a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalhoz, amiben az önkormányzatot arra kérték, hogy támogassa a tapasztalatcserét.

– A két iskola közötti együttműködés lehetővé teszi majd azt is, hogy a marosvásárhelyi kollégák ellátogassanak Zalaegerszegre, ahol elsősorban módszertani tapasztalatokat szerezhetnek. A magyarországi tanintézetekben a csapatmunkára, az interaktív módszerekre helyezik a hangsúlyt, míg nálunk még a hagyományosabb oktatás folyik. Van amit egymástól tanulni – mondta az aligazgató.

A zalaegerszegi küldöttséget Hanzséros Alajos, az Eötvös József iskola igazgatója vezeti, aki többször járt Erdélyben.

– Számunkra érdekesnek tűnik Erdélyben kétnyelvű iskolában oktatni. Mivel több vidéki iskolában is jártam, jó volt látni, hogy – főleg falun – a hagyományos nevelési módszereket alkalmazzák. Az oktatásban nincsenek eltérő különbségek, hiszen a tananyagot ugyanúgy adjuk le határon innen és túl, arról viszont tárgyalnunk kell erdélyi kollégáinkkal, hogy az egyesült Európában hova szeretnénk eljutni a nevelésben. Sajnos, a globalizáció negatív hatást gyakorolt a hagyományőrző közösségekre, nekünk, tanároknak az a feladatunk, hogy kiválasszuk az információáradatból mit és hogyan adunk át a fiataloknak – mondta többek között a zalaegerszegi iskola igazgatója, aki hozzátette, ő is rég szeretett volna testvériskolai kapcsolatot létesíteni, ezért fogadták örömmel az őszi megkeresést.

A magyarországi tantárgyvizsgák miatt az idén csak a hetedik osztályosok jöhettek el Erdélybe, de a további pályázatok alapján lehetőségük lesz a többi diáknak is az ideutazásra. Túl azon, hogy a magyar kormánynak szándékában áll támogatni a határon túli utaztatást, igen fontos a személyes kapcsolat, hiszen a diákok családoknál szállnak meg, és így lehetőségük van megtapasztalni a mindennapi életet, s egy kicsit erdélyiek is lehetnek ezáltal – fűzte hozzá az igazgató.

Beléptünk néhány osztályba, ahol valóban egy padban ült a marosvásárhelyi és a zalaegerszegi diák, s biztosak lehetünk abban, hogy a tananyag mellett már azt is megbeszélték, ki hogyan készül a vizsgára, milyen diákcsínyekkel lehet megtréfálni a tanárokat, s valószínűleg közös vakációzás ötlete is körvonalazódott.

Egerszeg-fesztivál erdélyi ízekkel

A programok május 9-én kezdődtek, s bár minden napra akadt érdekes és változatos kínálat, a cseh filmszemlétől a szimfonikus hangversenyig, a rendezvények a hét végén csúcsosodtak.

Az idei fesztivál különlegessége a Taste of Europe – Európai gasztrotúra volt. Az Európai Bizottság által támogatott Egy csipetnyi Európa – nemzetek utcája kulináris projekt keretében hat testvérváros mesterszakácsai mutatták be sajátos receptjeiket. Ezekből három napig kóstolhattak az érdeklődők. A testvértelepülések – Krosno (lengyel), Klagenfurt (osztrák), Marl (német), Varazd (horvát), Dobrics (bolgár), Varkaus (Finnország) és végül Marosvásárhely – gasztronómiai különlegességekkel várták a vendégeket. A finom ételek mellé a jó hangulatról különleges dekoráció és zenészek, táncosok gondoskodtak.

A marosvásárhelyieket a baráti társaság három tagja, míg a polgármesteri hivatalt és a tanácsot Csegzi Sándor alpolgármester, Bordi Kinga, Ráduly Edit képviselte. A konyha ördöge Szakács Zsombor, az Anna panzió szakácsa volt, míg az erdélyi táncokból ízelítőt a Napsugár együttes tagjai (Szabó Szidónia, Diós Brigitta, Hanesz Edvin és Puskás Árpád Attila) nyújtottak. S bár igen különleges erdélyi ízekkel is kedveskedett a marosvásárhelyi szakács a vendégeknek, a legkedveltebb a mititej volt.

A fesztivál kiemelkedő eseménye az ünnepi közgyűlés volt, amelynek keretében a Marosvásárhely és Zalaegerszeg közötti baráti kapcsolatot mindvégig kiemelten kezelő és támogató dr. Gyimesi Endre volt polgármestert a városért kifejtett munkájáért díszpolgári címmel tüntették ki. Dr. Csegzi Sándor alpolgármester a közgyűlésen többek között elmondta, számtalan alkalommal tárgyalhatott, konzultálhatott a volt polgármesterrel és csapatával. Ezt a lehetőséget köszönte meg, hiszen Zalaegerszeg városfejlesztési gondolkodásmódban, az alapelvekben, a csapatépítésben előttünk járt.

„A tisztségek változnak, de a barátság örök” – hangsúlyozta az alpolgármester. Majd külön is megköszönte azt a 2005. december 5-e utáni, gesztusértékű felajánlást, miszerint több mint 1000 marosvásárhelyi lakost Zalaegerszeg tiszteletbeli polgárának nyilvánítottak, illetve, hogy tavaly ősszel megkaphatta a Zalaegerszegért díjat.

A rendezvényen a külföldi küldöttségek képviselői is felszólaltak, s több Pro Urbe-díjat is átadtak. Diákok szavalata és a Canterina kórus fellépése színezte a rendezvényt.

Természetesen az Egerszeg-fesztiválon a vásári fergeteg sem maradt el, a különböző sátrakban mindenki talált kedvére valót a jó bortól, a cseh sörtől a pálinkáig, a proszától a túrós palacsintáig. Az érdeklődők hallgathattak és láthattak népzenét és néptáncot, volt musicalelőadás, verbunkverseny, középkori lovagi torna és sok más program.

A két központban felállított sátorban pedig ismert magyarországi együttesek léptek fel, mint a Holdviola, Firkin, Phatnom, Sexit, Bazooka, VadFrittik, Balkan Fanatik, de a legtöbben a több évtizede töretlen népszerűségnek örvendő Edda rockzenekarra voltak kíváncsiak. Folytatás a Marosvásárhelyi Napokon…

 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató