2024. november 28., Thursday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Meddig lesz határellenőrzés a schengeni térségben, és mit tehet az EU?

Covid–19

Az uniós tagállamok lassanként kezdik feloldani a Covid–19-járvány miatt bevezetett korlátozásokat, beleértve a határellenőrzéseket is. Az Európai Parlament szerint össze kell hangolni a lépéseket.

Az, hogy szabadon utazhatunk az EU-ban, két hónapja még egyértelmű volt az európaiak számára. A koronavírus terjedésének megállítására bevezetett korlátozások azonban a kontinens legnagyobb részén az országhatárok lezárásával jártak. A járványügyi helyzet javulásával és a nyári szünet közeledtével a tagállamok lassanként kezdik feloldani a korlátozásokat, beleértve a mozgás szabadságát érintő lezárásokat is. Az EP-képviselők is azt támogatják, hogy a schengeni övezetben, ahol az európaiak útlevél nélkül, szabadon utazhatnak, a szabad mozgás mielőbb zökkenjen vissza a normális kerékvágásba.


Korlátozások a schengeni térségben

„A tagállamok egyedül hozták meg intézkedéseiket, most itt az ideje, hogy az EU lépjen, mielőtt késő lenne, és a schengeni övezetben helyrehozhatatlan károk keletkeznének” – véli Tanja Fajon (szlovén szocialista), az állampolgári jogi szakbizottság schengeni ellenőrzésekkel foglalkozó munkacsoportjának elnöke. „A Bizottságnak kulcsszerepet kell vállalnia a szabad mozgás helyreállításában, elsősorban az úgynevezett kritikus kategóriák, például a határokon át ingázó munkavállalók esetében. Ezért elengedhetetlen az európai koordináció” – mondta az EP-képviselő.

A jelenlegi schengeni szabályok szerint a tagállamok korlátozott ideig bevezethetnek határellenőrzéseket belső határaikon, ha komoly veszély fenyegeti a közrendet vagy a biztonságot. A lezárásokról értesíteniük kell az Európai Bizottságot. Az aktuális korlátozásokat nyomon lehet követni a Bizottság honlapján.


A határok újranyitása az EU-ban

Az Európai Bizottság május 13-án ismertetett javaslata szerint az utazások újbóli engedélyezését össze kell hangolni, mégpedig az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ útmutatásai alapján.

A korlátozások fokozatos megszüntetése azok között az országok között kezdődne meg első körben, amelyekben a járvány terjedése nagyjából azonos fokozaton áll. Fontos azonban, hogy nem szabad megkülönböztetni a beutazókat állampolgárság alapján, tehát ha például Németország úgy dönt, hogy megnyitja határait Ausztria előtt, akkor az Ausztriában élő olasz állampolgárokat is be kell engednie az országba. Ha Szlovéniában például nagyjából azonos a járványügyi helyzet, mint Ausztriában, akkor Németországnak Szlovénia előtt is meg kell nyitnia a határait. A végső cél az, hogy végül ismét szabadon, zavartalanul és biztonságosan lehessen utazni a tagállamok között, akár munka, akár magánokok miatt. Erre nincs azonban előre rögzített ütemterv, mivel ez a járványügyi helyzet alakulásától és a tagállamok döntéseitől függ.

A határellenőrzés újbóli bevezetése a tagállamok előjoga, de a világjárvány kitörése óta az Európai Bizottság iránymutatást adott ki, hogy biztosítsa az úgynevezett kritikus ágazatokban dolgozók szabad mozgását, illetve az alapvető fontosságú áruk és szolgáltatások szállítását az egységes piacon. Ennek köszönhetően az EU segített közel kétszázezer külföldön rekedt európainak a hazajutásban, és javasolta, hogy korlátozzák a harmadik országok állampolgárainak EU-ba történő beutazását június 15-ig.


A Parlament álláspontja

Az EP-képviselők szorosabb együttműködést kérnek a tagállamok között, hogy az utazások során senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés.

Az állampolgári jogi szakbizottság május 12-i vitáján Tanja Fajon hangsúlyozta, hogy számos tagállam határellenőrzést vezetett be a 2015-ös migrációs válság miatt, és néhány még mindig érvényben van. „Ha nem sikerül visszaállítani a schengeni övezetet eredeti állapotába, súlyosan veszélybe sodorjuk az európai projektet” – mondta az EP-képviselő. A Parlament szerint bármilyen határellenőrzést csak kivételes esetekben és korlátozott időre lehet bevezetni. A szakbizottság várhatóan júniusban szavaz állásfoglalásáról a témában.


A schengeni térség 

A schengeni térséghez 26 ország tartozik 

* ezek közül 22 EU-tagállam: Belgium, Csehország, Dánia, Németország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Finnország és Svédország;

* négy pedig nem uniós ország: Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein 

(Forrás: Európai Parlament-hírek)

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató