Meddig takarítjuk Romániát?

Nagyobb felelősséget kell vállalniuk a polgármesteri hivataloknak

A Környezetvédelmi és Erdőgazdálkodási Minisztérium nemrég meghirdette a Kitakarítjuk Romániát! országos környezetvédelmi akciót; a cél az illegális hulladéktelepek, lerakóhelyek felszámolása, főként ilyenkor tavasszal, amikor a hóolvadás után előjönnek a takaró alól a települések határában, folyóparton, erdőszélen levő szemétkupacok. Minden évben nemcsak a minisztérium és a hozzá tartozó intézmények, hanem civil szervezetek is szerveznek hasonló takarítási akciókat, sajnos többnyire nem sok eredménnyel, mert alig néhány hét után újra szemetes lesz a környezetünk. És ez így megy évek óta. Pedig vannak törvények, bírságolnak is, de valahogy ennek sincs eredménye. Az erre vonatkozó jogszabályok hatékonyságáról Székely Annamáriával, a Maros Megyei Környezetvédelmi Őrség főfelügyelőjével beszélgettünk. 

– Tudomásom szerint szigorúbbak a környezetvédelmi bírságok, ennek ellenére egyre több a szemét környezetünkben, holott az Európai Unió is arra kötelez, hogy szelektíven gyűjtsük a szemetet, s ezt figyelembe véve kevesebb pillepalack és egyéb hulladék kerülhetne ki a természetbe. 

– Valóban, mint ismeretes, a helyi közigazgatási egységeknek kötelezően szerződést kell kötniük valamilyen hulladékgazdálkodási céggel. A jogszabályok értelmében kötelezően szelektíven kellene gyűjteni és elszállítani a szemetet. Ez van, ahol működik, van, ahol nem. Minden évben ellenőrizzük a polgármesteri hivatalokat, és ahol nem tartják be a szabályokat, bírságolunk. Tavaly 102 büntetést róttunk ki 102 helyi közigazgatási egységnek (sz.m.: ennyi van a megyében), ezenkívül olyan magánszemélyeket, cégvezetőket is bírságoltunk, akik szemeteltek. Tulajdonképpen azért kell büntessük a polgármesteri hivatalokat, mert nem sikerül megfelelő mennyiségű hulladékot szelektíven gyűjteni, ugyanis erre határértékeket szabtak meg. 2020 végéig a begyűjtött hulladék 50%-át szelektíven kellene gyűjteni, és ezt sehol sem tartják be. Van, ahol jobban állnak e téren, máshol kevésbé teljesítik a követelményt. 

– Ezek szerint a polgármesteri hivatalok és az intézmények nem teljesítik felelősségteljesen a környezetvédelmi kötelezettségeiket?

– Ezt nem lehet így elmondani, mert nem a polgármesteri hivatalok szórják szét a szemetet a községek területén, hanem az ott lakók. Tulajdonképpen a szelektálás otthon kell kezdődjön, amikor az újrahasznosítható anyagokat külön edényekbe gyűjtjük, és úgy is helyezzük ki. A következő lépésben pedig a hulladékgazdálkodási cégnek kell megszerveznie a szelektív szállítást és raktározást, illetve azt, hogy eljusson az így kiválogatott hulladék a megfelelő újrahasznosító üzembe. A polgármesteri hivataloknak kötelességük intézkedni környezetvédelmi szempontok szerint is. A környezetvédelmi törvényeket nem csak a környezetvédelmi őrség kell alkalmazza. Nagy részüket a polgármesteri hivataloknak kell életbe léptetniük, de ugyanúgy a rendőrségnek, ahol van, a helyi rendőrségnek, a csendőrségnek is joga van ilyen téren intézkedni, bírságolni, de mindenki a felelősséget a környezetvédelmi őrségre hárítja. Bármennyire igyekszünk, három kéttagú csapattal nehéz lefedni a megyét. Az ellenőrzések mellett nekünk más feladatköreink is vannak, így lehetetlen követni a helyzetet. Nem tudunk eljutni a megye mind a 102 közigazgatási egységének több mint 500 településére. Igazából meg kellene előzni azt, hogy a hulladék a természetbe kerüljön. A lakosság hozzáállásával is baj van. Egy kolozsvári eset kapcsán megdöbbentem, ugyanis amikor a helyi rendőrség a lakosokat szerette volna megbírságolni azért, hogy nem szelektíven gyűjtik a szemetet, az érintettek felháborodottan közölték: ők nem azért fizetnek… Valaki oldja meg! Ott kezdődik az egyén felelőssége, hogy szelektíven gyűjti és helyezi ki a szemetet, utána pedig valóban a helyi közigazgatási egység, illetve a szemétszállító cég is felel érte. Mentalitásváltásra van szükség. 

– Azt nem lehet elmondani, hogy a helyi közigazgatási egységek részéről nem történt előrelépés, hiszen a községekben láttam, hogy kihelyeztek szelektív hulladéktároló edényeket, konténereket, de valahogy ez mégsem elég. 

– A polgármesteri hivatalok valóban biztosítják a szelektív kukát, azonban úgy látjuk, hogy a rendszer csak akkor működik hatékonyan, ha az emberek házától szelektíven viszik el a szemetet, legyen szó vidéki magánházakról vagy tömbháznegyedekről. Évek óta jelezzük a hivataloknak, hogy ez a módszer lenne a legjobb. Mi továbbra is ellenőrizzük a közigazgatási egységeket, bírságolunk, de a helyzet, a megoldás nem a mi kezünkben van. Marosvásárhelyt korábban is többször megbírságoltuk, mert nem volt megfelelő hulladékgazdálkodási rendszere, nem jelentették le a begyűjtött mennyiséget a Környezetvédelmi Alaphoz, nem volt szelektív gyűjtés, és a kiszabott mennyiséget nem teljesítették. Sajnos ez a kérdés továbbra sincs megoldva. A megyeszékhely környékén is vannak illegális lerakók a Promenada Mall felett, vagy például a Hidegvölgyben, ahol mind a hivatal, mind az ügynökség szélmalomharcot vív. 

– Vitatott, hogy illegális szemetelés esetén kit illet a büntetés: a szemetelőt, akit legjobb esetben csak tettenéréskor lehet felelősségre vonni, vagy a területtulajdonost, aki viszont tagadja, hogy ő tette ki oda a szemetet. Mi a megoldás?

– A polgármesteri hivataloknál ismerik a területtulajdonosokat. Ez esetben a hivatal tudna eljárni, hiszen a környezetvédelmi őrségnek nincs ilyen nyilvántartása. Amúgy mind a két helyzet kezelésére van jogi alap. A 2020-ban kiegészített és módosított 195/2002-es környezetvédelmi törvény kötelezi a tulajdonosokat, hogy tartsák tisztán területeiket, továbbá az is benne áll, hogy a hulladéklerakás tilos, ugyanis a hulladékot jogszerűen csak az erre szakosodott cégek kezelhetik. Így ha bárkit tetten érünk, hogy szemetel a természetben, illetve nem szervezett módon szabadul meg a hulladékától, akkor megbírságolható. Van, amikor tetten érünk embereket, illetve a helyszínen talált számlák, egyéb árulkodó nyomok az elkövetőig vezetnek. Az idén, március 31-ig 874.500 lej értékben bírságoltunk; nagyrészt az illegális hulladéklerakásért, illetve azért büntettünk, hogy az említett határidőket és környezetvédelmi kötelezettségeket nem teljesítették az önkormányzatok vagy egyes magáncégek. És ez szomorú, mert számunkra is az lenne jó, ha nem büntetünk, mert akkor ez azt jelentené, hogy környezettudatosabbá vált a társadalom. 

– Néhány hónappal ezelőtt sztrájkoltak a környezetvédelmi ügynökségek munkatársai amiatt, hogy kevés a személyzet és alacsonyak a fizetések. Volt-e eredménye a munkabeszüntetésnek?

– A javadalmazást rendezték, azonban továbbra is személyzethiánnyal küzdünk. Le tudnánk fedni a munkánkat, ha a polgármesteri hivatalok aktívabban részt vennének a környezetvédelmi ügyek rendezésében. Olyan gondokkal keresnek meg magánszemélyek, amiket, bár környezetvédelmi ügyek, nagyrészt helyi szinten is rendezhetnek. Például ha a csatornázás hiánya miatt a szennyvíz a patakokba, az árkokba, sáncokba kerül. De olyan is volt, hogy panaszt emeltek a szomszéd kakasára, amely „zajártalmat” okozott. Vagy beszélhetnénk a fametszésről is, ha ezt a hivatalok szakszerűen kezelnék, elkerülhetnék a vitát. Minden polgármesteri hivatalban kötelezően kell legyen egy környezetvédelmi referens is, akinek a hatáskörében áll intézkedni, ennek ellenére az esetek nagy többségében a környezetvédelmi ügynökséghez irányítják a panaszosokat. Az a tapasztalatunk, hogy sok esetben a konfliktusok elkerüléséért – főleg vidéken – a polgármesteri hivatalok óvakodnak az intézkedéshozataltól, nem igazán bírságolnak. 

– Ha már a vidéki ügyeknél tartunk, akkor meg kell említenem azt is, hogy vannak községek, ahol nincs kiépítve a csatornahálózat, és ilyen helyen gyakran panaszkodnak arra, hogy nem megfelelő a szennyvízkezelés. 

– A környezetvédelmi törvény azt is előírja, hogy a vezetékes ivóvízhálózat kiépítésével párhuzamosan kötelezően el kell helyezni a csatornát is. Van, ahol ez nem így történt. Ahol nincs hálózat, ott a lakosok kell emésztőgödröket kialakítsanak, és gondoskodjanak az időnkénti ürítéséről. Több esetben emberi mulasztás miatt történik meg, hogy a szennyvíz a patakokba, árkokba kerül, amiért szigorúan büntetünk. Tudomásom szerint módosulnak az erre vonatkozó jogszabályok is, hogy a szennyvízkezelést is jobban oldják meg. 

– Tavasszal nemcsak az illegális szemétkupacok kerülnek a figyelem középpontjába, hanem a mezőgazdasági munkálatokkal megszaporodik a medvelátogatás is lakott területeken. 

– A medveügy kezelése a nemrég hozott jogszabályok szerint kétfelé szakadt. A közigazgatási területekre látogató medvék ellen a polgármesteri hivatalok kell fellépjenek, a környezetvédelmi őrség a kültelkeken kárt okozó medvék esetében kell közbelépjen. Az esetek nagy többségében a sérült állatról vagy az elpusztított medvetetemről kell gondoskodjunk. Megyénkben inkább autó- és vonatbalesetben elpusztított medvéket kellett elszállítanunk a krematóriumba. Tavaly kétszer kerítésbe, huzalba beszorult medvebocs kiszabadításához hívtak. Természetesen ilyenkor a megfelelő csapattal megyünk a helyszínre. Elég veszélyes művelet volt, de sikeresen kiszabadítottuk a bocsokat. Mint ismeretes, a „medvetörvényt” az államelnök visszaküldte a parlamentnek. A jogszabály megfelelő, csupán a beavatkozást végző csapatban részt vevők hatáskörét kell még pontosítani. 

– Az idén, az előző évekhez viszonyítva – annak ellenére, hogy a törvény szigorúan tiltja –, nagyon sokan égettek tarlót. Valahogy megfékezhetetlenné vált ez a jelenség. 

– Több tíz esetben helyszíneltek felügyelőink, és azt kell hogy mondjam, egyszerűen nem tudunk bírságolni, mert nincs akit. Nem tudjuk bizonyítani, hogy ki a tettes. Ezen a téren nem látom, hogy miként lehet szigorítani vagy megelőzni a tarlóégetést. Habár ezekben az esetekben is, amint korábban említettem, a polgármesteri hivatalokban pontosan tudják, hogy kié a terület, és így elvileg a gazdának felelnie kell azért, ami történik a telkén. Nemcsak a tarlóégetésnél, hanem az illegális szemétlerakás vagy szennyvízkezelés esetén valójában a polgármesteri hivatalok felelősségteljesebben kellene viszonyuljanak a környezetvédelmi kérdésekhez, ehhez kell társuljon az emberek környezettudatosabb gondolkodásmódja, és akkor kevesebb kihágás történik, és ez már azt jelenti, hogy mentalitásváltás történt ezen a téren.