Megadózott fizetéstámogatás

Fontos, hogy jól lássunk!

Újabb meglepetésre készül Jeremiás László orvosi látszerész, optometrista, aki fél évszázadnyi tapasztalattal a látszerészetben Marosvásárhely legsikeresebb vállalkozói közé tartozik. Az általa vezetett Optica Optofarm céget helyi és országos szinten is a legjobb vállalkozások között tartják számon. Három évtizedes fennállása alatt elért eredményei alapján a megyei kereskedelmi kamara minden évben az első helyre sorolta az optikai tevékenységi ágazatban. Két ízben országosan is megkapta a megbízható cég címet. Az Optica Optofarm 107 munkahelyet biztosít, alkalmazottai évente több ezer klienst szolgálnak ki.

Jeremiás László, aki a folyamatos fejlesztés, előrelépés híve, és a látszerészet több területén is az úttörő szerepét vállalta, fontos tervet dédelget, amelyet eddigi eredményei alapján biztosan sikerre fog vinni. Ő vezette be elsőként megyénkben a komplex számítógépes szemvizsgálatot, valamint a számítógép vezérlésű lencsecsiszolást és szemüvegkeretbe való bedolgozást, az egyénre szabott speciális lencsék elkészítését (szfero cilinderek, bifokálisok és progresszívek), ami napok, hetek helyett egy óra alatt is elvégezhető. Tizenöt orvos látja el a klienseket az optikai szaküzletekben létesített szemorvosi rendelőkben és a szemsebészeti műtőben, ahol a legkorszerűbb fako-emulzifikációs technikával operálják a szürkehályogot. A folyamatosan gazdagodó és a korszerűséget követő tevékenységek sorában meg kell említenünk, hogy a kancsalság, a gyengén látás és a figyelemzavar, valamint az általuk okozott lelki sérülés kezelésére egyedülálló optikai részleget indított be, pszichológiai laboratóriumot, ahol szakképzett pszichológus, gyógypedagógus foglalkozik a gyermekekkel és a felnőttekkel.

– Hogyan hatott a vállalkozásra a koronavírus okozta helyzet? Gondolom, nem múlt el nyomtalanul a cég felett, és feltehetően ma is érezteti hatását – érdeklődtem Jeremiás Lászlótól.

– A világjárvány  cégünk tevékenységében óriási visszaesést okozott, amit jelenleg tartalékainkhoz folyamodva próbálunk áthidalni. 2020. március 19-től május 15-ig optikai szaküzleteinket be kellett zárni, és manapság is alkalmazkodnunk kell a járványügyi előírásokhoz.

– Akik a bezárást elrendelték, feltehetően nem gondoltak azokra, akiknek új szemüvegre volt szükségük, mivel a régivel már nem láttak, más esetekben a lencse vagy a keret törött el.

– Ők nem, de mi igen. Posta utcai üzletünkben a legnehezebb időszakban is segítettünk azokon, akiknek eltörött a szemüvege. Volt közöttük egy sebészorvos is, akivel műtét közben történt meg ez a kellemetlenség, amit sikerült gyorsan megoldanunk. Mióta kinyithattunk, az előírások alapján félóránként fogadhatunk egy-egy klienst, ami lehetetlenné teszi, hogy azt a mennyiségű munkát elvégezzük, amennyire fel vagyunk készülve, és amennyire igény van az ügyfelek részéről. Mindez a bevételeinket is nagymértékben befolyásolja.

– Részesült-e a cég a megígért állami segítségből?

– A kényszerszabadságon töltött hónapra a fizetések 75 százalékát folyósították ugyan, de a fizetési adót levonták a cégtől. Ez annyira bosszantó volt, hogy szeretnék a könnyelműen ígérgető magas funkcióban levő vezetőknek olyan szemüveget készíteni, amelyen keresztül meglátják azokat a nehézségeket, amelyek negatív hatással vannak a gazdasági életre. Nekünk ugyanis nemcsak a fizetéseknél kellett volna besegíteni, mert a cégnek kiesett a teljes havi forgalma, ami 200.000 eurónál nagyobb összeget tett ki. Miközben azzal kecsegtetnek, hogy 30 milliárd eurót kap az ország az Európai Uniótól, a kis- és közepes vállalkozások támogatását mellőzik. Azt is figyelembe kellene venni, hogy látszerészeti tevékenységet végzünk, amivel kliensek egészségének, életének javításához járulunk hozzá. Azzal, hogy egy protézist készítünk számukra, lehetővé tesszük, hogy lássanak. Ebből kiindulva csökkenteni kellene a túlságosan magas fizetési adókat, mert végső soron nem kereskedelemmel, hanem egészségügyi szolgáltatással foglalkozunk. Az államtól elvárt támogatás helyett azonban ellenőrök egész hada jön vizsgálódni. 

– Holott az optika fontosságáról sokat lehetne beszélni… Azt tartják, hogy a szemüveg az ötödik legfontosabb találmány az emberiség történetében.

– Nem kellene elfelejteni, hogy amíg nem volt szemüveg, addig az ember alkotóképessége nagyon rövid időre volt szabva a mához viszonyítva, amikor milliókat segít abban, hogy hosszú időre aktívak maradjanak. A szemüveglencse feltalálásától napjainkig sok olyan műszerrel rendelkezünk, melyek segítettek javítani az emberiség egészségi állapotán. A szemüvegekkel javítottunk a látáson. Az ipari optika fejlődésével feltaláltuk a mikroszkópot, az elektromos mikroszkópot, az üvegszálas optikát, amelyek a különféle orvosi műszerek (endoszkópok, gasztroszkópok, szívkatéterek) működésének az alapját képezik. Mindezeknek óriási jelentőségük van, ugyanis a diagnosztizáláskor nem kell sebészeti beavatkozást végezni ahhoz, hogy egy precíz, pontos kórképet állapítsunk meg. Nemcsak az orvostudományban tett óriási lépést az optika, hanem az elektronika, nem utolsósorban az űrkutatás terén is. Az elektronikában nem lehetett volna elkészíteni a szabad szemmel alig látható mikrocsipeket. Az űrkutatás terén csillagvizsgáló teleszkópok nélkül kevesebbet tudnánk a világ-űrről. Egyszóval optika nélkül a mindennapi élet fejlődése elképzelhetetlen lenne.

– Valóban szédületes az elektronikának az optika segítségével történő fejlődése, de néhány szóra térjünk vissza a szemüveg történetéhez. 

– Seneca, az ókori filozófus (Kr.e. 4 – Kr.u. 65) azt állította, hogy jobban látta a betűket egy vízzel töltött üveggömbön keresztül. 1000 körül az Észak-Afrikában és a Spanyolország déli részén virágzó arab kultúra tudósai, akik híres matematikusok és csillagászok is voltak, egy egész sor optikai törvényt ismertek. Al-Hajszam (965–1040) egyiptomi tudós gömblencsékkel végzett kísérleteivel a fényvisszaverődés szabályait vizsgálta. 1240-ben latin nyelven megjelent Optika című művében írta le, hogy egy csiszolt lencse sokat javít a látáson. Ebből kiindulva olasz szerzetesek készítettek hegyi kristályból és kvarcból szférikus felületű lencsét, aminek nagyító hatása volt. Muranói üvegmesterek csiszoltak domború lencsét, azokból kettőt nyeles fakarikába tettek, amelyeket összekötöttek. Bármennyire is titkos volt a készítés módja, a szemüveglencse-csiszolás elterjedt Európában, és mind a lencsét, mind a szemüvegszárat fokozatosan tökéletesítették. 1784-ben az Egyesült Államokban Benjamin Franklin fizikus készített bifokális lencsét, ugyanis mind a közel-, mind a távollátásával probléma volt. Két nem azonos törőértékű + lencsét, egy erősebb és egy gyengébb dioptriájút elhasítva összeragasztott, így ugyanabba a szemüvegkeretbe csiszolódott be a távolra látó és a közelre látó lencse is. A szemüvegszár és a lencse tökéletesítésével a változatlanul minőséget jelentő Zeiss cég kísérletezte ki a ma is használatos korszerű szemüveget a Punktal lencsével, ami a lencse szélein való látást is lehetővé tette, a keret pedig igazodott a szemüveget viselő személy arcához. Ma már ismert a progresszív lencse, valamint a számítógépen való munkához, az autóvezetéshez stb. alkalmas lencsék készítésének a módja is.

– Végül azzal egészíthetjük ki a történelmi áttekintést, hogy valamennyi érzékelésünknek a kétharmada, azaz másodpercenként milliónyi ideginger a szemből érkezik az agyunk felé, ezeket az agy hátsó részén található elsődleges és másodlagos látókérgi központ dolgozza fel. 

– Amennyiben korrekt képet ad le a szemünk a látóideg-csatornákon keresztül az agynak, az egész napi munkánk fáradtságmentes lesz, illetve kiküszöböljük a mindennapos fejfájást és a rossz közérzetet. Életünkre a jó látás pozitívan hat.