Megalakult a KMKF szórvány-diaszpóra munkacsoportja
Megalakult a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) szórvány-diaszpóra munkacsoportja kedden a magyar Parlamentben, a résztvevők egyebek között a magyar szórvány napjáról, a kollégiumi hálózat erősítéséről és a diaszpórában élők programjainak bővítéséről tárgyaltak. A KMKF plenáris ülését december 2-án tartják.
Megalakult a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) szórvány-diaszpóra munkacsoportja kedden a magyar Parlamentben, a résztvevők egyebek között a magyar szórvány napjáról, a kollégiumi hálózat erősítéséről és a diaszpórában élők programjainak bővítéséről tárgyaltak. A KMKF plenáris ülését december 2-án tartják.
Révész Máriusz, a testület társelnöke az ülés után újságírók előtt elmondta: szórványnak tekintették a Kárpát-medencében élő, kisebbségbe került magyarokat, diaszpórának pedig a kivándorolt magyarságot. Tájékoztatása szerint szórványterületen a kollégiumi hálózat erősítése szerepelt a témák között. Erre forrásokat is kell áldozni – hangsúlyozta a kormánypárti politikus. Elmondta még, hogy felvetődött a diaszpóra mintájára több határon túli magyarlakta területen a vasárnapi, hétvégi iskolák erősítése, hiszen ez az egyetlen lehetőség arra, hogy az ott élő, többségi iskolába járó gyermekek ne szakadjanak el az anyanyelvüktől.
Szó volt még a magyar szórvány napjáról is, amellyel felhívnák a figyelmet a szórványban élő magyarságra. Az erről szóló javaslatukról és arról, hogy mely napon legyen, a KMKF plenáris ülése dönthet december 2-án.
Szemléletváltás az RMDSZ szórványpolitikájában
Szemléletváltás történt az RMDSZ szórványpolitikájában, hiszen új kihívásoknak kell megfelelni, ezért új eszközökre és új programokra van szükség – mondta Winkler Gyula kedden, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) szórvány és diaszpóra munkacsoportjának az Országgyűlésben megtartott alakuló ülésén.
Az ülésen Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője az erdélyi szórvány helyzetéről beszélt, ismertetve a résztvevőkkel a mögöttünk lévő, a szórvány szempontjából gazdag időszak következtetéseit. A képviselő leszögezte, hogy az iskola és az egyház kettős pillére mellett a közképviselet és érdekképviselet a harmadik pillér, amelyre a szórványnak támaszkodnia kell. „Az RMDSZ a november 12-én, Déván megtartott szórványkonferencián megvonta az elmúlt két évtized szórványpolitkájának mérlegét, amelyet az jellemzett, hogy sikerült kitörni a stratégiák bűvköréből és sikerült konkrét programokat működtetni. Az első évtizedben elindultak a legfontosabb programok: a szórványkollégiumok, a Magyar Ház program, az ingázó tanárokat és lelkészeket támogató program. 2000-et követően a programok megértek arra, hogy rendszert alkossanak és valódi szórványstratégia bontakozzon ki Erdélyben” – fogalmazott Winkler Gyula. Az EP-képviselő kiemelte a Communitas Alapítvány valamint az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége szórvány szaktestületének tevékenységét az elmúlt évtizedben.
Az RMDSZ-ben elvégzett mérlegkészítés szemléletváltást hozott, a szórványstratégia eddigi legfontosabb elemei megmaradnak, de kiegészülnek a nagyvárosi szórványokat megcélzó stratégiával és hálózatba foglalják az eddig sikeresnek bizonyult megoldásokat. Winkler Gyula figyelmeztetett arra, hogy a nagyvárosi lakótelepeken, amelyek közé akár Marosvásárhely, Kolozsvár vagy Nagyvárad nagy lakótelepeit is be lehet vonni, magyar fiatalok ezreit fenyegeti közvetlenül a magyar nyelv és identitás elveszítése. Sok külvárosban nincsen vagy nem minőségi a magyar nyelvű oktatás, a szülők részéről befektetést igényel a diákok ingáztatása a belvárosi magyar iskolákba. A képviselő szerint a folyamat megállítására és megfordítására külön programot kell kidolgozni. Winkler Gyula közölte, hogy a cselekvési tervet, az RMDSZ szórványprogramjainak úgynevezett második generációját december 17-én, az RMDSZ Szövetségi Képviselőinek Tanácsa fogadja el. A várható tervek között az EP-képviselő kiemelte a szórványgondnoki valamint az ifjúsági szervezetek hálózatának létrehozását.
