Madéfalvi veszedelem, 1764. január 7. – 2021. január 7.
Madéfalva önkormányzata január 7-én délelőtt 10 órakor a Szent Anna tiszteletére felszentelt kápolnában a Tamás József nyugalmazott segédpüspök által bemutatott szentmisével, 11 órától pedig a siculicidium emlékművénél beszédekkel és koszorúzással emlékezett a madéfalvi veszedelem 257. évfordulójára.
A rendezvényen, amely a székely himnusszal kezdődött, koszorúzással, közös imával és a magyar himnusz eléneklésével ért véget, fellépett Györfi Erzsébet népdalénekes.
A székely ember mindent megbocsát, de nem felejt!
Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere beszédében kiemelte: – Ennyi idő után, erre az eseményre is érvényes az a mondás, hogy a székely ember megbocsát, de nem felejt… Igen, elmondhatom, hogy itt Madéfalván negyed évezred után mi megbocsátottunk, de emlékeinkben, minden székely emberben ott él ez a dátum, ez a szó: SICULICIDIUM – székelymészárlás!
Megbocsátottunk, és tisztelet illeti a bátor Zöld Péter akkori madéfalvi plébánost, de nagy tisztelet illeti azokat a bátor embereket is, akik egész Bukovináig menekülve, elkeseredésükben nem életüknek vetettek véget, hanem pár száz kilométerrel odébb új értelmet adtak életüknek, új településeket hoztak létre, mondhatni új népcsoportot is, a bukovinai székelyek népcsoportját!
A hatalmi harcok ma is zajlanak, és talán az irányelvek sem változtak sokat: akinek sok van, az még többet akar, az erősebb irányítani, befolyásolni, birtokolni akarja az épp abban a pillanatban gyengélkedőt, a gyávát, a bátortalant. Tehát ma sem lehetünk gyávák, ma sem gyengélkedhetünk! Bátraknak kell lennünk, nekünk, e maroknyi székelynek ma sem a fegyver kell legyen az eszköze, hanem az összefogás!
Potápi Árpád János, a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára mond beszédet a madéfalvi veszedelem 257. évfordulóján tartott megemlékezésen
Fotó: MTI
2021 a nemzeti újrakezdés éve
Potápi Árpád államtitkár szakrális helynek nevezte Madéfalvát, amely példaként áll nemcsak a székelyek, de az összmagyarság számára, a soha fel nem adást, az előre nézést jelenti. A székelyek megmaradtak, újrakezdték az életet. Amikor a székely szabadságról baszélünk, akkor az egész magyarság szabadságáról beszélünk – mutatott rá.
Száz évvel Trianon után is elmondhatjuk, a magyarság jövője még mindig azon a két feltételen áll vagy bukik, hogy akarunk-e megmaradni, tudunk-e összefogni. Ha ez a kettő megvan, a többit ki lehet pótolni. A székelyek az elmúlt száz évben bizonyságot tettek arról, hogy ezeknek nincsenek híján – mondta. Ugyanakkor bejelentette, hogy a MÁÉRT 2020 novemberében arról döntött, hogy 2021 a nemzeti újrakezdés éve legyen.
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke a felelősségtudatra hívta fel a figyelmet. Bízzunk abban, hogy az elkövetkezőkben kevesebb lesz a harc, és több a közös építkezés.
Bátorítson mindannyiunkat a székely nemzeti ellenállás 1762–64-es története!
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke megemlékezésre buzdított: Madéfalva mellett immár évtizedes hagyománnyal Marosvásárhelyen is évente megemlékezünk az 1764. január 7-i madéfalvi veszedelemről, a siculicidiumról. Arról a napról, amikor a császári katonák vérbe fojtották a székelyek ősi szabadságuk védelmében folytatott törvénytisztelő, fegyvertelen küzdelmét.
Eddig a Kultúrpalota nagytermében, a Tükörterem székely balladáinak csodás üvegfestményei társaságában emlékezhettünk, de most a járvány szorításában más módot választunk. (…) Közösségeik szabadságáért emeltek szót annak idején Madéfalván is a falvak küldöttei. A Székely Nemzeti Tanács is Székelyföld szabadságáért és fejlődéséért küzd. Ezért vonulunk fel a székely szabadság napján, március 10-én, ezért ünnepeljük Makfalván a székelyek majálisát, ezért gyújtunk őrtüzeket Székelyföld autonómiája napján, októberben. Ezért indítottuk a nemzeti régiók uniós szintű elismeréséért a polgári kezdeményezést, és ahhoz, hogy beadványunk az Európai Parlament asztalára kerülhessen, már csak egyetlen országban kell a támogató aláírások számának elérniük a küszöbértéket!
Továbbra is küzdünk Székelyföld területi autonómiájáért – áll a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs által aláírt felhívásban.
***
A székely határőrség szervezését Mária Terézia rendelte el 1762-ben. A kimondott célok: a keleti határok védelme a betörésektől, a csempészet elfojtása és a pestis behurcolásának megakadályozása. A ki nem mondott cél: a székely katonaság bevetése a birodalom nyugati háborúiban. A határőrség szervezése a székelyek tiltakozása miatt akadozott: a külföldi szolgálatot, a német vezényletet és azt sérelmezték, hogy katonai szolgálatuk fejében nem nyerhették vissza régi szabadságaikat. A határőrség szervezésével megbízott Buccow és Siskovics tábornokok erőszakkal, falvanként igyekeztek rábírni a székelyeket az engedelmességre. Ennek ellenére Udvarhelyszékkel nem boldogultak, s a csíkiak többsége is szembeszegült az önkénnyel. 1763 karácsonyán a madéfalvi férfiak kivonultak a szépvízi Pálos és Szalonka erdejébe, hogy tiltakozzanak a székely szabadságjogok semmibevétele ellen. 1764. január 5-én megérkeztek a háromszékiek képviselői, hogy tárgyaljanak és tiltakozzanak. Január 7-én hajnalban 1350 osztrák katona körülvette a falut, és két ágyúval tüzet nyitottak az alvó falura, majd a katonák rátámadtak a védtelen lakosságra, és vérfürdőt rendeztek. Az öldöklés reggel 9 óráig tartott. A műveleteket Siskovics tábornok, Mária Terézia zsoldosvezére vezette, és Carato alezredes hajtotta végre. A hivatalos jelentések 200-ra, a Michael Conrad von Heidendorf, a „lázadás” elfojtása után kiküldött bűnfenyítő vizsgálóbizottság elnöke 400-ra becsülte a halottak számát.
A SICULICIDIUM emlékmű
A madéfalvi veszedelem emlékoszlopa Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) képzőművészeti műemlékként szerepel. 1905. október 8-án avatták föl a csíkszeredai Tamás József építész tervei (1899) szerint készült emlékoszlopot (méretei: 3,30x3,30x13,30 m), a körülette levő andezit kőépítményekkel együtt. A kivitelező Szász István volt. Az emlékoszlop tetején levő turulmadár (2,60 m szélességben) Köllő Miklós székely szobrászművész munkája.
Az emlékmű az 1764. január 7-i, császári katonaság által védtelenül legyilkolt székely vértanúknak állít emléket.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
