Politikusaink szerint a kormánypárt vezetője ígéretet tett a romániai magyar közvéleményt, és különösen az I-IV. osztályos oktatás résztvevőit (szülők, diákok, tanítók, azaz alsó tagozatos pedagógusok) felkavaró vita rendezésére, ami beárnyékolta az idei becsengetést.
Politikusaink szerint a kormánypárt vezetője ígéretet tett a romániai magyar közvéleményt, és különösen az I-IV. osztályos oktatás résztvevőit (szülők, diákok, tanítók, azaz alsó tagozatos pedagógusok) felkavaró vita rendezésére, ami beárnyékolta az idei becsengetést.
Az a szakszerűtlenség, hozzá nem értés, helyzetismeret-hiány, törvény- és alkotmánysértő, cinikus rosszindulat, amiről „partizánakciójával” a közoktatási miniszter tanúbizonyságot tett, már napok óta a lemondását kellett volna maga után vonja. Mert jócskán sántít a sértődöttségére vonatkozó magyarázat, hiszen az idei érettségi és képességvizsga eredményeiből kiindulva joggal tiltakozott a Diszkriminációellenes Tanácsnál a Hargita megyei önkormányzat. A 2011. évi tanügyi törvény 46-os cikkelye ugyanis már hét éve kimondta, hogy a kisebbségi diákoknak speciális program szerint kell oktatni a román nyelvet és irodalmat. Ennek ellenére a folyamat „nyögvenyelősen” araszolgat előre, és még csak a hatodik osztálynál tart az elsősorban párbeszédre, kommunikációra alapozott, könnyített tanterv életbe ültetése. Ennek a folyamatnak a felgyorsítását várják a minisztertől, hiszen azokban az osztályokban, ahol bevezették a román nyelvnek egy második nyelv oktatásának a módszertana alapján történő tanítását, már érezhetőek az eredmények.
Megengedhetetlen, hogy minderről fogalma se legyen egy közoktatási miniszternek (ha csak nem teszi magát), továbbá arról sem, hogy a romániai tanítók zöme immár főiskolát végzett alsó tagozatos tanár, akiket elsősorban az anyanyelv és a román nyelv, valamint a matematika oktatására képeztek ki, és vizsgáztattak több alkalommal. A helyzetismeret hiányából fakad, hogy a román nyelv és irodalom tanításáról szól a sürgősségi kormányrendelet, pontosan arról, ami az új tantervben megváltozott, és eltűntek a többoldalas regionalizmusokkal teli irodalmi művek. A szucsávai rektornak arról sincsen fogalma, hogy évekkel ezelőtt minisztériumi rendelet szabályozta, hogy az egyetemet végzett szaktanárok, akik alsó tagozaton kívánták folytatni a tevékenységüket, négy évet kellett tanuljanak azért, hogy ezt a minősítést megszerezzék. A román tanítónőket pedig nem készítették fel arra, hogy kisebbségi diákoknak tanítsák az ország nyelvét, ennek ellenére, magyar kolléganőikkel szemben, ők is felhatalmazást kaptak erre a feladatra. Valentin Popa tájékozatlansága nem mentség, hiszen minisztériumának azért van kisebbségi főosztálya, hogy pontosan tájékoztassák a tárcavezetőt.
Az első napok rendkívül kellemetlen élményei, a nagy lendülettel érkező, és az előkészítő osztályt percek alatt otthagyó román tanárok, akik csak a saját nyelvüket beszélik, kellemetlen élményt jelentettek mindkét fél számára. Nem véletlen a többi romániai nemzetiség, a németek, szerbek, ukránok, szlovákok tiltakozása sem.
Ha lehet hinni a szociáldemokrata párt vezetőjének, a miniszter önkényes akciójának a kormány által szentesített eredményét sürgősségi rendelettel törölni fogják, mielőtt egész évre szóló szerződést kötnének a vállalkozó szellemű többségi tanárokkal, tanítókkal, akiket a pluszórákból befolyó összeg, némelyeket pedig a hazafias kötelesség csábított erre a feladatra. Ha sikerül a parlament két házában is érvényteleníteni a közoktatási törvény kisebbségeket sértő módosítását, érdekes lesz követni, hogy miképpen vall színt az ügyben a magát német nemzetiségűnek valló kormányfő.