Megéri gazdálkodni – csak sok a munka

A székelyvéckei Csiszér János az önkormányzattól bérelt legelőn közel 800 juhot, kecskét tart.

Fotó: Vajda György

A székelyvéckei Csiszér János az önkormányzattól bérelt legelőn közel 800 juhot, kecskét tart. Alig négy éve kezdte felvásárolni az állatokat, ma már akolt épített, gépeket vásárolt, és nyereségesen gazdálkodik három segítőtársával együtt. 

Csiszér János gépészeti szakiskolát végzett, majd a gázvállalatnál dolgozott. A rendszerváltás után munka nélkül maradt és más megélhetés után kellett néznie. Nem akart külföldre menni. Annak is megvan az előnye és a hátránya. Az itthon maradás mellett döntött.

1996-ban három ár területen, a kertben fóliaházakban virágot kezdett termeszteni. Önerőből végzett mindent, és a nyereségből származó pénzt folyamatosan befektette. Csak így tudta bővíteni a piacot, egyre nagyobb területet borított be fóliasátorral. Nehéz volt betörni a piacra. Az is hátrányt jelentett, hogy Székelyvécke nincs forgalmas úton. A terméket neki kellett elszállítania az ügyfelekhez. S volt, amikor a kliens kérésére ki is ültette a megrendelt virágot. Csak március 8. előtt árultak Marosvásárhely főterén, egyébként nem kellett piacozni a virágokkal. Kialakult az ügyfélkör. Az ebből származó jövedelemnek és az uniós támogatásoknak köszönhetően döntött úgy, hogy állattenyésztéssel próbálkozik. Ezzel foglalkozott az édesapja is, gyerekkorában kapott kedvet rá. Abbahagyta a kertészkedést, közben volt egy családi törés is, de az élet nem állt meg. 2009-ben kezdett juhokat vásárolni, majd fokozatosan növelte az állományt. Elsősorban a gépvásárlásban segített az uniós támogatási rendszer, mert aki nyereségcélúan akar gazdálkodni, annak kötelezően gépesítenie kell a gazdaságát – mondja. Önerőből nem lehet előrelépni. Ma már 800 állata van, 6 ha-on kukoricát és 20 ha-on lucernát termeszt téli takarmánynak. A tejet a brassói Tirom cég vásárolja fel. Nem foglalkozik tejtermék előállításával, mert nem éri meg. Külön gond az értékesítés, így egyszerűbb – mondja a gazda. Három juhosgazda összeállt, és vásároltak egy hűtőtankot. A szarvasmarha-tenyésztők Bordoson hasonló csarnokot építettek, ahonnan a Hochland cég hordta el a tehéntejet.

A területalapú és az állatokra kapott támogatással egészíti ki a jövedelmet, s így sikerült traktort, mezőgazdasági gépeket vásárolnia. Véckén még előnyt jelent a hegyvidéki településeknek szánt segítség is. Van egy kevés ökoterület is, de nagyobbat már nem tud fenntartani, mert ezzel sok a munka – mondja, hiszen megkövetelik, hogy karbantartsa a támogatásra szánt legelőket.

Tapasztalata szerint jó kezdeményezése az uniónak, hogy a 2015–2020-as támogatási rendszerben előnyben részesítik az 5-30 hektáros gazdákat, mert kisebb parcellában nem lehet gazdálkodni. Az emberek azonban nem adják ki ezeket a parcellákat, de nem is dolgozzák meg. A másik gond az, hogy csak öt évre bérel földterületet, jó lenne 10 éves távlatokban gondolkodni, mert akkor alaposabb gazdasági számítást is lehet készíteni – mondja, arra a kérdésre válaszolva, hogy miként lehetne javítani a gazdálkodási rendszeren.

– Nálunk, Véckén 5-6 gazdán kívül nem látom jövőjét, hogy nekifognának gazdálkodni.

Zsákodon két gazda 30-30 tehénnel rendelkezik, Zsákodon kettőnek 150-200, Véckén pedig négynek 300-300 juhon felüli állománya van, a többiek csak a saját megélhetésüket biztosítják az állattenyésztéssel – mondja –, nincs is kapacitásuk a fejlődésre.

Jó lenne valamilyen egyesületet létrehozni, nemcsak azért, mert ezt irányozza elő az unió, hanem mert úgy talán könnyebben tudnák a gazdasági ügyvitelt rendezni – fejti ki, majd a jövőről elmondja, ha nyereségesen akar valaki gazdálkodni, csak nagyobb területen, több száz fős állatállománnyal teheti, gépesítve. Megéri állattenyésztéssel foglalkozni, csak sok a munka, éjjel-nappal dolgozni kell – mondja, majd hozzáteszi, az ösztönzi, hogy e foglalkozás szeretetét az édesapjától örökölte. Kitartással, anyagi támogatással és munkaszeretettel itthon is jól lehet gazdálkodni – mondja Csiszér János, aki önkormányzati képviselő is.