Megerősíteni az ügyvédi tevékenység tekintélyét
2014-02-06 17:21:08
- Bodolai Gyöngyi
Megújult az Ügyvédi Kamara vezetősége. A január 27-i rendkívüli tisztújító közgyűlésen 218 ügyvéd a 39 éves Galdea Nicolae Traiant választotta a vezetőtestület élére.
Megújult az Ügyvédi Kamara vezetősége. A január 27-i rendkívüli tisztújító közgyűlésen 218 ügyvéd a 39 éves Galdea Nicolae Traiant választotta a vezetőtestület élére. A kamara vezetőtanácsa a következő ügyvédekből áll: Axente Pavel, Borz Grigore, Bujáki Inge, Burghelea Bogdan Ioan, Henter Árpád József, Ghere Ana, Gorea Viorel, Ilea Petru Constantin, Rus Mariana Emilia, Seulean Alexandrina.
A kamara póttagjai: Cioloboc Emil, Gabor Georgica, Ionescu Marius Flaviu, Ilovan Leon, Jeflea Ovidiu Dorel, Magos Szilárd Szabolcs, Muntean Mihaela Maria, Papuc Gabriela Ecaterina, Pădurean Mariana, Török Enikő. A kamara fegyelmi bizottságába a következő ügyvédeket választották: Anderko Emilia, Ilea Petru Constantin, Lepedeanu Neculai, Paulus Carmen Maria, Păun Ioan. Az országos fegyelemi bizottságban Burghelea Ioan képviseli a Maros megyei kamarát. A cenzorbizottság tagjai: Luduşan Florin, Gărbuleţ Lucia, Máthé Attila.
A tisztújító közgyűlésről, az új vezetőség céljairól, elképzeléseiről Bujáki Inge ügyvédet, a vezetőtanács tagját kérdeztük.
– 218 szavazatot kapott az új elnök, hány ügyvéd van Maros megyében?
– 299 bejegyzett ügyvéd és 15 gyakornok, s a választáson 220-an vettek részt.
– Gondolom, már megbeszélték a frissen megválasztott vezetőség fő célkitűzéseit.
– Szeretnénk gördülékenyebb, jobb együttműködést kialakítani azokkal az intézményekkel – bíróságok, ügyészségek stb. – amelyekkel állandó kapcsolatban vagyunk. Nagy hangsúlyt fektetünk az ügyvédi tevékenység tekintélyének a megerősítésére. Fontosnak tartjuk az ügyvédek szakmai felkészültségének az elvárt szinten tartását. Személy szerint azt szeretném elérni, hogy a kamarának egy jól felszerelt jogi könyvtára legyen, ami az új törvénykönyvek, a joggyakorlatot tartalmazó gyűjtemények mellett az interneten való tájékozódást is lehetővé tenné. Ezenkívül tervezzük, hogy az új törvényeket cikkelyenként értelmezve megbeszéljük.
Rendszeres összejöveteleink célja az ügyvédeket érintő kérdések mellett a fegyelmi ügyek intézése is.
– Hogyan jellemezné az új elnököt, a vezetőséget?
– Az elnökség több mint fele fiatal ügyvédekből áll, az elnök jól képzett, szerény, jó modorú kolléga, akinek nem lesz könnyű dolga.
– Egy éve lépett érvénybe az új polgári perrendtartás törvénykönyve (Pe.). Ügyvédként hogyan látja a változásokat? Valóban rövidebb lett-e a polgári perek lefolyása?
– A felperes által készített beadványt a bíróság kiküldi az alperesnek, amire 25 napon belül köteles válaszolni. Ha elmulasztja, elveszti a jogot, hogy tárgyi bizonyítékokat kérjen és óvással éljen. A válasziratot a bíróság kiközli a felperesnek, amire tíz napon belül írásban kell reagálnia, és csak ezután tűzik ki a tárgyalást. Az előkészületek után a bíró előtt már fel van vázolva a per tárgya, az ügy jogi háttere, ami gördülékenyebbé teszi a tárgyalást, s a per időtartama is lerövidül.
– Hogyan működik a Pe. által előírt mediáció, sikerül-e peren kívül megegyezni a feleknek?
– Néhány esetben igen, de sokan továbbra is a pereskedés mellett döntenek.
– Rengeteg vita folyik az új büntető törvénykönyvről (Btk.) és büntetőeljárási törvénykönyvről (Be.). Hogyan látják ügyvédi szemszögből az új előírásokat?
– A Chiriac Ügyvédi Irodában, ahol dolgozom, arra a következtetésre jutottunk, hogy az új Btk. és Be. bírálói, ha alaposan elolvasták volna a szöveget, rájöttek volna, hogy sokkal szigorúbban büntet a korábbinál. Először vezeti be a matematikai számítást a halmozott bűncselekmények esetében. Eddig a több bűncselekményt elkövető személyeknél a legnagyobb büntetést vették számításba, amit legtöbb két évvel hosszabbíthattak meg. Most a legnagyobb büntetéshez hozzáadják a többi bűntettért járó szabadságvesztés összegének az egyharmadát. Mivel alig fordul elő, hogy valaki csak egy bűntényt kövessen el, a kiszabható büntetések időtartama nem csökken, hanem növekedik.
Az új Btk. szerint, akit pénzbüntetésre és börtönbüntetésre is ítélnek, mind a kettőnek eleget kell tennie, s ha nem tud fizetni, a pénzbüntetést átalakítják a börtönben letöltendő napokká. Az alkalmazást illetően valóban vannak problémák, így a megelőző intézkedések esetében is, mint például az őrizetbe vétel, a felügyelet alá vétel, az óvadék ellenében történő felügyelet alá vétel, házi őrizetbe vétel, előzetes letartóztatás. Az új törvény előírja a tettes tartózkodási helyének az ellenőrzését, amire technikai szempontból egyelőre nincsen lehetőség.
Az új perrendtartás nagy hangsúlyt helyez az emberi jogok fokozott védelmére. A nyomozás során az emberjogi bírónak kell jóváhagynia egy sor intézkedést. Az ügyész javaslatára elrendelheti a tanú kihallgatását is, ha úgy ítéli meg, hogy a későbbiekben nem lesz rá lehetőség, s egyéb eljárásokat foganatosíthat a felügyelet alá vétel, az óvadék ellenében történő felügyelet alá vétel, az előzetes letartóztatás stb. esetében. Ez a bíró a per során nem vehet részt az ítélethozatalban. Az eljárás második szakaszában (ún. cameră preliminară) egy bírónak ellenőriznie kell a nyomozati anyag törvényességét még mielőtt az ügy bíróság elé kerülne, amivel elkerülhető, hogy a dossziét vissza kelljen küldeni az ügyészségre. Vannak esetek, amelyekben az egyén ily módon fokozottabban védetté válik, de ahelyett, hogy egyszerűsítették volna, elbonyolították az eljárást. Sokkal nagyobb figyelmet szentelnek az ártatlanság vélelmének, ami a megvádolt félnek kedvez. Az ügyészt kötelezik, hogy nemcsak a vádlott ellen, a vádlott érdekében is bizonyítékokat gyűjtsön. Még sorolhatnám tovább a megjegyzéseket, de mivel a jogszabályokon máris módosítottak, jobb, ha megvárjuk a végleges szöveget.
– Ezzel egyetérthetünk.
