Meginoghat a vagyonjogi elrendezés
Felülír két fontos, a második világháború után Eduard Benes csehszlovák köztársasági elnök által kiadott dekrétumot a jobbközép cseh kormánypártok által a parlament elé terjesztett egyházi kárpótlási törvénytervezet – állítja a cseh baloldali ellenzék.
Felülír két fontos, a második világháború után Eduard Benes csehszlovák köztársasági elnök által kiadott dekrétumot a jobbközép cseh kormánypártok által a parlament elé terjesztett egyházi kárpótlási törvénytervezet – állítja a cseh baloldali ellenzék. A szociáldemokraták és a kommunisták álláspontjához a sajtóban egyebek között Václav Klaus köztársasági elnök két tanácsadója is csatlakozott.
Egybehangzóan azt mondják: ha a parlament a mai formájában jóváhagyja az egyházi kárpótlást, akkor meginoghat a második világháború utáni csehszlovákiai vagyonjogi elrendezés, amelyet éppen a Benes-dekrétumok szabályoznak. A Benes-dekrétumokat a rendszerváltás utáni cseh és szlovák politikai vezetés egybehangzóan érinthetetlennek és sérthetetlennek minősítette.
Az 1989-es rendszerváltás után az akkori Csehszlovákiában az 1948. február 25. és 1989. december 31. dátumokkal határozták meg azt az időszakot, amelyre a későbbiekben bármiféle kárpótlás vonatkozhat.
Az egyházi kárpótlási törvény tervezete ugyan tiszteletben tartja ezt az időszakot, de a szakértők szerint van benne egy gyenge pont, amely vitákat és eltérő értelmezéseket szülhet.
„Ez annak a vagyonnak a visszaadása, amelyet az első köztársaságbeli földreform revíziója keretében koboztak el. A földreform revíziójára 1947-ben került sor” – mutat rá a Mladá Fronta Dnes című liberális napilap.
„Az említett 1947-es törvény számolt ugyan a vagyon elvételével, de kárpótlás ellenében. Mire azonban sor került volna a megvalósítására, lezajlott a kommunista fordulat, s azután már kárpótlás nélkül vették el a földeket” – magyarázza a helyzetet Jaroslav Sebek, a cseh tudományos akadémia történeti intézetének munkatársa.
Alena Hanáková kulturális miniszter (TOP 09) a képviselőházi vitában úgy érvelt: az első földreform felülvizsgálatáról szóló törvényt valóban 1947-ben fogadták el, de az 1948 februári kommunista hatalomátvétel megakadályozta életbe léptetését, ezért az egyházaknak szerinte joguk van az elvett vagyon kárpótlására.
„Ez az értelmezés a kárpótlási határ (1948. február 25.) áttörését jelenti” – vélekedett Jirí Dienstbier, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) alelnöke. Úgy vélte: a miniszter kijelentése tulajdonképpen azt bizonyítja, hogy az ellenzék aggályai megalapozottak. Dientsbier leszögezte: a CSSD-nek meggyőződése, hogy a törvénytervezet elfogadása után új viták nyílhatnak a második világháború utáni vagyonjogi elrendezésről, amelyet a Benes-dekrétumok rögzítettek. Felújíthatja kárpótlási követeléseit például a Német Lovagrend, amelynek nagy földbirtokai voltak Dél-Morvaországban, s azokat már korábban is visszakövetelte.
