Megkezdődött a főpróbahét

Jókai Sárga rózsáját viszi színre a Maros Művészegyüttes

Jókai Mór pusztai regényének, a Sárga rózsának a világa elevenedik meg március végén a Maros Művészegyüttes színpadán. A 28-i bemutató előkészületeiről pénteki sajtótájékoztatójukon számoltak be az illetékesek a kövesdombi székházban, ahol az elhangzottak mellett – a megszokott forgatókönyv szerint – a táncosok viselete is betekintést engedett az előadás hangulatába.

Barabási Attila Csaba, a Maros Művészegyüttes igazgatója elmondta, hogy a táncszínházi produkció rendező-koreográfusával, Könczei Árpáddal tavaly ősszel kezdtek el beszélgetni a közös munkáról, ami a táncrendet illetően egészen új kihívást jelent a társulat számára. Január elején kezdődött a felkészülés, a próbákat a magyarországi alkotótársak időbeosztása szerint hétvégenként, tömbösítve tartották – tudtuk meg az együttes vezetőjétől. Barabási Attila hangsúlyozta: büszke a kollégáira, amiért az év eleji sűrű program, az itthoni fellépések és a vendégszereplések mellett vállalták ezt a rendkívüli erőfeszítést.

– Az előadás pályázati forrásból valósul meg. Ekkora költségvetésű produkciónk talán még nem volt – tette hozzá az intézményvezető, majd átadta a szót Könczei Árpádnak.

Az első perctől „akcióban”

A rendező-koreográfus elárulta, hogy az előadás témáját a lányának, Könczei Villő rendezőasszisztensnek, táncoktatónak köszönheti, ő adta a kezébe az 1892-ben született kisregényt.

– Amikor kamasz voltam, nagyon vastag, két-három kötetes műveket olvastam Jókaitól, egy nyáron kettőt-hármat… A mai fiatalok ilyen hosszú könyveket nem szeretnek olvasni, a Sárga rózsa azonban egy rövid regény, amelyben ráadásul azzal lepett meg Jókai, hogy nem 150 oldalon írja a bevezetőt, hanem rögtön az elején „akciófilmben” vagyunk. (…) A nagy pusztában két lovas szembemegy egymással. Ha Decsi Sándor nem látja meg Lacza Ferkó kalapjában a sárga rózsát, akkor nincs konfliktus, nincs szerelmi háromszög, és most nem ülnénk itt. A munkatársakat is Villő kereste meg, elsőként Majer Tamást, a debreceni Hajdú táncegyüttes tánckarvezetőjét, aki annak idején a Duna Tv Fölszállott a páva vetélkedőjében éppen hortobágyi pásztortáncokat adott elő, két kézzel forgatva két-két botot. A lányommal ketten itt voltak januárban, és megismertették a Maros Művészegyüttest az új táncanyaggal, ami rokona a szatmári táncoknak, de mégis más, és persze nem olyan, mint az alföldi vagy a dunántúli, illetve a kalotaszegi és a többi erdélyi táncoktól is különbözik. Győrfi Katát, a fiatal dramaturgot – aki költő, és drámát is írt már – és Csiszér Csilla díszlettervezőt is Villő találta meg. 

„Szerelmesnek kell lenni ezekbe a pásztoremberekbe”

A munkamódszere kapcsán Könczei elmondta, hogy először mindig készül egy forgatókönyv, ami menet közben párszor módosul – a Sárga rózsánál négyszer változtattak rajta –, ezután következik a szereposztás.

– Mivel ismerem a vásárhelyi csapatot, könnyebb volt a legjobbakat kiválasztanom. Ez esetben a két férfi főszereplőnél (sz. m. Bíró Szabolcs és Kovács Szabolcs Zoltán) a testmagasságtól kezdve a megjelenésen át a botforgatásig minden nagyon fontos volt. Villő úgy fogalmazta ezt meg, hogy amikor megkezdődik az előadás, a nézőtéren lévő lányok, fiatal nők szerelmesek kell legyenek ezekbe a pásztoremberekbe. A női főszereplőt, Klárit Gagyi Orsolya alakítja. Mit tud mondani Jókai Mór 2023-ban? Ez a mű a férfiasságról, a becsületről, a felelősségvállalásról szól, arról, hogy az adott szó kötelez. A hortobágyi zenének, táncnak is nagy ereje van, nagyon mutatós, illetve átfedések is észlelhetők a magyar nóta és a népzene között. 

A rendező azt is megjegyezte, hogy ilyen gyorsan még egy bemutatója sem készült el, a társulat nagyon fegyelmezetten állt a közös munkához. A sajtótájékoztató napján a negyedik próbafolyamatot kezdték el, ami tulajdonképpen a főpróbahét kezdete.

– Ez nem azt jelenti, hogy teljesen kész a produkció, de lehet látni, honnan indult, és hova fejlődik. Kis részleteken kell még javítani – tette hozzá Könczei Árpád. 

Jelképekben a hortobágyi miliő

 Csiszér Csilla díszlettervező az előadás látványvilága kapcsán kiemelte, hogy a tánchoz nagy hely kell, így fontos szempont volt, hogy a díszletelemek szimbolizálják a hortobágyi miliőt, ugyanakkor elég nagy teret hagyjanak a táncosoknak.

– Egyszer csak kipattant a fejemből az ötlet, hogy a Hortobágy egyik fő jelképe a Kilenclyukú híd, ez szimbolikus háttérként jelenik meg a színpadon, amit a táncosok majd mozgatni is tudnak. Fontos szempont volt továbbá a Jókai által teremtett atmoszféra, délibábbal, gyönyörű naplementékkel, napfelkeltékkel. Ez színátmenetes festéssel, stilizált elemként valósul meg. A díszlet fontos részlete a sárga rózsa, az előadás tulajdonképpeni szimbóluma, ami a főszereplő révén karakterben, illetve az egyetlen valósághoz közelítő díszletelemként – mint sárgarózsa-bokor – is megjelenik. 

A sajtótájékoztató végén Barabási Attilától megtudtuk, hogy a díszletek elkészítését a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház társulata vállalta el. A Sárga rózsa bemutatójára március 28-án, kedden 19 órakor várják a kövesdombi székház nagyérdeműjét.