Megkezdték a kutyák országos jegyzékbe vételét
2014-03-28 16:34:39
- Antalfi Imola
A tavaly megjelent 258-as törvény – jórészt a polgármesteri hivatalok költségén – megpróbálja rendezni elsősorban a kóbor kutyák helyzetét, de kitér a magánszemélyek tulajdonában levő ebekre is.
A tavaly megjelent 258-as törvény – jórészt a polgármesteri hivatalok költségén – megpróbálja rendezni elsősorban a kóbor kutyák helyzetét, de kitér a magánszemélyek tulajdonában levő ebekre is. Az állatok jegyzékbe vétele az első lépése a folyamatnak, az ivartalanítás pedig a törvény szerint nemcsak a kóbor kutyákra vonatkozik, hanem a gazdis ebekre is a nem fajtatiszta kutyák esetében. Alkalmazható-e idén a parázs vitát kiváltott, fent említett jogszabály, és kire milyen kötelesség hárul ennek értelmében? – kérdeztük dr. Pálosi Csaba állatorvost, az állatorvosi kamara tagját, a Noé bárkája állatorvosi rendelő tulajdonosát.
– A tavaly megjelent 258-as törvény szerint a kóbor ebeket a sintértelepeken regisztrálják, látják el csippel, ivartalanítják, esetleg elaltatják, mindezt a helyi költségvetésből. Örökbefogadás esetén az örökbefogadó nyilatkozatban vállal felelősséget a kutya további gondozásáért. Azok a magánszemélyek, akik egyesületektől, sintértelepekről adoptálnak állatokat, csak regisztrált, csipezett, ivartalanított kutyát vihetnek haza. Amennyiben a kiváltott vagy örökbefogadott kutyát ismét közterületen találják, a törvény értelmében 5.000 lejtől 10.000 lejig terjedő büntetéssel sújthatják a kutyáit elhagyó, elkergető felelőtlen polgárokat. A fenti törvény egyben kitér a gazdis kutyákra is, miszerint legkésőbb 2015. január elsejéig minden, nem fajtatiszta kutyát ivartalaníttatni kell. Ez alól felmentődnek a munkakutyák, idős ebek illetve olyan krónikus betegségben szenvedő állatok, amelyeknek az egészségi állapota nem bírná meg a beavatkozást; az utóbbiaknak rendelkezniük kell egy állatorvos által kiadott igazolással, amelyben szerepel az állat betegségének a megnevezése. Azok a tulajdonosok, akiknek az állataik nem rendelkeznek törzskönyvvel, de küllemük alapján valamelyik fajtába besorolhatók, a kutyaegyesülettől kapott igazolással tudják majd bizonyítani, hogy kedvencük valamely fajtacsoporthoz tartozik, és akkor nekik sem lesz kötelező ivartalaníttatni a kutyájukat. A kutyaegyesület által kibocsátott igazolvány ára 20 lej, és egy küllembíró osztályozza az ebet a különböző kategóriákba. Marosvásárhelyen a Sáros utcai egyesületnél hétfőn, szerdán és csütörtökön 17 és 19 óra között várják a gazdikat a kész nyomtatványokkal. A kutyák regisztrálásáról szóló, 2014. március 15-én életbe lépett törvény szerint minden állatot kötelező csippel ellátni és az országos adatbázisban regisztráltatni. A tenyésztők kötelesek regisztráltatni a kiskutyákat maximum 90 napos korukig, mielőtt eladásra, örökbefogadásra kerülnek, illetve mielőtt közterületre vinnék őket. A törvényben az is szerepel, hogy csak regisztrált, csippel rendelkező kutyák kaphatnak veszettség elleni oltást. A 90 napnál idősebb kutyákat legkésőbb 2015. január elsejéig kötelező regisztráltatni, csipezni, vagy mielőtt megkapná a veszettség elleni oltást, illetve mielőtt közterületre vinnék (lásd sétáltatás); ellenkező esetben a büntetés 500 és 1.000 lej. A rizsszem nagyságú csipet az állat nyakának bal oldalán, a bőr alá helyezik. A transzpondert tartalmazó kapszula szövetbarát anyagból készül, ezért nincs káros hatással az állat szervezetére. Hatalmas előrelépést jelent az elkóborolt, továbbadott kutyák problémájának megoldása terén, hiszen a csip segítségével néhány perc alatt fellelhető a kutya gazdája. Gyakran megesik, hogy ha meg is történt a regisztráció, a tulajdonosváltást már nem jelentették be, így nehezebb kinyomozni, hogy kihez tartozik a kutya. Az adatbázisban az állatútlevél kiállítását, az ivartalanítást, illetve az esetleges komolyabb, gyógyszerezést igénylő betegségeket is feljegyzik, így szükség esetén az azonosítást követően megfelelő orvosi ellátást kaphat az állat. Mikor eladásra kerül sor, mind a tenyésztőnek, mind a vásárlónak kötelessége értesíteni regisztráló állatorvosát a tulajdonoscseréről, hogy a kötelező információkat rögzítsék a rendszerben. Ugyanúgy a gazdáknak kötelező lesz bejelenteni állatorvosuknak, ha kutyájuk elveszett, ellopták, illetve elpusztult, mindezt legtöbb hét nappal ennek bekövetkezése után.
– Melyek a regisztrációs folyamattal kapcsolatos nehézségek?
– Elsősorban meg kell említeni az anyagiakat, hiszen az ivartalanítással járó költségeket a kutyatulajdonos kell állja, de a tulajdonosok anyagi támogatást kérhetnek civil szervezetektől, alapítványoktól stb. a regisztrálás és ivartalanítás költségeinek fedezésére. Az állatorvosok csak akkreditált rendelőben, internetes hozzáférhetőséggel tudnak regisztrálni, illetve megfelelő csipet és egyedi kódszámú egészségügyi könyvet kell beszerezzenek. Ez utóbbi egyelőre még folyamatban van az Állatorvosi Kamara és az Állategészségügyi Hatóság nehézkes belső bürokráciája miatt. A csipbeültetés és regisztráció várható ára kb. 50 lej. Rendelőnkben a regisztrációt két állatorvos végzi, jómagam és dr. Sepsi Virág Ágnes kolléganőm. Főleg a vidéki ebtulajdonosoknál számítani lehet az állam által finanszírozott csipezésre, ahogyan a lovak esetében történt, de erről még nem tudunk semmi biztosat. Fennakadást jelenthet, ha a kutya még a régi mikrocsippel rendelkezik, amit nem olvas le az olvasó, ezért újra kell csipezni, regisztrálni, az állatorvos egy új kódszámos könyvet és/vagy útlevelet ad a gazdának. A tulajdonosok számításba kell vegyék, hogy a mikrocsip nem rendelkezik GPS-tulajdonsággal, ha a kutya elvesztődik, hollétéről nem fog információt szolgáltatni.
– Milyen szerepe van az Állatorvosi Kamarának e folyamatban?
– Engedélyezi az állatorvosokat a regisztrálási folyamatok elvégzésére, folyamatosan ellenőrzi az adatokat, illetve azok frissítését stb. A regisztrációs adatbázist (RECS) a kutyatulajdonosok is láthatják az Állatorvosi Kamara weboldalán (www.cmvr.ro)
– Mi történik, ha egy nem fajtatiszta kutyát 2015 januárjában nem regisztrálnak, csipeznek, ivartalanítanak?
– 2015. január elseje után, ha a kutya nincs csipezve és regisztrálva, akkor a gazdit 500 és 1.000 lej közötti összeggel büntethetik, persze ha tetten érik, amint például kutyát sétáltat, elad, elveszít és visszaigényli a menhelyről, vagy bizonyíthatóan az övé az eb. Felelősségre vonható a kutyatulajdonos, ha az eb nem fajtatiszta és nincs ivartalanítva, kivéve az öreg, beteg egyedeket. A rendszerbe már az idén be kell vezetni az ivartalanítás meglétét, illetve a beavatkozás előjegyzését.
– Elkezdődött-e már a regisztráció az állatorvosi rendelőkben?
– A napokban igencsak megnőtt az igény a csipezésre, de sok kutyatulajdonos úgy véli, még ráér erre. Ismétlem: közterületre már mostantól sem lehet kivinni regisztrálatlan kutyát, és nem olthatunk be veszettség ellen csak regisztrált kutyát. Külföldre csak útlevéllel mehet az eb, amit szintén csak regisztrált, illetve csipezett kutya kaphat. Az akkreditált rendelők száma folyamatosan nő, a pontos számot nem tudom, hiszen most indul be a rendszer. Azt is valószínűnek tartom, hogy az idén a hatóságok még engedékenyek lesznek a tulajdonosokkal, és szerintem csak évek múlva fog olajozottan működni a rendszer.
