Meglepetésszámok

A gazdasági elemzők számára is meglepetést jelentett a bruttó hazai termék (GDP) 5,7 százalékos növekedése az idei első negyedévben. A várakozáson felüli teljesítmény fenntarthatóságát illetően azonban kételkednek a szakemberek, akik szerint nem a termelés növekedése miatt bővült a GDP, hanem elsősorban a fogyasztás, a szolgáltatások jelentették a hajtóerőt. Az előrevetítések borúlátóak: mivel az ország gazdasági szerkezetében nem következett be jelentős minőségi változás, az uniós államokkal szemben sem váltunk versenyképesebbé, azaz minden a régi, kevéssé valószínű, hogy az év hátralevő részében növelni vagy legalábbis tartani lehet a már jegyzett növekedést. 

Ha csak arra gondolunk, hogy a 2014-2020-as uniós fejlesztési időszak közepén vagyunk, és az ország – amint arra Corina Creţu uniós biztos figyelmeztetett – képtelen volt uniós alapokat lehívni annál az egyszerű oknál fogva, hogy még mindig nem sikerült engedélyeztetni a pénzalapok felhasználását irányító menedzsmentegységeket, tényleg drámai a helyzet. A jelentős infrastrukturális beruházások sem indultak be (az építkezésben állandósuló problémák, elsősorban a szakképzett munkaerő hiánya, a bürokrácia nagysága és a pénzhiány miatt), legyen szó úthálózat-fejlesztésről vagy az egészségügyi, az oktatási rendszerben történő beruházásokról. Megyeszinten még „kicsiben” sem érzékeljük a változásokat. A terelőút építésének például oly halvány jelei vannak, hogy szinte nem is látszanak, a megyei utak helyenként majdnem járhatatlanok, Marosvásárhely egyes főbb utcáin is araszos gödrök tátonganak. Ha az illetékeseket kérdeznénk, megtudnánk, hogy elkezdődtek a versenytárgyalások (törvény ide vagy oda, sosem értettem, miért nem úgy kezdik meg, hogy legkésőbb tavasz végén nekifoghassanak a munkának), amelyek persze – teljesen szabályosan – óvások esetén hónapokig eltarthatnak. 

Mindeközben a munkaügyi miniszter béremeléseket, nyugdíjemeléseket ígér, a szakemberek szerint fedezet nélkül (a törvénytervezetek ellen közalkalmazottak ezrei tüntetnek), a tanügyminiszter oktatási reformot, az egészségügyi miniszter az ellátás színvonalának emelését, a szállítási tárca további autópálya-hálózatot, a turisztikai miniszter nem is tudni mit ígér, pedig a statisztikák szerint Európa-szinten utolsók vagyunk ezen a téren (is). 

Egyszóval kissé furcsa helyzet állt elő: a hirtelen és meglepetésszerűen bekövetkezett GDP-növekedés mellett szerkezeti reformok nem történnek, és a hírek szerint a kormányzó párt éppen kormányátalakításon töri a fejét. Könnyen ki lehet találni, kik a célzott tárcavezetők. Új miniszterek új csapattal, új ötletekkel érkezhetnek, javítani a kormány teljesítményét. De az is lehet, hogy csak ezt kívánják a gazdasági érdekcsoportok.