Megnyílt az új Bernády-univerzum

Kapcsolatrendszerek tükrében a városépítő élete

Egy évtized kutatómunkájának eredményeit mutatja be élményszerűen, modern, közönségbarát technológiával a marosvásárhelyi Kultúrpalota megújult Bernády-kiállítása, amelynek ünnepélyes megnyitóját július 12-én, pénteken délután tartották a palota Tükörtermében.

A Maros Megyei Múzeum történeti osztályának munkatársai közel egy évig dolgoztak a 2007 óta létező emlékszoba újjászületésén, amely mostantól a Viszonyrendszerek és kapcsolati hálók című – a városépítő polgármester életét, életművét új megvilágításba helyező – tárlatnak ad otthont.

A Bernády-kiállítással válik teljessé a néhány hónapja átadott Kultúrpalota felújítása – emelte ki a megnyitón Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke.

– Egy olyan ember előtt tisztelgünk ezzel az emlékszobával, akinek élete és munkássága mély nyomot hagyott Marosvásárhely történetében. Ő volt az a keménykezű polgármester, aki a 20. század elején fejlődési pályára állította a várost. (…) A Kultúrpalota úgy tökéletes, ahogy azt több mint száz évvel ezelőtt megálmodta és felépítette nekünk Bernády György. (…) Mi vagyunk az örökösei ennek a bámulatos épületnek és mindannak, amit nyújt a közösségnek. 

Ez a tárlat (…) bemutatja az aktív politikust, kapcsolatát a korszak kiemelkedő építészeivel, művészeivel, amerikai útját, politikusi munkásságát a két világháború között, valamint magánéletének egyes szegmenseit is. Bízom benne, hogy az itt kiállított tárgyak, dokumentumok, fotók révén még közelebb kerülhetünk Bernády Györgyhöz – mondta a megyei tanács elnöke.

Nem véletlenül álmodták épp ide a Kultúrpalotát 

Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere gratulált a múzeum csapatának a mind vizuálisan, mind tartalmilag megújult emlékszobához, majd arra emlékeztette a jelenlevőket, hogy 1989 előtt csak suttogva lehetett a városépítőről beszélni, akinek a mai, modern Vásárhely köszönhető. 

– Nem véletlen, hogy Marosvásárhely ékköve, a Kultúrpalota is Bernády idejében épült, hiszen nemcsak a polgári fejlődés volt ennek az alapja, hanem az akkori városvezetés is – hangsúlyozta Soós Zoltán.

– Nagyon fontos, hogy a palota hosszú évtizedes felújítása mellett szép lassan a belső terek is megújulnak, ennek szép példája a Bernády-kiállítás, amelynek anyaga sokáig a református egyháznál volt, és Ötvös József nyugalmazott esperes támogatásával került a Maros Megyei Múzeumhoz, a 17 éve megnyitott első Bernády-emlékszobába – tette hozzá a polgármester. 

Akit az internet helyett a hintó repített

Borbély László, az 1991-ben létrehozott Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke emlékeztetett arra, hogy tavaly ősszel, a Bernády Napokon már adtak egy kis ízelítőt az akkor még készülő kiállításból, majd a tárlat címének fontosságára tért ki.

– Bernádynak nem volt Facebookja vagy Instagramja, a Tik Tokról nem is beszélve, de volt hálózata, viszonyrendszere. Reggel 6-ra odarendelte a hintót a lakása elé, beült, és végiglátogatta Marosvásárhely építőtelepeit. Volt víziója, egy igazi vezéregyéniség, mai kifejezéssel éve leader volt. (…) Nagyon sok minden most is a hálózati rendszerektől, a viszonyrendszerektől függ – szögezte le Borbély László, aki szerint még nagyon sok szobát kellene megnyitni a hajdani polgármester emlékére.

Egy összetett egyéniség lényege 

Ötvös Koppány, a Maros Megyei Múzeum igazgatója a kiállítás felújításának indítékait sorolta fel.

– Döntésünknek három fő indoka volt. Az első a múzeumi világban az utóbbi időben felgyorsuló változásokkal kapcsolatos: új kiállítási technológiák születtek, új látogatónemzedék nőtt fel, új látogatói igények jelentek meg. A második ok tartalmi jellegű: másfél évtized alatt jelentősen gazdagodott, bővült ismeretanyagunk Bernádyról és koráról. A harmadik ok anyagi természetű: egyedi lehetőség mutatkozott arra, hogy a magyar kormány által nyújtott, határon túli múzeumok számára is kiterjesztett támogatási keretösszegre a Magyar Géniusz pályázati programon belül mi is lecsapjunk. (…) Orbán János kollégánk, a kiállítás főkurátora és csapata meglehetősen nehéz feladatra vállalkozott, hisz szűkre szabott térben kellett a kiállítás középpontjában álló főhősünk összetett egyéniségéről, szerteágazó tevékenységi köréről, megvalósításairól és terveiről érvényeset, lényegeset mondania. Igyekeztek a köztudatban elsősorban városépítőként számontartott Bernády egyéb arcait is megmutatni. Leginkább arra törekedtek, hogy fölvázolják a városi, az erdélyi, illetve a magyar és román társadalom szövetében működő Bernády-univerzumot. Kicsiben pedig az egykori polgármester néhány megvalósulatlan tervét is formába öntötték – mondta a múzeumigazgató, aki a továbbiakban a tárlat főkurátorának adta át a szót.

Nem volt magányos hős

– Marosvásárhelyen az 1900 előtti évtizedekben nagyjából megállt az idő (…) Az, hogy a helyben toporgást az I. világháború előtti bő évtizedben soha nem látott fejlesztések követték, Bernády György teljesítményének és energiáinak köszönhető. Persze, ez távolról sem jelenti azt, hogy magányos hősként rángatta ki a várost megrekedt állapotából: teljesítményéhez szükség volt a dualista Monarchia erős gazdasági hátterére és az erdélyi peremvidék hátrányos helyzetét enyhíteni kívánó kormányzati politikákra is. Azonban a konjunktúra gyors és eredményes kihasználásához Bernády éleslátására, helyzetfelismerő képességére volt szükség. Polgármestersége csupán tíz évet, békeidőbeli főispánsága másfél esztendőt ölelt fel: ennyi idő alatt sikerült kiforgatnia sarkaiból a várost: véghezvinni a teljes infrastrukturális modernizációt, közművesíteni a várost, felsőfokú iskolákat vonzani ide, és nem utolsósorban áldozni a kultúrára. (…) Kiállításunk ezt a több síkon építkező, folyamatosan tájékozódó közéleti szereplőt igyekszik fókuszpontba állítani, aki élete során az országos politikában Budapesttől Bukarestig fáradhatatlanul kereste elképzelései sikerre vitelének lehetőségeit, ha szükség volt rá, New Yorkig utazott tapasztalatokat gyűjteni (igaz, a város pénzén), de közben itthoni hátországában is folyamatosan fejlesztette, szilárdította a víziói kivitelezéséhez szükséges kapcsolati hálót és szakembergárdát – hallhattuk egyebek mellett dr. Orbán Jánostól.

A felszólalók sorát a 92 éves Traian Maxim Chirilean zárta, személyes gyermekkori emlékeket idézve fel a városépítőről, akinek az idős férfi nagyapja a tanácsadója volt.

A tükörtermi megnyitó Domahidi Zsuzsa fuvolajátékával ért véget, majd kétnyelvű tárlatvezetés kezdődött a megújult Bernády-univerzumban.