Megszűnt a lépfeneveszély

Felszámolták az egyetlen gócpont zárlatát Nyárádtőn

Maros megyében megszűnt a lépfeneveszély. Szeptember 6-án felszámolták az egyetlen gócpont zárlatát Nyárádtőn, ahol augusztus elején fertőzött állatot dolgoztak fel, és fogyasztottak a termékből – tájékoztatott dr. Mihály Zoltán József, a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.

Elmondta, augusztus 5-én Nyárádtőn egy félreeső magángazdaságban tenyésztett szarvasmarhát vágtak le és dolgoztak fel, a termékekből több személy is fogyaszthatott. Az állat tulajdonosának vallomása szerint azért került sor kényszervágásra, mert betegségre utaló jeleket észlelt az állaton. Két hét telt el az állat levágása és aközött, hogy két személy orvosi ellátásra jelentkezett a kezükön megjelent fekélyes bőrelváltozás miatt.

A Marosvásárhelyi Közegészségügyi Igazgatóságot augusztus 21-én értesítette a Marosvásárhelyi Sürgősségi Megyei Klinikai Kórház Plasztikai Sebészeti Osztályának szakorvosa arról, hogy két férfit – 46 és 54 évesek – Bacillus anthracis fertőzéssel gyanúsítanak, kivizsgálják őket. A végleges laboratóriumi eredmények végül augusztus 25-én érkeztek meg.

A DSP tájékoztatása szerint a kórokozó azonosítására szolgáló biológiai minták eredményei nem igazolták a lépfenefertőzést a két betegnél, ezért folytatták a járványügyi vizsgálatot. A szakemberek megvárták az összes laboratóriumi eredményt (vér- és szövettani vizsgálat) a szarvasmarha levágásában részt vevő két beteg esetében. 

Augusztus 22-én és 23-án, a laboratóriumi eredmények megérkezése előtt óvintézkedéseket foganatosítottak az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóság munkatársai, zárolták a megmaradt hústermékeket, fertőtlenítettek, azonosították azokat a személyeket, akik fogyaszthattak a feldolgozott állat húsából.

Ezzel párhuzamosan a Maros Megyei Közegészségügyi Igazgatóság felkérte a háziorvosokat, hogy jelentsenek minden gyanús esetet. Végül a járványügyi vizsgálat szerint három személy került kórházba.

A Közegészségügyi Igazgatóság közleménye szerint az augusztus 21-én vett biopsziás minták bakteriológiai vizsgálata nem mutatott Bacillus anthracis fertőzést, ezért újabb biológiai mintákat küldtek a fővárosi Cantacuzino Kutatóintézetbe. 

Az első két gyanús esetből vett biopsziás minta RT-PCR-vizsgálata pozitív lett, ami megerősítette a Bacillus anthracis jelenlétét. A bakteriológiai és szerológiai vizsgálatok azonban negatívak voltak. A kórokozóval való fertőzés helyi volt, nem terjedt el, a klinikai lefolyás pedig megfelelő, mindhárom személy elhagyta a kórházat. Az említett három eset mellett a járványügyi vizsgálat során további 20 személyt azonosítottak, akik fogyasztottak a fertőzött állat húsából származó termékből. Az említetteket orvosi felügyelet alá vonták, de eddig nem jelentkeztek a lépfenére utaló betegség tünetei – tájékoztatott a Maros Megyei Közegészségügyi Igazgatóság. 

Állatról állatra és emberről emberre sem terjed a kór

Dr. Mihály Zoltán József kérdésünkre elmondta, hogy a lépfenefertőzés ellen beoltott állatok elméletileg nem kapják el a fertőzést, de kivétel mindig akadhat. Tavasszal oltják a szarvasmarhákat, juhokat, kecskéket, lovakat, de ennek ellenére is előfordulhatnak megbetegedések, mivel a lépfene spórája képes védőburkot kialakítani, és a talajban akár száz évig is életképes maradhat, amit legelés közben az állat felszedhet. A lépfene szórványosan előforduló betegség, amelyre a legfogékonyabbak a kérődzők. A betegség állatról állatra közvetlenül általában nem terjed, hanem legelés közben, a takarmánnyal vagy a rossz minőségű ivóvízzel vehetik fel a baktérium rendkívül ellenálló, spórás formáját.

Emberről emberre sem terjed a betegség. Szarvasmarháknál a lép megnagyobbodásával járó megbetegedés többnyire gyors lefolyású, és az állat elhullásával jár, de van akut és hosszabb lefolyású megbetegedés is. A tünetek állatfajonként különbözőek, de a magas láz, elesettség, szapora és nehézlégzés szinte mindig jellemző. Szarvasmarháknál a végbélnyílásból, orrból vér szivároghat, kevésbé heveny esetekben véres hasmenés tapasztalható. Előfordulhat azonban, hogy tünetmentes az elhullás előtt. A levágott, fertőzött állat húsával érintkező személyt a bőrön megjelenő fekélyes kiütések, a spóra belélegzésével a tüdőt érintő légúti megbetegedés, a fertőzött hús fogyasztásával emésztőrendszeri panaszok jelentkezhetnek. Az időben felfedezett lépfene antibiotikumos kezeléssel gyógyítható, ezért nagyon fontos, hogy aki a betegség tüneteit észleli, mielőbb forduljon orvoshoz, vagy állatával állatorvoshoz.