Megszűnt az első osztály

Ha ti nem akartok engem, én akarlak titeket" – irodalmi olvasmányaimból derengett fel az idézet, amikor azt a levelet olvasom, amelyet az Egyesülés kollégium első osztályába beíratott gyermekek szülei írtak.

Ha ti nem akartok engem, én akarlak titeket" – irodalmi olvasmányaimból derengett fel az idézet, amikor azt a levelet olvasom, amelyet az Egyesülés kollégium első osztályába beíratott gyermekek szülei írtak. A levélből kiderült, hogy azért választották a szóban forgó iskolát, mert a körzetében laknak, illetve a nagyobb testvér is odajár.

„Becsaptak bennünket

„Tavasszal, a beiratkozáskor arról tájékoztattak, hogy Zongor Judit tanítónő kezdi az első osztályt. A tanév befejezése előtt terjedt el a hír, miszerint Branea Cristina igazgatónő egy gyűlésen kijelentette: a magyar első osztályban Kolumbán Hajnal fog tanítani. Mi úgy éreztük, hogy becsaptak bennünket.

Az igazgatónő által említett tanítónővel a konfliktus nem most kezdődött, tavaly az első osztályt át kellett helyezzék a Bolyai Farkas középiskolába, mivel a szülők máshova vitték volna a gyermeküket. A tanítónőről olyan hírek terjednek, hogy durva a gyermekekhez, nem tud bánni a szülőkkel, gyakran ideges, kijön a sodrából, lekezeli a gyengébb képességű tanítványait. Az utolsó osztályában, amelyet tanított, csak a diákok fele maradt, a többit máshova íratták át a szülők. Azt szeretnénk, hogy a gyermekünkkel ne kísérletezzen senki, ezért, ha nem jelölnek ki más tanítónőt, elvisszük őket az iskolából.

Az iskolai év végén részt vettünk egy találkozón, amelyen az iskola vezetőségének, a tanfelügyelőségnek és a szülői közösségnek a képviselői találkoztak a tanítónővel. Az igazgatónő bemutatta az eredményeit és szólt a gondokról is. A tanítónő azzal érvelt, hogy írásos panaszt senki nem nyújtott be ellene, ő rendelkezik a legnagyobb pontszámmal a tanítók között, ezért jogtalan, hogy máshova helyezzék át.

Nekünk nem papírokra van szükségünk, mi abból indulunk ki, hogy milyen hírnevet alakított ki magának. Összeállítottunk egy dossziét a róla szóló panaszokkal, amit benyújtottunk a tanfelügyelőséghez. Azt szeretnénk, hogy a kezdeti ígéretnek megfelelően oldódjon meg a kérdés. Mi nem a tanítónő szakmai tudását vonjuk kétségbe, a gyerekekkel, a szülőkkel való bánásmódját. Ha úgy érzi, hogy mindenki ellene van, el kellene gondolkoznia azon, hogy valami talán vele nincs rendben – olvasható többek között a szülők panaszában.

Megőrizni az osztályt

Fejes Réka, a tanítókért felelős tanfelügyelő szerint a tanítónőről nem mondható, hogy szakmai szempontból nem végzi a dolgát, a szülőkkel és a gyermekekkel való kommunikációja viszont kifogásolható. Ezt korábban szóban jelezték a szülők, de írott panasz valóban nem volt ellene. Mivel az iskola rendes (címzetes) pedagógusa, kijelentette, hogy nem fog áthelyezést kérni akkor sem, ha a szülők nem akarják. A korábbi első osztálya is nagyon nehezen jött létre, s később is nagy erőfeszítésekkel sikerült az osztályt megtartani, majd végül az ötödik közeledtével beiratkozott néhány diák, ami megmentette. Nem azért akarnánk áthelyezni, mert más pályázik a helyére, mi azt szeretnénk, hogy megmaradjon az osztály és a magyar tagozat. Ha mégis elviszik a gyerekeket, kénytelen lesz a kényszeráthelyezést elfogadni.

Nincs terhelő bizonyíték

– Négy „tituláris” magyar tanítónő dolgozik az iskolánkban – mondja Branea Cristina, az Egyesülés középiskola igazgatónője, és sorolja is a neveket. A múlt évi tanévkezdéskor Kolumbán Hajnal tanítónő kapta az első osztályt. Mivel a szülők nem fogadták el, az osztály a Bolyai iskolában jött létre. A beiratkozás kezdetén még nem tudtuk, hogy a másodikosok visszatérnek-e vagy sem, ezért tüntettük fel az első osztály mellett a Zongor Judit nevét. Amikor a beiskolázási tervünkben megjelent a második osztály, reá bíztuk, az elsőt pedig Kolumbán Hajnalra, a negyedik címzetes tanítónőre. Ez a válasz a szülők egyik észrevételére. A második a tanítónő hírnevével kapcsolatos, akit szigorúnak tartanak és azt mondják róla, hogy túlságosan beavatkozik a családok életébe. Ezt ő pedagógiai szempontokkal magyarázza.

A nyáron összehívtunk egy megbeszélést, ahol lehetőséget biztosítottunk mindenki számára, hogy elmondja a véleményét, és arról is beszámoltunk, hogy írásos panaszt nem kaptunk a tanítónő ellen, akit jó szakembernek ismerünk, tanítványai sok díjat nyertek a különböző vetélkedőkön. Mivel nincs terhelő írásos bizonyíték ellene, az érvényben levő jogszabályok értelmében az iskola vezetőtanácsa úgy döntött, hogy marad az első osztály élén. Amikor ezt közöltük a szülőkkel, nyolcan közülük azonnal elvitték a gyermeküket. Legkevesebb 15 gyermekkel indulhat az első osztály, s reméljük, hogy annyian maradni fognak. Nincs semmilyen törvényes eszközünk, hogy lejárassunk egy pedagógust, akit akkor helyezhetnek át más iskolába, ha a következő évben sem iratkozik az osztályába senki.

Zsarolnak

– A tavaly rákényszerítettek, hogy más iskolába menjek. A szülők nem a saját fejüktől indultak el, valaki felbiztatta ellenem őket, mivel az állásomat más akarja megszerezni. A mendemondákat be kellene fejezni, mert senkinek nincs írásos bizonyítéka azokról. Az eredményeim azt bizonyítják, hogy jól végzem a dolgom, ezért a címzetes állásomról nem mondok le. Azzal zsarolnak, hogy nem lesz magyar tagozat, ha elviszik a gyermekeket. Ebből elegem van – állítja Kolumbán Hajnal tanítónő, aki akkor sem mond le, ha a szülők más tanítónőt szeretnének a helyében látni.

Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes két éve szeretné a konfliktust megoldani. – Próbáltunk közvetíteni a szülők és a tanítónő között, de egyik felet sem tudtuk meggyőzni. A szülők kitartottak amellett, hogy más tanítónőt akarnak, a tanítónő pedig perrel fenyegetőzött. Konkrét feljelentés valóban nincs ellene, a szülőknek pedig joguk van oda íratni a gyermeküket, ahova akarják. Véleményünk szerint egy másik iskolában kellene bizonyítsa, hogy a vádak alaptalanok ellene, ahol elfogadják a szülők. Úgy érezzük, hogy nagy veszteség lenne, ha megszűnne a szóban forgó iskolában a magyar tagozat.

A konfliktusban az igazgatónő szerint az új tanügyi törvény azon előírása sem hoz megoldást, hogy jövőtől az iskolák választhatják meg a tanárokat. Ez ugyanis csak előremutató jelleggel érvényes, a meglévő címzetes pedagógusokra nem vonatkozik.

Miközben a felek nem tudtak megegyezni, az élet oldotta meg az Egyesülés iskolában kialakult helyzetet, ahonnan valamennyi elsőst más iskolába írattak át a szülők, a tanítónő pedig osztály nélkül maradt. Az Egyesülés Nemzeti Kollégium magyar tagozata pedig három elemi osztállyal.

Holott mindenki számára egyszerűbb lett volna, ha nem kényszeráthelyezéssel, hanem önszántából egy másik iskolában próbálta volna meg bizonyítani a tanítónő, hogy a híresztelések esetleg nem felelnek meg a valóságnak. Így viszont mindkét fél vesztesként hagyta el a jelképes „csatateret”.