Megtalálták a katonai tábor börtönét

Szombaton befejeződött az idei régészeti feltárás a mikházi római katonai tábor (castrum) és települése (vicus) területén. Mint ahogy az előző években is, a Maros Megyei Múzeum koordinálásával folytatódott régészeti feltárásokon a múzeum munkatársain kívül részt vettek a kolozsvári, a berlini, a kölni és a pécsi egyetemek oktatói és hallgatói. A restaurátorok Erfurtból jöttek, a budapesti Műegyetem építészet szakos hallgatói és tanárai is folytatták a Mikháza épített örökségére vonatkozó felmérő munkát. A régészeti munka július közepén kezdődött. A munkálatokban összesen mintegy 40 diák, oktató és kutató vett részt.

Pánczél Szilamér, a Maros Megyei Múzeum régésze a Népújságnak elmondta, hogy az idei kutatások két fő helyszínen zajlottak: a katonai tábor területén levő parancsnoksági épületben, valamint a civil településen, ahol egy utcaszakaszt és a hozzá tartozó épületeket kutatták.

– Megtaláltuk a parancsnoksági épület mind a négy sarkát, ez fontos információt szolgáltat az épület méretéről, ami hozzásegít majd ahhoz, hogy egy védőépületet tudjunk tervezni a feltárt objektum fölé, bemutatva a feltárások szakaszait és eredményét. A műépítészek már hozzáláttak a szerkezet tervezéséhez, amelynek tükröznie kell ugyan az építmény nagyságát, mégsem dominálhatja a környező tájat. A másik érdekesség, hogy a parancsnoksági épületben volt a törvényhozó csarnok (basilica), ahol megtaláltuk a tribünt és az alatta levő börtöncellának a nyomait, ahol a perbe fogott katona raboskodott, illetve a tribünről a katonai parancsnok bíráskodott. Ugyanitt sikerült beazonosítani kb. egyméteres mélységben a korábbi faépítmény maradványait, ami azt igazolja, hogy az időszámításunk utáni második század első felében már egy katonai tábor létezett Mikházán. 

A régész azt is elárulta, hogy a tavaly előkerült egy bilincs, ami most már köthető a megtalált cellához. Ezenkívül a kormeghatározást segítő ruhatűzőkkel, fibulákkal egészült ki a régészeti leletanyag, ugyanakkor előkerültek a parancsnoksági épületet díszítő festett freskótöredékek, egy császári feliratot tartalmazó kőtábla töredéke, egy kisebb, finom művészi érzékkel elkészített – mitikus állatot ábrázoló – ezüstözött tárgy, ami ládika vagy bútor dísze lehetett. A tábor szomszédságában levő településen nagyon fontos leletek kerültek elő arra vonatkozóan, hogy milyen gazdasági, kereskedelmi kapcsolatai voltak a településnek. Találtak Galliából származó cseréptöredéket, amforákat a Földközi-tenger partjairól, így sokkal kézzelfoghatóbbá váltak a településen élt egykori emberek hétköznapjai. Azt is sikerült dokumentálni, hogy a vicusban több átépítés, pusztulás volt, ami azt jelenti, hogy elég hosszan és intenzíven lakott településről van szó.

A budapesti Műegyetem építészei befejezték a mikházi népi építészeti emlékek felleltározását azzal a céllal, hogy egy katalógust jelentessenek meg, amely összefoglalja e nyárádmenti falu építészeti örökségnek egy kis szeletét, és emellett hozzáfogtak a már említett védőépület tervezéséhez. Pánczél Szilamér kifejtette, jövőre is szeretnék folytatni az ásatásokat, ez újabb pályázatoktól függ, de a Maros Megyei Tanács évek óta konzekvensen támogatja a régészeti kutatásokat, és a nemrég létrehozott régészeti parkot is a Maros Megyei Múzeum kezeli, így ez az intézmény is elkötelezte magát a régészti park fejlesztése és a régészeti örökség turisztikai hasznosítása mellett. Ha lesz megfelelő támogatás, 2017-ben szeretnének kilátótornyot építeni a környező domboldalra, ahonnan rá lehet majd látni a régészeti lelőhelyre és természetesen a környékbeli tájra is. A terv, amelyet Mikházán és Marosvásárhelyen is bemutattak, egy tudományos diákköri konferenciára készült, a tavaly első helyet kapott a magyarországi országos TDK-n, úgyhogy remélik, ez is ösztönzően hat arra, hogy az építmény elkészüljön és felavassák a jövő év folyamán.