Megvan az európai öröklési rendelet
Az uniós országok igazságügyi miniszterei elfogadták az európai öröklési rendeletet, amely a magyar EU-elnökség egyik kiemelt prioritása volt az igazságügyi együttműködési szakpolitika területén.
Az uniós országok igazságügyi miniszterei elfogadták az európai öröklési rendeletet, amely a magyar EU-elnökség egyik kiemelt prioritása volt az igazságügyi együttműködési szakpolitika területén.
A pénteken Luxembourgban tartott tanácskozáson ezzel révbe jutott az öröklési rendelet ügye.
Az öröklési rendelet egységes szabályokat teremt az öröklési jogi eljárásokkal kapcsolatos joghatóság és az alkalmazandó jogra vonatkozó szabályok terén, valamint lehetővé teszi az öröklési ügyekben hozott határozatok kölcsönös elismerését, az öröklési jogviszonyokat érintő közokiratok tagálla-mok közötti szabad forgalmát. A rendelet mindemellett bevezet egy új európai jogintézményt, az Európai Öröklési Bizonyítványt, amely valamennyi tagállamban egységes jogi hatásokat fejthet ki.
Az Európai Unióban 12,3 millióan élnek a hazájukon kívül más tagállamban, és évente 450 ezer „határon átnyúló” öröklési ügy keletkezik. A 27 tagállam eltérő jogszabályai azonban eddig nagyon bonyolulttá tették az öröklési ügyek intézését olyan esetekben, amikor az elhunyt valamely más tagállamban hagyott hátra vagyont.
A tárgyalások nehézsége abból fakadt, hogy az öröklési jogot a polgári jog egyéb területeinél sokkal erőteljesebben befolyásolja az adott tagállam társadalmi-kulturális közege. Két, némileg ellentétes irányú követelményt kellett egyidejűleg szem előtt tartani: egyfelől azt, hogy a rendelet valóban polgárbarát legyen, kiküszöbölje a jogi eljárások megkétszerezését, másrészt azt, hogy az ne érintse azokat a jogterületeket, amelyeknek a szabályozása a tagállamok nemzeti hatáskörébe tartozik. Ilyen terület különösen az anyagi öröklési jog, az öröklési eljárások nemzeti jogi rendszere, valamint egyes kapcsolódó szakterületek, például a nemzeti ingatlan-nyilvántartási rendszer.
