Megyei állatvédőrségek akcióban

Állatvédő csoportok nélkül boldogulnának?

Március 27-én, szombaton 11 óra körül Nyárádmagyarós községből állatkínzásnak tűnő eset miatt értesítették a rendőrséget. A bejelentés szerint egy jármű után kötött állatot vonszolt a tulajdonosa, a helyszínre érkező Maros Megyei Állatvédőrség ennek próbált utánajárni.

A rendőrség közleménye szerint egy nyárádmagyarósi 65 éves férfi személyautója után kötötte a kutyáját, és úgy vonszolta. A férfit a 2004. évi 205-ös számú állatvédelmi törvény 5. cikkelye alapján 3.000 lejre megbírságolták, ugyanakkor az állat sérülései miatt bűnügyi dossziét nyitottak. Az ügyben vizsgálódnak annak érdekében, hogy kiderüljön, visszakerülhet-e a gazdájához az állat, vagy a 2020. évi 175-ös sürgősségi kormányrendelet értelmében menhelyen kell elhelyezni.

Az akció keretében az állatvédőrség értesítette és felkérte a marosvásárhelyi székhelyű Save & Smile Állatvédő Egyesületet annak érdekében, hogy vegyék kezelésbe a sérült állatot, és mindaddig, míg felépül, gondoskodjanak róla. Amint az állatmentő egyesület képviselői elmondták, az állatőrséget első alkalommal félrevezették, mivel egy sértetlen állatot mutattak munkatársainak, így ők megállapították, hogy a kutya nem szorul ellátásra, a rossz egészségi állapota miatt azonban megbírságolták a tulajdonost. Néhány órával később azonban az állatvédők újabb esetről értesültek, a Facebook közösségi oldalon megosztott videófelvétel szerint ugyancsak mozgásban lévő jármű után kötött állatot vonszoltak. Amikor újból kiszálltak a helyszínre, kiderült, hogy ugyanarról az állatról van szó, amely miatt a délelőtti órákban értesítették őket. A rendvédelmiek és az állatvédő egyesület képviselői közösen arra jutottak, hogy a délelőtt 11 órakor felmutatott állat nem azonos a felvételen látható vonszolt állattal, az érvényes jogszabályok szerint mindkét állatot 45 napra lefoglalták, de a tulajdonos kérésre visszakaphatja őket. Az állat sérüléseit ellátták, és jelenleg dr. Ramona Dan szászrégeni állatklinikáján lábadozik, a napokban az állat születésnapját is megünnepelték, amelyet az állatnak az országos nyilvántartásban szereplő adatai alapján tartottak. Amint az állatvédők kifejtették, rendkívül rossz a törvénynek azon előírása, hogy 45 nap múltán a gazda visszakaphatja a mostoha körülmények között tartott állatát. A hasonló beavatkozások kiadásait pedig számukra nem téríti meg az állam, az állatvédő egyesület költségeit terhelik, ami szponzorok adományaiból gyűl össze.

„Baleset történhetett”

Az eset kapcsán szerettük volna megszólaltatni az érintett gazdát is, de nem érezte szükségét annak, hogy álláspontját a nyilvánossággal ismertesse.

A község polgármestere, Kacsó Lajos megkeresésünkre elmondta, hogy aznap oltották a kutyákat veszettség ellen. Véleménye szerint nem lehet szó szándékos állatkínzásról, a tulajdonos azzal érvelt, hogy baleset történt, állítólag a kocsiban szállította az állatokat, és kinyílt az ajtó, a kutya pedig kiesett. A község állatorvosa az eset időpontjában azonban nem tartózkodott a községben, ezt bizonyítani is tudja, a technikus oltotta az álla-tokat. A déli órákban érkezett a településre, és őt 16–17 óra között kereste meg az állatőrség, akkor kérték a segítségét, hogy állapítsa meg, szükség van-e beavatkozásra. Az előhozott kutyán kezeletlen sebet látott ugyan, amit szóvá is tett, de nem olyan mértékű horzsolásokat, amilyeneket az állatvédő egyesület által gondozásba vett állaton látni. A közösségi oldalon megjelent állításokkal ellentétben semmiféle kezelést nem alkalmazott egyetlen kutyán sem. Amint kifejtette, nem volt tudomása arról sem, hogy két állatról van szó, és a kevésbé sérültet mutatták meg neki. A szakember is kétségbe vonja a szándékosságot, mint kifejtette, a tulajdonost becsületes állattartó gazdának ismerik a környéken, aki nem bántaná ilyen módon a gondozásában lévő állatokat.

Megalakult az állatvédőrség – a szervezés hiányosnak tűnik

A Román Rendőrség keretében megalakult az Állatvédelmi Igazgatóság, melynek területi kirendeltségei vannak, és próbálnak tevékenykedni, annak ellenére, hogy még számtalan olyan hiányosságról van tudomásunk, amelyek csak részleges tevékenységet tesznek lehetővé, például az állatok elhelyezésének, gondozásának módja egyelőre nincs szabályozva. A Maros Megyei Rendőr-felügyelőség keretében működő állatvédelmi osztály tavaly decemberben külsős személyzet számára hirdetett versenyvizsgát az állások betöltésére. Két rendőrtiszti állásba állatorvosi képesítéssel rendelkezőket vártak, illetve egy rendőrtiszti és három rendőrbiztosi állást lehetett betölteni az említett osztályon. 

– Sikerült-e a megyei állatvédőrség szervezési kérdéseit megoldani? Mennyire tudnak hatékonyan tevékenykedni az állatvédelmi őrség munkatársai? – kérdeztük a Maros Megyei Rendőr-felügyelőség vezetőit.

– Az állatvédelmi őrség működését a 2020. évi 175-ös számú sürgősségi kormányrendelet sza- bályozza. Ennek értelmében, amikor a rendőrtiszt megállapítja, hogy egy állat veszélyhelyzetben van, azonnal elrendelheti a menhelyre való szállítását 45 napra. Ezt az illető település menhelyének a személyzete végzi a rendőr jelenlétében.

– Vadállatok mentési akcióiban is részt vesznek?

Az állatvédelmi törvény a házi- és vadállatok helyzetét egyaránt szabályozza, ezért a tulajdonos és az állami intézmények, hatóságok jogait és kötelezettségeit egyaránt leszögezi. Az állattartóknak kötelességük felelősségteljesen gondoskodni és felügyelni az állataikat, és úgy bánni velük, hogy elkerüljék a kegyetlenség és agresszivitás bármilyen jelét.

– Milyen költségvetésből gazdálkodnak, és van-e kialakult infrastruktúrája a rendőrségnek? – kérdeztük.

A Maros Megyei Rendőr-felügyelőség vezetője, Bîltag Dumitru főfelügyelő és Nicuşan Adrian kabinetfőnök hangsúlyozta, hogy az állatőrség a Maros Megyei Rendőr-felügyelőség keretében működik, a kiadásaikat az országos rendőr-felügyelőség biztosítja. 

– Mi a teendője annak, aki állatkínzás szemtanúja, vagy rossz körülmények között tartott állatról szerez tudomást?

– Amennyiben valaki tudomást szerez arról, hogy egy állat rossz bánásmódban részesül, hívhatja a 112-es egységes sürgősségi számot, értesítheti a legközelebbi rendőrséget, vagy írásban jelezheti a rendellenességet bármelyik rendőrségen. A 2004. évi 205-ös számú törvény 6. cikkelye szerint rossz bánásmódnak minősül a brutalitás, az állat erején felül való kihasználása (igásállatok esetében), valamint a nem megfelelő tartási körülmények is.

– Milyen bánásmód lépi át a kihágás határát, és minősül bűnügyi cselekménynek?

– A törvény 25-ös cikkelye értelmében bűnügyi esetként sorolja be, és 3 hónaptól egy évig tartó börtönre vagy pénzbírságra számíthat az, aki szándékosan megöl egy állatot, céllövészetre használ mind házi-, mind vadállatot, állatviadalokat szervez, agresszivitásra neveli kutyáját, akárcsak az állat megsebesítése, kínzása, az állatok megcsonkítása (fülcsonkítás, hangszálak elvágása stb.)