A rendőrök és vámhivatalnokok országos szakszervezetének augusztus elején közzétett levele súlyos problémára hívja fel Gabriel Oprea miniszterelnök-helyettes figyelmét: a rendőri tekintély olyan mélypontra süllyedt, aminek hosszú távon beláthatatlan következményei lesznek.
A rendőrök és vámhivatalnokok országos szakszervezetének augusztus elején közzétett levele súlyos problémára hívja fel Gabriel Oprea miniszterelnök-helyettes figyelmét: a rendőri tekintély olyan mélypontra süllyedt, aminek hosszú távon beláthatatlan következményei lesznek. A Pro Lex érdekvédelmi szervezet nehezményezi, hogy annak idején a Dan Valentin Fatuloiu fő rendőrkvesztor által tervezett reformok (azaz a rendőri tekintély megerősítési akcióterve) a megszabott határidőre – 2009-re – nem valósultak meg, a helyzet pedig súlyosbodott.
A Pro Lex által a rendőrség, határrendőrség és csendőrség körében végzett közvélemény-kutatás eredményei rávilágítanak a rendszer hiányosságaira, a szakszervezet ezek alapján fogalmazta meg megoldási javaslatait. Kérdés, hogy ezeket milyen mértékben sikerül érvényesíteni, merthogy választási év közeledik, s a parlament, a szaktárcák nem valószínű, hogy prioritásként kezelik az ügyet. Annál is inkább, mert az egyik fő konklúzió a rendfenntartó erők politikamentesítése. Ezzel gyakorlatilag elismerik a politikum (polgármester, prefektus és más politikusok) beavatkozását a rendőrségi intézmények működésébe, a korrupció és a pénzhiány pedig csak súlyosbítja a helyzetet. Az előléptetéseknél a szakmai felkészültségnek és a tapasztalatnak kell mérvadónak lennie.
A szakszervezet szerint a probléma másik vetületét a rendőrségnek az ügyészekkel és bírákkal való együttműködése jelenti. A közvélemény-kutatás válaszadóinak több mint kétharmada úgy véli, az ügyészek és bírák indokolatlanul sok esetben döntenek a szabadlábon történő bűnügyi vizsgálat mellett, illetve nem indítanak bűnügyi nyomozást. Egy 2009-es példa is érzékelteti a jelenséget: a szóban forgó évben 401 esetben indult nyomozás hatósági közeg megsértésének/fenyegetésének bűncselekménye miatt, ebből 368 esetben az elkövető ellen szabadlábon indult eljárás, 19 esetben rendelték el a 24 órás fogva tartást és csupán 12 esetben az előzetes letartóztatást. A gyanúsítottak elítéléséről nincsenek információink. A rendőri szakszervezet nagyobb komolyságot vár el az ügyészektől e bűncselekmények kivizsgálása során.
Egyéb kérdésekben immár krónikus a vészjelzés, úgymint a pénzhiány, a felszereltség hiánya, az alacsony bérek, a nem megfelelő kommunikáció a médiával, illetve a bírságok bevételezése érdekében szükségesnek ítélt intézkedések elmaradása. Természetesen az akcióterv aprólékos és a jogszabályi keret módosítása (a büntető törvénykönyv 239-es, 279-es cikkelyeinek módosítása, illetve a fegyverhasználatra vonatkozó hazai jogszabálynak az európai törvénykezéssel való összhangba hozása) szükséges a gyakorlatba ültetéséhez. A folyamatosan növekvő bűnözési arány ellenére erre vagy nincs ideje a kormánynak, vagy nem tartja fontosnak, ha 2009 óta nem volt ideje foglalkozni a kérdéssel.
