Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A keddi 5,7-es erősségű földrengést követő pánik után az illetékesek is megszólaltak, különféle forgatókönyveket vázolva fel egy esetleges 7,4-es fokozatnál erősebb földrengés lehetséges következményeiről. Miközben az embereket nyugalomra intik, a katasztrófavédelem hivatalos irataiból kitűnik, hogy a fent említett erősségű földmozgás mintegy 45 ezer ember halálához vezetne, 350 ezer lakóház dőlne romba, az anyagi károk becsült értéke 10 milliárd euró. A kórházak egyharmada esetében fennáll a kockázat, hogy összedőlnek, amelyik pedig földrengésbiztos, ott is gondot jelenthet az orvosi eszközök megrongálódása. A több mint egymillió tagot számlátó Declic civil szervezet már a korábbi, 5,2-es erősségű földrengés után petíciót indított, követelve, hogy a kormány prioritásként kezelje a tanintézmények és kórházak konszolidációját. A Declic szerint egy 7-esnél nagyobb fokozatú földrengés esetén több mint 600 iskola és óvoda, illetve kórház és szülészet dőlne össze. A kormány mindeddig a tanintézetek csupán 6 százaléka esetében végeztetett kockázatelemzést, az ország legnagyobb sürgősségi kórházát pedig 2-es földrengéskockázati kategóriába sorolták. Azt is nehezményezik, hogy a kormány a PNRR programon keresztül 100 millió eurót kapott az EU-tól az épületek megerősítésére, de nem átlátható, ahogyan ezt az összeget elköltik.
Az is érdekes adat, hogy szakértők szerint Romániában a lakások csupán mintegy 17-20 százalékára kötöttek kötelező biztosítást, illetve fakultatívat. Hiába hívják kötelező lakásbiztosításnak (földrengés, árvíz és talajcsuszamlás esetén kártérítenek), és van rá törvény, ha mégsem annyira kötelező. Ilyen értelemben a kötelező járműbiztosítással összehasonlítani értelmetlen. A hatóságok évek óta képtelenek kidolgozni azt a módszertant, amivel követhető lenne a kötelező lakásbiztosítás megkötése, a helyi adók befizetéséhez kötni nem bizonyult megfelelő megoldásnak. A fakultatív (többféle kárt fedező) lakásbiztosítás sem lépheti túl a 20 százalékot, mivel csakis az évi 10 vagy 20 euróba kerülő (10 ezer vagy 20 ezer euróig terjedő kártérítést fizető) kötelező biztosítás megkötése után lehetséges. Az elmúlt napokban a biztosítási piac megélénkült, brókerek szerint akár 10-20-szorosára nőtt a kereslet a lakásbiztosítások iránt. Arról sincs sok információ, hogy a közintézmények rendelkeznek-e legalább a kötelező biztosítással, legalább a szociális otthonok, kórházak esetében, erre a jelenleg hiányzó jogszabályi keretet mindenképpen ki kellene dolgozni.
Ne feledjük: az 1977-es 7,4-es magnitúdójú földrengésben közel 1600-an haltak meg, és 35 ezer lakás dőlt össze. Azt se, hogy Romániában évente több mint száz, a Richter-skálán 3-as fokozat fölötti földrengést jegyeznek.