Mennyit lehet spórolni és milyen áron?

Hatályba lépett az élelmiszerek haszonkulcsának plafonálása

Július 30-án lépett életbe az a múlt hónap végén elfogadott sürgősségi kormányrendelet, mely bizonyos élelmiszerek esetében plafonálja a forgalmazók által alkalmazott haszonkulcs mértékét.

 A rendelet 14 ún. alapélelmiszert érint, és jellegéből adódóan az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegeket célozza meg, vagy ahogy a jogszabály indoklása fogalmaz, a ,,kiszolgáltatott fogyasztókat”. Nyilvánvaló tehát, hogy az intézkedés méltányossági alapon született, az állam célja pedig az alapvető élelmiszerek elérhetővé tétele az egyre növekvő inflációs hatások ellenére is. A hivatalos adatok szerint az elmúlt 12 hónapban 14,3 százalékos volt az átlagos infláció, legnagyobb mértékben az élelmiszerárak emelkedtek, az előző év azonos hónapjához képest átlagosan 22,47 százalékkal. 

 Fontos kiemelni, hogy a korlátozás közgazdaságtani megfontolásból nem a termék végső árát igyekszik egy meghatározott áron maximalizálni, hanem a termelők, illetve feldolgozók által maximálisan alkalmazható haszonkulcsot. Ennek értelmében az érintett élelmiszerek esetében a feldolgozást és viszonteladást bonyolító cégek legfeljebb 20%-os, míg az elosztást végzők maximum 5%-os haszonkulccsal operálhatnak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kereskedőknek, akik az élelmiszereket értékesítik, kevesebb nyereséget engedélyeznek az alapvető élelmiszerekért, ami csökkenti az élelmiszerek végfelhasználókhoz kerülő árát. Az alapvető élelmiszerek haszonkulcsának csökkentése tehát közvetlenül az élelmiszerláncban érintett vállalkozások nyereségkulcsára fókuszál, lehetővé téve, hogy a kereskedők és gyártók kisebb nyereséget érjenek el az alapvető élelmiszereken, ezáltal mérsékelve az árakat a végfelhasználók számára.

 Ugyan elfogadását követően a kormány széles körű egyeztetést folytatott többek között a legnagyobb üzletláncok képviselőivel, az intézkedést mind kormányzati, mind szakértői oldalról számos kritika érte. A legélesebbnek nevezhető konfliktus a szociáldemokrata miniszterelnök, Marcel Ciolacu és a nemzeti liberális párti pénzügyminiszter, Marcel Boloş között bontakozott ki, annak okán, hogy utóbbi egy más típusú megoldásban, az alapélelmiszerek hozzáadottérték-adójának (héa/TVA) csökkentésében vagy eltörlésében gondolkodott. Végül, papírforma szerint, a miniszterelnök által támogatott jelenlegi javaslat került elfogadásra. A kormányfő a korábbi héamódosítások sikertelenségével és az európai uniós héa/áfakulcsokat szabályozni kívánó irányelv tiszteletben tartásával indokolta döntését. Az EU Tanácsának a közös hozzáadottértékadó-rendszerről hozott irányelve értelmében az élelmiszer-forgalmazásra vonatkozóan elrendelhető egy, az általánoshoz képest csökkentett héakulcs (jelenleg Romániában ez 9%), azonban ez nem csökkenthető 5% alá, azaz nem is törölhető el. 

 Az Országos Versenytanács ugyanakkor a témában készített jelentésében aggodalmát fejezte ki, kiemelvén, hogy a rendelet nem vonatkozik a Románián kívülről, tehát importból származó termékekre, valamint, hogy alkalmas arra, hogy végső soron, szellemiségétől eltérően, ellátási nehézségeket okozzon. Aurelian Dochia pénzügyi elemző mindemellett rámutatott, az igazi problémát nem néhány élelmiszer árának emelkedése, sokkal inkább az általános vásárlóerő csökkenése jelenti.

 Az alapélelmiszerek árának állami szabályozása nem új keletű dolog, az Európai Unió számos tagállama léptetett már érvénybe hasonló intézkedéseket. Mint ismeretes, Magyarország néhány alapvető élelmiszer végső árának maximalizálása mellett döntött, míg a francia kormány például a nagyobb áruházláncoktól kényszerített ki hivatalos ígéretet néhány élelmiszer árának csökkentésére, Portugália pedig teljesen eltörölte néhány alapélelmiszer áfáját. 

 A rendelkezést foganatosító 2023. évi 67. sürgősségi kormányrendelet jelenlegi formájában ezen év október 28-áig marad érvényben. Az érintett élelmiszerek a következők: 

* egyszerű fehér kenyér, 300-500 g közötti tömegű

* friss tehéntej, 1l, 1,5% zsírtartalmú

* tehéntejből készülő telemea sajt

* egyszerű tehéntej joghurt, 3,5% zsírtartalmú, legfeljebb 200 g tömegű

* búzaliszt, 1 kg

* kukoricaliszt, 1 kg

* tyúktojás, M-es méretű, 10 db

* napraforgóolaj, 1l

* friss csirkehús (a jelenlegi rendelet alkalmazása szerint a csirkehús magában foglalja a teljes csirkét, egész csirkecombokat csonttal és a csirkeszárnyakat)

* friss sertéshús (a jelenlegi rendelet alkalmazása szerint a sertéshús magában foglalja a sertéshúst, csontos és csont nélküli sertéscombot, sertéslapockát)

* friss zöldségek (a jelenlegi rendelet alkalmazása szerint: paradicsom, hagyma, uborka, szárazbab, répa, Bianca és kápiapaprika)

* friss gyümölcsök (a jelenlegi rendelet alkalmazása szerint piros és goldenalma, szilva, görögdinnye, étkezési szőlő)

* friss fehér krumpli 

* finomított fehér cukor, 1 kg.

Bartha Dániel