Merkel csatát nyert
A német kancellár első körben csatát nyert az atomerőműveket működtető energetikai konszernek ellen.
A német kancellár első körben csatát nyert az atomerőműveket működtető energetikai konszernek ellen: szerdai bejelentés szerint a fukusimai atomkatasztrófa után átmenetileg leállított nyolc erőművet nem indítják újra.
A három hónapos moratóriumot március 15-én rendelte el Angela Merkel, és az lejárt.
A német konzervatív-liberális kormánykoalíció a japán nukleáris szerencsétlenség nyomán merőben új atompolitikát határozott el, és úgy döntött, hogy a 17 németországi atomerőművet legkésőbb 2022 végéig bezárják.
A határozat része volt az is, hogy az ideiglenesen kikapcsolt, legrégebbi erőműveket egyáltalán nem helyezik már üzembe, ehhez azonban szükség volt a tulajdonos energetikai konszernek beleegyezésére. Értesülések szerint a szóban forgó négy legnagyobb konszern – az E.ON, az RWE, a Vattenfall és az EnBW – kénytelen-kelletlen belenyugodott a leállításba, azt azonban jelezte, hogy a kormány döntését jogi úton kívánja megtámadni. Az atomerőművek leállítása a konszernek számára több száz milliós veszteséget jelent, és mindezt aligha kárpótolja a megújuló energiaforrások kifejlesztésében való közreműködésük, amit a Merkel-kormány erősen szorgalmazott.
A kancellár és kormánya azért is csalódást okozott az energetikai konszerneknek, mert az erőművek működtetésével kapcsolatban korábban kivetett, úgynevezett fűtőelemadót az atomenergiáról tervezett lemondás ellenére sem szüntette meg.
Az előzményekhez hozzátartozik, hogy a Merkel vezette koalíció tavaly novemberben – elsősorban az energetikai konszernek, illetve az atomlobbi nyomására – az atomerőművek működési idejét átlagban még 12 évvel meghosszabbította. Fukusima után azonban a kancellár gyökeres fordulatra kényszerült.
