Mesemondó gyermekek

Ma már kevés az olyan család, ahol mindig jelen van nagyapó vagy nagyanyó, hogy meséljen. Emiatt az a csodálatos feladat, ami a gyermekek fantáziáját, érzelmi és értelmi életének a gyarapodását, kifejezőkészségét hivatott fejleszteni, jobbára a túlterhelt szülőre és az iskolára hárul.

Ma már kevés az olyan család, ahol mindig jelen van nagyapó vagy nagyanyó, hogy meséljen. Emiatt az a csodálatos feladat, ami a gyermekek fantáziáját, érzelmi és értelmi életének a gyarapodását, kifejezőkészségét hivatott fejleszteni, jobbára a túlterhelt szülőre és az iskolára hárul. Igaz, az eszközök szinte elképzelhetetlen gazdagságban (színes könyvek, CD-lemezek, kazetták) állnak rendelkezésre, az élő szó varázsát mégsem tudják utolérni. Megváltozott világunkban rendkívül jó érzés mesemondó gyermekeket hallgatni, s újra meg újra rácsodálkozni arra, ahogy az anyanyelvet használják, ahogy átsuhannak arcukon az érzések, s közvetítik a jóízű népi humort, s közben tanítanak, hogyan kell jobb, megértőbb embernek lenni.

18 esztendeje mondják megyénk második osztályos kisdiákjai is a mesét, a számukra minden évben meghirdetett Nagyapó mesefája verseny alkalmával. Az elmúlt hét végén a körzeti szakaszokat tartották szerte a megyében és Marosvásárhelyen is.

A Mezőcsávási Gimnáziumban a mezőségi gyermekek gyűltek össze, a helybeliek mellett Mezőbándról, Mezőbergenyéből, Mezőpanitból, Mezőmadarasról, Szabédról, Csittszentivánról, Szentannáról, Udvarfalváról, Szentkirályról, valamint három marosvásárhelyi iskolából, a 2-es számúból, a Dacia és a Nicolae Bălcescu Gimnáziumból.

Nyissuk ki a szívünket, hadd legyen abban helye a népmeséknek – ajánlotta György-Nagy Kinga, a vendéglátó iskola igazgató-helyettese, s az ehhez szükséges hangulatot készített-e elő György Éva tanítónő, akit egy „királylány” és egy „királyfi” segített munkájában. Mivel három perc jutott egy-egy mesemondónak, jobbára a tréfás mesékre esett a választásuk, s így meghallgathattuk a sakál meg sün, a három együgyű lány, az egerecske, a piros malac, Kolontos Palkó és a kis gömböc történetét és sorolhatnánk tovább, hisz kevés volt az ismétlődő mese. Értelmesen. szépen, átéléssel mesélt a gyermekek többsége, de voltak az átlagosnál kiemelkedőbb teljesítmények is.

A zsűri – Borka Vitális Erzsébet, Bitay Júlia tanítónők, Szalai Erika, Balogh Erika óvónők és Simon Adél gyógypedagógus – a hibátlan szövegmondás, a tiszta, helyes beszéd az előadókészség és a választott mese alapján döntöttek, mivel fontos szempont volt, hogy eredeti magyar népmesét szólaltassanak meg a résztvevők.

S bár minden mesélő gyermek megérdemelte a dicséretet, az első helyeken György Zsófia (Dacia Gimnázium, tanítónő: Páll Annamária), Nagy Zsuzsa (2-es Számú Általános Iskola, tanítónő: Veress Erzsébet), Fekete Bernadett (Marosszentkirályi Gimnázium, tanítónő: Balázs Ildikó) valamint Tamás Magor Nándor (Mezőszabédi Általános Iskola, tanítónő: Keresztesi Katalin) végzett.

Gratulálunk a gyermekeknek, tanítónőknek és a szervezőknek is, akik szívélyes fogadtatásban részesítették a népes vendégsereget. A rendezvényt Szabó József Levente Mezőcsávás polgármestere, Ilyés Tóth
Sándor főgondnok, a szervezők népes csapata és Czegő Éva virágkertész támogatta. A megyei szakaszt április 5-én a gernyeszegi Teleki Domokos Általános Iskolában tartják.