Mezőgazdasági támogatások

A Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökség (APIA) mellett a Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökség kezeli azokat az uniós alapokat, amelyekkel a kezdő farmereket, illetve a mezőgazdasági vállalkozások továbbfejlesztését támogatják. Az utóbbi kiírás alapján akár több millió lejes vissza nem térítendő hitel is igényelhető.

A Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökség (APIA) mellett a Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökség kezeli azokat az uniós alapokat, amelyekkel a kezdő farmereket, illetve a mezőgazdasági vállalkozások továbbfejlesztését támogatják. Az utóbbi kiírás alapján akár több millió lejes vissza nem térítendő hitel is igényelhető. Annak ellenére, hogy az ügynökség lehetőségei szerint megtesz mindent azért, hogy minél többen nyissák be az ajtót, a megye mezőgazdasági képességeihez viszonyítva kevesen pályáznak.

A nemrég leköszönő mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, Valeriu Tabără egy múlt év végi sajtótájékoztatón büszkén jelentette ki, hogy 2011-ben a román mezőgazdaság 2,2 millió eurót kapott EU-s forrásokból, további 500 milliót állami költségvetésből. Mi több, nem zárt adóssággal a tárca, továbbá a területalapú támogatásokra 106 millió lejt fizettek ki. A minisztérium az idén 380 millió lejjel segíti a gazdákat üzemanyag-vásárlásban, mezőgazdasági termékek előállításában.

Aki mer, az nyer…

A Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökség megyei kirendeltségéhez az elmúlt időszakban 588 pályázatot nyújtottak be a gazdák, ebből 450-et a fiatal farmerek és a kezdő vállalkozások támogatására, a többit különböző fejlesztési tervek finanszírozására. A beruházások és kifizetések kifutási határideje legtöbb 3 év. A pályázatok nagy része a mezőgazdasági gépek vásárlása mellett különböző létesítmények (istállók, tejcsarnokok, illetve panziók) építését célozza. De vannak különböző szolgáltatásokat végző vállalkozások is, mint orvosi rendelő, információs központ, vagy akár autószerviz megnyitására szánt támogatás. Előkészületben állnak a Maros megyében létesült négy tájegység LEADER csoportjainak projektjei is. Eddig mindössze 33 pályázatot zártak le, ami azt jelenti, hogy a pályázók elköltött pénzét törlesztette az ügynökség. A jelentősebb támogatások közül megemlíthetjük a segesvári pulykafarmot, amelynek tulajdonosai 6,4 millió lej vissza nem térítendő hitelt vettek fel, a Ceragrimet, ahol a támogatás 4,2 millió lej, az oláhkocsárdi Diadragot, ahol több mint 4,3 millió lejt kértek és kaptak istállóépítésre, a szászrégeni Heliantus Prodot, ahol mintegy 860 ezer lejből tejfeldolgozó üzemet létesítenek, illetve a marosludasi Dactilist céget, ahol 330 ezer lejt pékség fejlesztésére fordítanak. Ezenkívül, többek között a vidékfejlesztési ügynökségen keresztül, uniós támogatással újult meg a marosugrai Haller-kastély, bővülhetett a marosbogáti Agrocereal vállalkozás, illetve az erdőlibánfalvi Ovipavcom. A ratosnyai OMV Oil is panziók felhúzására pályázott sikerrel, Tancson pedig információs központot létesítettek. Az utóbb említett vállalkozók is jelentős pénzösszegeket kaphatnak, mivel a költségeket utólag számolják el, ezért ebben az esetben csak olyan cégek pályázhatnak, amelyek anyagi háttérrel rendelkeznek.

A jövő az integrált mezőgazdálkodásé

Az egyik ilyen vállalkozás a nyárádtői székhellyel rendelkező Ceragrim Kft., amelynek vezetője Pop Ioan „hétpróbás” szakember, hiszen alighogy elvégezte az egyetemet, az ákosfalvi állami mezőgazdasági vállalathoz került, ahol farmvezető volt, majd több évtizedig igazgató.

Pop 1994-ben hozta létre a Ceragrimet, amely elsősorban gabona és ipari növények termesztésével, valamint szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik. A cégnek – Mezőgerebenesen, Ürmösön és Kóródszentmárton környékén – 1350 hektár szántóföldje, 200 hektár legelője, kombinálttakarmány-gyára és korszerű gabonasilója van, amelynek egy része saját tulajdon, nagy többségét bérlik. A cégvezetők elővigyázatos gazdaságpolitikát folytattak, ami azt jelenti, hogy a nyereséget mindegyre visszaforgatták, és 2007–2010 között több SAPARD-pályázatot is nyertek, így sikerült fejlődni. Az idén a mezőgerebenesi és az ürmösi szarvasmarhafarm korszerűsítésére készítettek pályázatot, konkrétan fejőcsarnok építésére és a ridegtartás átszervezésére, illetve mezőgazdasági gépek vásárlására nyertek mintegy 1,6 millió eurós támogatást. A projekt értéke meghaladja a 2 millió eurót, ennek közel felét saját alapokból fedezik. A takarmányfeldolgozó üzem berendezéseit is 1,8 millió eurós pályázat alapján újították fel.

Ennek ellenére Pop Ioan úgy véli, az uniós pályázatok feltételei nehézkesek, nagyon sok akadályt gördítenek a gazdák elé. Például nem tartja helyesnek, hogy a pályázatok elbírálásakor a pontszámok alapján különbséget tesznek a 40 év alatti és fölötti pályázók között. Az a legnagyobb gond, hogy ezeket a kiírásokat nem alkalmazták a romániai valósághoz. Ugyanakkor az állam nagyobb szerepet kellene vállaljon az önrészek fedezésében. A hazai gazdák nem tudnak olyan nagy nyereségre szert tenni, hogy a bevételből pénzt „spóroljanak” meg a részfinanszírozásra, különösen az olyan nagymérvű pályázatok esetében, amelyekkel elsősorban épületek felhúzását, illetve drága berendezések megvásárlását célozzák. A kormány arról kellene gondoskodjon, hogy ilyen esetben tegye lehetővé alacsony kamatú, hosszú futamidejű hitelek felvéte-lét, akár garanciavállalással is. Mert míg külföldön alig 10-12%-os a kamat, addig nálunk eléri a 23%-ot, ami nagyobb pénzösszeg esetén nem mindegy, hiszen ez ráfizetés. A másik ok, amiért kevesen valósítják meg az uniós támogatású pályázatokat, az, hogy utóelszámolás történik. Több pályázónak elfogadták ugyan a tervét, de mivel nem tudta biztosítani a finanszírozást, elmaradt a kivitelezés. Ez pedig azt jelenti, hogy statisztikailag úgy szerepel, mint megnyert pályázat, de a gyakorlatban nem valósult meg semmi. Pop tudomása szerint országos szinten a pályázatok alig 40%-át fogadták el és kevesebb mint 20%-át valósítják meg.

Mindezek ellenére az agrármérnök azt is elismerte, hogy az uniós hozzájárulás jelentős, s gyakorlatilag a vállalkozó „ingyen” jut hozzá a számottevő pénzösszeghez. Akinek van pénze, annak megéri, aki pedig szerényebb anyagi háttérrel rendelkezik, annak kockázatos. Csak úgy lehet nyereséges a vállalkozás, ha integrált mezőgazdálkodást folytatnak, ami azt jelenti, hogy többféle terményt termesztenek, amelyeket saját állattenyésztési farmokon használnak fel és nemcsak gabona, hanem tej és hús értékesítésével, pékség üzemeltetésével növelik a bevételüket.

(Folytatjuk)