Mi lesz az okoseszközök sorsa?

Digitalizáció és iskolakezdés

Az idei iskolakezdés egyik fő kérdése minden bizonnyal az, hogy mi lesz az okostelefonok sorsa? Ezzel kapcsolatban több európai országban új szabályozást vezettek be, amelyek eltérnek egymástól. Tisztában kell lennünk azzal, hogy nem ugyanazok a jogszabályok Romániában, mint Magyarországon. Míg a szomszédos országban a diákoknál egyáltalán nem lehet telefon, addig erre Romániában továbbra is van lehetőség, azzal a feltétellel, hogy nem használják órán, ha mégis előfordul, a tanárnak jogában áll elvenni és a nap végén visszaadni a 18 év fölötti diákoknak, a kiskorúak esetében pedig a szülőket kell értesíteni, csak ők kaphatják vissza a készüléket.

Számos hazai iskolában már alkalmazták ezt a szabályt, így azok esetében nem lesz változás, lényegében az eddigi forma kapott egy országos szintű törvényes keretet. Meg kell jegyezni, hogy azon iskolák esetében, ahol eddig is a fentiek szerint jártak el, nem történt törvénysértés, ugyanis minden tanintézmény rendelkezik egy belső rendszabályzattal.

A jövő héten kezdődő tanévtől tehát a romániai iskolákba a diákok bevihetik az okostelefonjukat, náluk lehet a tanítási idő alatt, viszont csak akkor használhatják, amikor utasítást kapnak erre a tanártól. Egyes iskolákban az osztályokban elhelyeztek telefontárolókat, és azok a tanárok, akiknek a tantervében nem szerepel, hogy a diákok oktatási célból kell használják a telefonjukat, kérhetik, hogy az óra elején tegyék be a tárolóba. Így van ez a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumban is, ahol néhány éve vezették be ezeket a telefontartókat. Továbbá a patinás tanintézményben az 5-8.-os osztályfőnökök azt javasolták, hogy a diákok telefonjait egy zárható szekrénybe helyezzék el a nap elején, és csak akkor adják vissza, amikor vége a tanításnak. Ezzel kapcsolatban a következő héten születik döntés, ugyanakkor felmerül a probléma, hogy az osztályfőnök órarendje nem minden esetben talál az osztályéval, és nem lehet elvárni, hogy az adott pedagógus vagy éppen az iskola vezetősége minden osztályban ott legyen reggel nyolckor, hogy betegye a telefonokat a szekrénybe, és délután, órák után  visszaadja azokat, mutatott rá Hajdú Zoltán, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatója, aki szerint meg kell bízni a diákokban, és nekik is kell egy kulcsot adni a szekrényhez, már ha bevezetik ezt az ötletet. Erre azért lenne szükség, hogy a diákok az órák közötti szünetben ne a telefonjukkal legyenek elfoglalva, hanem menjenek ki az udvarra, ahol adott számukra több sportolási lehetőség is, emelte ki az igazgató.

Mi történik, ha a diák nem akarja odaadni a telefonját?

Semmiképpen nem az agresszió a megoldás, a tanár nem rángathatja ki a telefont a diák kezéből, nyomatékosította Hajdú Zoltán. A pedagógus először fel kell szólítsa a diákot, hogy adja át a készüléket, ha ennek nem tesz eleget, akkor ismertetnie kell vele a következményeket, ha így sem akarja odaadni a telefont, akkor értesíteni kell az iskola vezetőségét, amely végül telefonál a tanuló szüleinek.

A telefonok elvétele, a használat korlátozása kapcsán felmerült az a kérdés is, hogy miért nem törekszik arra a tanügyi rendszer, hogy inkább a megfelelő, mérsékelt használatra tanítsa meg a diákokat? 

– Okostelefonja már szinte minden diáknak van, viszont azt tapasztaljuk, hogy egyre többen függővé válnak a készülékektől, minden alkalmat megragadnak arra, hogy használják őket, ilyen értelemben nagymértékben elvonja a figyelmüket a tananyagról – emelte ki Hajdú Zoltán. Az igazgató hozzátette, hogy mind az okostelefon, mind a digitális megoldások, mind a mesterséges intelligencia szerves részét képezi a jövőnek, ezért fontos, hogy megtanítsák a diákokat e technológiák helyes használatára. 

– A keresésben, tájékozódásban és információgyűjtésben is hatalmas segítséget jelentenek az okostelefonok, ennek a helyes használatára pedig meg kell tanítani a diákokat annak érdekében, hogy jobban, könnyebben tudjanak érvényesülni a későbbiekben, mi erre is törekszünk a Bolyai líceumban, nem hiszünk abban, hogy a telefon úgy, ahogy van, ördögtől való – húzta alá az igazgató.

A mesterséges intelligencia kapcsán Hajdú Zoltán elmondta, hogy ez is egyre nagyobb szerepet játszik a tanulók életében, hiszen valószínűleg többen használták már, hogy megkönnyítsék a munkájukat. 

– Bevallom, hogy én is kipróbáltam, a fiam segítségével, aki ért az AI-hoz, hogy milyen, amikor egy mesterséges intelligencia alapú algoritmus ír meg egy beszédet, és arra jöttem rá, hogy pont az emberi rész marad ki belőle – példázta saját tapasztalatán keresztül az igazgató. Ebből pedig következik, hogy bár a diákokat az AI használatára is fel kell készíteni, ezzel párhuzamosan azt is meg kell nekik tanítani, hogy ne fogadjanak el mindent, amit a mesterséges intelligencia eléjük tár, hanem kezeljék az információt fenntartással. Egyrészt azért, hogy a munkájuk valóban az övék legyen, és vigyék bele a saját szemléletüket is, másrészt azért, mert nem egy esetben a mesterséges intelligencia olyan dolgokra hivatkozik, amelyek nem valósak, ezért fontos utánanézni az így szerzett információknak, mondta a Bolyai líceum igazgatója.

Nem egyéni, hanem osztályszintű képernyők!

Az okostelefonokat tehát csak abban az esetben lehet használni, ha erre a tanár kéri a diákokat, ugyanakkor – több pedagógus egybecsengő véleménye szerint – a tiltás önmagában nem jó megoldás, valamilyen alternatívát kell adni a tanulóknak. Ezt a célt is szolgálják az osztálytermekben a különböző okoseszközök. Ilyen tekintetben kiemelkedően felszerelt a Bolyai iskola, ahol minden teremben van okostábla és számítógép, néhány osztályban a legmodernebbnek számító, televízióra emlékeztető, kimagasló képminőségű okostábla is helyet kapott, amelyre egyszerre lehet kivetíteni és írni. Ezek az eszközök is azt a célt szolgálják, hogy minél élvezhetőbbé tegyük a tananyagot, illetve ezzel párhuzamosan fejlesszük a diákok digitális képességeit – emelte ki Hajdú Zoltán, aki arról is beszámolt, hogy a jövőben ezen a téren is tovább fejlesztik az iskolát.

Nincs tanévkezdés napló nélkül

Talán minden diák találkozott már azzal a mondattal, hogy „az felel, akinél kinyílik a napló”. Nos, úgy fest, hogy szép lassan a digitalizáció ennek véget vet, ugyanis egyre több iskolában vezetik be az e-naplót. Ennek a bevezetéséhez egy kérvényt kell beadni a tanügyminisztériumhoz, illetve az e-napló beszerzési és működtetési költségét az iskola kell biztosítsa. 

– Ennek fényében csak azok a tanintézmények vágjanak ebbe bele, amelyek tudják, hogy képesek legalább egy évig fizetni a szolgáltatásért, bár tanév közben is vissza lehet térni a hagyományos, papíralapú naplóra, de akkor minden jegyet és hiányzást kézzel át kell írni – hívta fel a figyelmet Hajdú Zoltán.

A Bolyai Farkas Elméleti Líceumban már több éve használnak e-naplót, az első három évben párhuzamosan használták a hagyományos naplóval, a tavalyi tanév volt az első, amikor már csak az elektronikus formát vették igénybe. Az év végén pedig kinyomtatták és lepecsételték a naplókat, így azok megmaradtak fizikai formában is.

De mi is az e-napló? Ahogy a neve is mutatja, elektronikus napló, amelybe a tanárok be tudják írni a jegyeket és a hiányzásokat. Minden tanár csak a saját diákjait látja, és csak a saját tantárgyaiból. Tehát például a történelemtanár csak azokat a diákokat látja, akiket ő tanít, illetve csak azokat a jegyeket és hiányzásokat, amelyek az ő tárgyára vonatkoznak, nem látja például a biológiajegyeket. Továbbá az e-napló értesítést küld a szülőnek és a diáknak is, amikor beírnak egy jegyet vagy hiányzást, valamint lehet üzenetet hagyni a felületen  a szülőknek, akik válaszolni tudnak erre az oktatónak.

Az e-napló az adminisztrációt is megkönnyíti, hiszen képes jegyátlagot számolni, és le is tudja zárni a diákokat, ilyen tekintetben is nagy segítség a tanároknak, mondta az igazgató. Az e-naplót a tanárok a számítógépükön vagy az okostelefonjukon érhetik el, az osztálytermekben található számítógépeket nem ajánlott erre használni, mert megtörténhet, hogy egy oktató véletlenül bejelentkezve marad, és akkor a diákoknak lehetőségük nyílik arra, hogy igazolják a hiányzásaikat vagy jegyeket írjanak be maguknak, mondta Hajdú Zoltán. Arra a kérdésre, hogy a tanár óra közbeni telefonhasználata – az e-napló miatt – nem ösztönzi-e arra a tanulókat, hogy ők is használják a készülékeiket, az igazgató azt válaszolta, hogy az iskolában nem volt még erre panasz.