Mi van az amerikai szankciós törvénycsomagban?

Donald Trump amerikai elnök szerdán aláírta az Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni újabb szankciókat tartalmazó törvénycsomagot, amely ezzel hatályba lépett. A csomagot a kongresszus két háza elsöprő többséggel fogadta el a múlt héten: a képviselőház 419 szavazattal 3 ellenében hagyta jóvá, a száz tagú szenátusban pedig csak ketten szavaztak ellene.

Az amerikai törvényhozók Iránt ballisztikusrakéta-programja és a terrorizmus támogatása, Észak-Koreát pedig fegyverkísérletei miatt büntetik újabb gazdasági szankciókkal. Az Oroszország elleni intézkedések indoklása Moszkva ukrajnai politikájára, a Krím félsziget 2014-es bekebelezésére, Oroszország szíriai szerepvállalására, valamint nem utolsósorban a tavalyi amerikai elnökválasztási folyamatba történt beavatkozására hivatkozik.

A Visszavágás Amerika ellenségeinek szankciók révén című törvény, három fejezetre osztva, először az Iránra, majd az Orosz Föderációra, végül az Észak-Koreára vonatkozó szankciókat részletezi. Az alfejezetek részletesen kifejtik a szankciók okát, mibenlétét és végrehajtásuk módját. A törvény Iránra és Észak-Koreára is új szankciókat szab ki, nagy nemzetközi visszhangot és tiltakozást azonban az Oroszország ellen hozott újabb büntető intézkedések váltottak ki.

A jogszabály bevezetőjében emlékeztet rá, hogy Barack Obama előző elnök már 2014 márciusában rendeletben hatalmazta fel a pénzügyminisztériumot azon személyek esetleges amerikai vagyonának befagyasztására, akik hozzájárultak az ukrajnai helyzet kialakulásához, 2014 decemberében pedig a kongresszus törvényben is rögzítette az Oroszország elleni gazdasági szankciókat. A jelenlegi törvény áttekinti és kodifikálja a régebben hozott szankciókat, és új szankciókat léptet életbe, konkrétan is felsorolva, hogy ezek mely személyeket vagy vállalatokat kell sújtsanak.

Az új szankciók elsősorban az orosz energetikai szektor és bankrendszer szereplőit, hadiipari cégeket és hírszerző ügynökségeket, valamint az amerikai intézmények ellen végrehajtott számítógépes támadások elkövetőit veszik célba. Emellett korrupcióval és az emberi jogok megsértésével vádolható személyeket és vállalkozásokat is a szankciókkal sújtandók közé sorolnak. A gyakorlatban ez az érintettek esetleges amerikai vagyonának befagyasztását, amerikai vízumok megtagadását, avagy a gazdasági együttműködési lehetőségek korlátozását vagy teljes tiltását jelenti.

A szankciók amerikai és európai cégeket is érintenek. Korlátozzák az Egyesült Államok orosz vállalatokba való beruházási lehetőségeit, s amerikai cégek nem vehetnek részt olyan orosz energetikai projektekben, amelyekben orosz vállalatoknak legalább 33 százalékos részesedésük van. Az amerikai bankok változatlanul nem folyósíthatnak hosszú lejáratú hiteleket energetikai projektekkel foglalkozó orosz cégeknek.

Az európai vállalatoknak pénzbüntetést kell fizetniük, amennyiben részt vesznek orosz energetikai beruházásokban – például az Északi Áramlat-2 gázvezeték építésében –, vagy bármilyen módon segítenek orosz energetikai beruházásokat. Ez a szankció német, francia, osztrák és holland vállalatokat érint, és ki is váltotta az érintettek tiltakozását. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán közölte: az Európai Unió kész megtorolni a büntetőintézkedéseket. A szankciók foganatosítása mellett a törvény jelentősen korlátozza az elnök hatalmát. A szankciókat korábban elnöki rendeletekkel vezették be, s az amerikai elnökök bármikor azonnal visszavonhatták a büntetőintézkedéseket. A törvény viszont előírja, hogy minden olyan kérdésben, amely „jelentősen befolyásolja az amerikai külpolitikát”, az elnöknek jelentést kell előterjesztenie a kongresszusban és döntését jóvá kell hagyatnia a törvényhozókkal.

A törvény kitér arra is, hogy az Egyesült Államoknak együtt kell működnie partnereivel és szövetségeseivel Oroszország európai befolyásának korlátozásában. Erről a külügyminiszternek évente beszámolót kell készítenie a kongresszus számára. (MTI)