Egyedi kezdeményezés az Örökségünk őrei mozgalomban, hogy egy diákcsapat az általuk örökbe fogadott épületben idegenvezetést vállal.
Egyedi kezdeményezés az Örökségünk őrei mozgalomban, hogy egy diákcsapat az általuk örökbe fogadott épületben idegenvezetést vállal. Kedden a Bolyai Farkas Elméleti Líceum Bolyai B.B. csapata, a Toldalagi-palota őrei négy tárlatvezetést is szervezett tanáruk, dr. Puskás Attila irányításával. Mi a harmadik tárlatvezetésen vettünk részt a Bolyai X. A osztályával. Az eseményben nem csalódtunk, hiszen a diákok hozzáértően és felkészülten kalauzoltak a palotában.
A város forgatagában pár percre érdemes megállni a Toldalagi-palota előtt, feltekinteni, s ráérősebben szemügyre venni. Tündérligeti Sámuel X. B osztályos tanuló, aki bővebb ismeretekkel vértezte fel magát, éppen erre hívta fel a figyelmét diáktársainak, hogy Marosvásárhely legjelentősebb barokk épülete, ma a Maros Megyei Múzeum néprajzi részlege működik benne. 1759-1772 között épült, építtetője gróf Toldalagi László, az akkori Királyi Tábla ülnöke volt. Az épületet téli lakásnak szánták, hiszen a család az év többi szakában a koronkai kastélyban lakott. Az épület terveit Luidor János, francia származású építész, a belső díszítéseket Schmidt Pál és Anton Schuchbauer szobrász készítette. A feljegyzésekben örmény munkások is szerepelnek. Az évek során a palotának több rendeltetése volt, 1786-ban nyomda működött itt, 1802-ben a Református Kollégium adományként kapta meg, az 1920-as években a főtér felőli részen bank működött, majd 1960 után a történelmi múzeum, aztán a néprajzi múzeum költözött ide.
– Ahol a barokk véget ér, Európa is véget ér! Szimbolikusan a Toldalagi-palota képezte a határt, hiszen Erdély határain kívül a barokk stílus már nem gyakori. Az épület homlokzatán az eredeti címer egy szekérkereket tartó páncélos kart ábrázolt. Ehhez a címerhez egy érdekes legenda fűződik, aminek lehet, hogy nincs túl sok valóságalapja. A Toldalagi család egyik őse a királyt szekéren kísérte át egy sebes folyón, miközben a szekér kerekéből kiesett egy szeg. Hogy mentse a helyzetet, Toldalagi páncélos ujját behelyezte a szeg helyé-re, ezzel egyben tartotta a szekeret, s a király életben maradt. Ezért a király többek között a szóban forgó címerrel s jelentős anyagi javakkal jutalmazta meg a Toldalagiakat.
Az épületen ma két, a Toldalagi és a Wass család címere látható, hiszen Toldalagi László Wass Katát vette feleségül.
I. Toldalagi Lászlóról tudni kell még, hogy miután Medgyesről Marosvásárhelyre költöztette a Királyi Táblát, Marosvásárhely fejlődését nagyon fellendítette, sokkal több arisztokrata költözött be a városba. Ezek a családok – a Hallerek, a Telekiek – jó viszonyt ápoltak egymással – fogalmazott a tárlatvezető, Tündérligeti Sámuel.
Nyulas Áron egy régi Ford Perfectet mutatott be, ami a palota belső udvarában látható. A gépkocsit Angliában gyártották, európai piacra. Motorja tizennyolc lóerős, jobb kormányos, dobfékekkel van ellátva, kurblival indították. A jelzést egy karral oldották meg, a csomagtartót az utastérből lehet megközelíteni. Az utastérben hamutálcák találhatók, ami akkoriban nagy extrának számított. Ezt a típust 1928–1961 között gyártották.
A palotalátogatás az emeleten folytatódott, ahol betekintést nyerhettünk a korabeli marosvásárhelyiek életébe, épületek, viseletek elevenednek meg. A diákok láthatták a Schuchbauer-féle kandallót, valamint a Haller-kastélyból származó csempekályhát.
Az „őrök” némafilmet forgattak a palotáról és a történelmi családról. A film vetítésére is a palotában kerül sor.
Az Örökségünk őrei mozgalomba kapcsolódott fiatalok lelkesedése „ragályos”, a többi diákot is megfertőzték, jól tették, hiszen az ide látogató osztályból eddig még senki sem járt a Toldalagi-palotában.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató