A migránsválság az európai kohéziós alapot is veszélyezteti

Fennáll a veszélye, hogy 2020 után újragondolják a kohéziós politikát és a közös agrárpolitikát annak következtében, hogy az egyes nyugati tagországokban nagy a nyomás a migránsválság miatt, és hogy alacsony egyes kelet-európai tagállamok uniós forrásfelhasználásának aránya; ha erre sor kerül, akkor Románia lesz az egyik nagy vesztes – hívta fel a figyelmet Winkler Gyula európai parlamenti képviselő hétfői, dévai sajtótájékoztatóján.

Az EP-képviselő rámutatott, hogy az Európai Parlamentben már beszélnek a jelenlegi hétéves költségvetési időszak (2014-2020) jövőre esedékes felülvizsgálatáról, ami újból felszínre hozza a kelet és nyugat közötti feszültséget. „Múlt héten az Európai Parlamentben Strasbourgban a jövő év költségvetési prioritásairól szavaztunk, ez az első lépése a 2017-es költségvetés előkészítésének. (...) Ismét lehetett érzékelni, hogy két tábor van: kelet és nyugat. (...) A két legfontosabb alap a közös agrárpolitika és a kohéziós politika, amely együtt az alapok kétharmadát jelenti. Ennek a két közpolitikának a haszonélvezői főleg az EU keleti tagországai” – magyarázta Winkler Gyula. Elmondta, hogy vannak már olyan tagállamok, amelyek a két alap forrásainak átcsoportosítását szorgalmaznák, hogy ily módon finanszírozzák a migránsválság költségeit. „Az EU már utalt át a Törökországnak ígért hárommilliárdos keretből, most azonban Törökország újabb hárommilliárdot kért, meg kell ugyanakkor oldani a parti őrséget, és szükség van a menekülttáborok finanszírozására is. Vannak olyan tagállamok, amelyek szerint mindezek finanszírozása megoldható, ha az EU két legnagyobb közpolitikájától vonnak meg forrásokat, hiszen egyes keleti tagállamok amúgy sem teljesítenek jól az európai alapok felhasználását illetően. (...) A tárgyalások már megkezdődtek a 2020 utáni uniós költségvetési tervezésről. Felmerült a közös agrárpolitika és a kohéziós politika költségvetésének csökkentése, a fő érv pedig az, hogy alacsony az európai alapok felhasználási aránya egyes keleti tagállamokban” – mondta az EP-képviselő. 

Szerinte az ilyen problémákat Romániában akkor vitatják meg, amikor a válság már kirobbant, és meleg helyzetben nem biztos, hogy a vita a legjobb eredményhez vezet. „Nekünk nincs türelmünk, hogy időben megvitassuk ezeket a kérdéseket. Ilyen kérdés például Kína piacgazdasági státuszának elismerése, amely nagy csapást jelent az európai iparnak, különös tekintettel az acéliparra. Vagy hasonló kérdés az energiaunió. Majd amikor kitör a botrány, akkor kezdünk arról beszélni, hogy miért van vagy nincs erre vonatkozó stratégiája Romániának. (...) A következő krízis Romániában várhatóan jövő évben tör ki, amikor arról fognak beszélni, hogy 2020 után milyen közpolitikák szerint működjön az Európai Unió. Ne feledjük el, hogy a 2014-2020-as időszakra Románia csak a kohéziós politika keretéből több mint húszmilliárd eurót használhat fel. Mindezekről nem beszélünk időben, és majd amikor ebbe a helyzetbe kerülünk, olyan újságcímek jelennek meg, hogy Brüsszel eldöntötte, nem ad több pénzt Romániának” – hangsúlyozta Winkler Gyula, rámutatva, hogy miért lenne fontos az európai kitekintés.