A tőzsdén történő privatizáció idei újabb bukása után (a Petrom 10%-os csomagjának sikertelen eladását követően néhány napja a Nemzetközi Valutaalappal sikerült megállapodni, hogy a Transelectrica és Transgaz újabb 15-15%-os részvénycsomagjának október-novemberre tervezett eladását a tőzsdén jövő tavaszra halasztják) immár sorsszerű, hogy politikusaink megint magukra hívják fel a figyelmet.
A tőzsdén történő privatizáció idei újabb bukása után (a Petrom 10%-os csomagjának sikertelen eladását követően néhány napja a Nemzetközi Valutaalappal sikerült megállapodni, hogy a Transelectrica és Transgaz újabb 15-15%-os részvénycsomagjának október-novemberre tervezett eladását a tőzsdén jövő tavaszra halasztják) immár sorsszerű, hogy politikusaink megint magukra hívják fel a figyelmet. És, ahogy ez lenni szokott, egy teljesen váratlan lépésre szánják el magukat. A semmiből – másfél éves csend után – néhány napja a képviselőház költségvetési bizottsága döntött, hogy elfogadja a szenátus által 2009 májusában már jóváhagyott javaslatot, mely szerint a pénzügyi befektetési alapok (SIF-ek) tulajdonlási küszöbét az eddigi 1%-ról 5-re emeli. Ez egyféle miniralit indított el a bukaresti értéktőzsdén és a múlt hét elején jelentős növekedésbe kezdett az öt regionális SIF. Kicsit tekintsük át a történetet időrendben, s közben az okokat is vizsgáljuk meg, hadd lássuk, a politikusok szándékán túl a mostani döntés mivel járhat (elöljáróban azért elmondható, hogy a plenáris döntése nélkül tulajdonképpen semmivel, s mivel a bizottság asztalán is mintegy másfél évig aludt a javaslat, így kérdés, hogy a választási kampány mely pillanatában kerül újból előtérbe vagy vész el véglegesen).
A SIF-eket az úgynevezett tömeges privatizáció idején hozták létre olyan állami vállalatok részvényeiből, melyek többségi tulajdonát hosszú távon állami kézben szerették volna tartani. Ennek megfelelően az 1991-es törvénnyel életre keltett öt regionális SIF-be olyan cégek részvényeit sorolták, mint a két legnagyobb román pénzintézet, az időközben a francia Société Générale tulajdonába került Román Fejlesztési Bank (BRD) 20%-a, majd az osztrák ERSTE-nek eladott Román Kereskedelmi Bank (BCR) 30%-a. De a SIF-ekhez kerültek az energetikai cégek kisebbségi részvénycsomagjai is. Tőzsdei bevezetésüket követően a legkeresettebb papírok lettek, likviditásuknak köszönhetően a SIF-ekből 2000. október 31-e óta egy tőzsdeindexet, a BET-FI-t számolják (az index alakulását lásd az ábrán). Ezeknek, illetve az állandó mediatizáltságnak is köszönhetően a kisbefektetőknek a brókerek is állandóan ajánlották ezeket a papírokat, s a 2000-es évek tőzsdei boomja idején, 2007 végéig úgy tűnt, hogy a SIF-ek nem tudnak esni. A gazdasági válság azonban súlyosan érintette ezeket a papírokat is, 2008-tól kezdődően alulteljesítők lettek a bukaresti parketten.
Rövid idővel megalapításuk után a SIF-ekre vonatkozóan egy tulajdonlási küszöböt vezettek be, ami a tömeges privatizációs program során tulajdonossá vált embereket lett hivatott védeni. A Văcăroiu-kormány arra hivatkozva fogadta el a legfeljebb 0,1%-os tulajdonosi küszöböt, hogy a tőzsdei kereskedésben járatlan állampolgárok ne essenek egy-egy érdekcsoport csapdájába. 2005-ben a parlament ezt a küszöböt emelte 1%-ra, ami a SIF-ek árfolyamának robbanásszerű növekedéséhez vezetett. Ugyanakkor a politikai alapon kinevezett SIF-adminisztrátorok nyomására utólag került a jogszabályba az a kikötés, mely szerint az 1% a koncentráltan fellépő tulajdonoscsoportokra is vonatkozik. Annak eldöntését, hogy kik lépnek fel összehangoltan, az igazgatótanácsok hatáskörébe utalták, ezzel hatalmas befolyást szereztek a SIF-vezetők. Az éves közgyűlések alkalmával egy idő után rendszeressé váltak a botrányok, hiszen az igazgatótanács folyamatosan kizárta a szavazók köréből az esetleges ellenlábasokat.
2009 júniusában Ovidiu Marian szenátor több parlamenti kollégájával közösen nyújtotta be azt a kezdeményezést, amely a mostani 1%-os küszöb eltörlését támogatta. Még ugyanabban az évben november 11-én a szenátus elfogadta azt a törvénytervezetet, mely szerint a SIF-ek tulajdonlási küszöbét 5%-ra emelik, ezzel megnyitva az utat – a képviselőház hasonló döntése esetén – az intézményi befektetők előtt, hogy tovább növeljék részesedésüket a SIF-ekben. A befektetők azzal érveltek, hogy így alakulhat ki olyan professzionális vezetés a SIF-ek élén, amely a papírok értéknövekedésében érdekelt és nem történhet meg újra az, ami a BCR-privatizáció után megvalósult (a SIF-ek előbb csak elfogadták a BCR tőzsdei bevezetésének halasztását, majd eladták a bankban lévő részesedésüket). A nemzetközi és hazai befektetési társaságok immár 30 millió eurónyi pénzzel szállhatnak be a SIF-ekbe, ami jelentős kitettséget eredményez. Mindez egyszerűen azt hozhatja, hogy a SIF-ek végre kikerülnek a politikai vezetés kontrollja alól, s egyesek szerint megnyílhat az út, hogy a román tőzsde is felkerüljön a nagy nemzetközi tőzsdei befektetők térképére.
Az ellenállók még mindig azt mondják, hogy a román tőzsde nem elég érett erre a lépésre, s a nemzeti vagyon a nemzetközi tőke kezébe kerül. Ioan Cuzman, a SIF Banat-Crişana (SIF1) elnöke még azt is elmondta, hogy a küszöb abszolút európai gyakorlat. Vagyis maradtak még ellendrukkerek a kérdésben…
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
