A miniszter szerint működnek a gazdaságtámogató mechanizmusok

November 6-án és 7-én a Transilvania Business folyóirat kétnapos tanácskozást szervezett a marosvásárhelyi Grand Szállodában, ahol többek között az ipari parkokról, a klaszterekről, a regionális gazdasági fejlődésről esett szó.

Mihai Voicu

November 6-án és 7-én a Transilvania Business folyóirat kétnapos tanácskozást szervezett a marosvásárhelyi Grand Szállodában, ahol többek között az ipari parkokról, a klaszterekről, a regionális gazdasági fejlődésről esett szó. A tanácskozást követően beszélgettünk a rendezvény egyik kiemelt meghívottjával, Mihai Voicuval, a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium üzleti szférával foglalkozó megbízott miniszterével.

– A gazdasági válság miatt egyre kevesebb a beruházó tájainkon, így az ipari parkokról szóló tanácskozás egyfajta megoldáskeresésnek tűnt a helyzetből való kilábalásra. Hozhat konkrét megoldásokat az ilyen jellegű találkozó?

– Nehéz gazdasági helyzetben vagyunk, de ez nem jelenti azt, hogy karba tett kézzel kell ülnünk. Tudomásom szerint Európában 22 millió vállalkozás működik, ebből 21 millió kis- és közepes vállalat, amelyek több mint 50%-ban hozzájárulnak az unió költségveté-séhez és az Európai Unió bruttó össztermelésének az 52%-át adják, ugyanakkor a potenciális munkaerő kétharmadát foglalkoztatják. Ezért fontos, hogy a kis- és közepes vállalatok számára teremtsünk beruházási lehetőséget. S mint ilyen, igen nagy jelentősége lesz a fejlődési pólusok kialakításának, amelyek egy adott régió földrajzi, infrastrukturális és egyéb lehetőségeitől is függnek majd. Erre jó példa Lengyelország, ahol sikerült egy adott övezetben – a korábban létező iparnak köszönhetően – a Boeing céget érdekeltté tenni. Beruházásuk nyomán repülőgépalkatrész-gyárak láncolata jött létre, ahol ma több mint 20.000 alkalmazott dolgozik. Úgy, ahogy Temesváron a gépkocsialkatrész-ipar, Kolozsváron a számítástechnika fejlődött, Marosvásárhely a gyógyszergyártás országos központja lehet. A fejlődési pólusokat a hatalmon levő kormányoktól függetlenül kell kialakítani. Jól működnek a gazdaságtámogató állami mechanizmusok – helyi kedvezmények, az unió által felkarolt állami támogatások és az uniós pályázatok –, amelyeket korrektül kell alkalmazni. Az érintett külföldi beruházók nem politikai, hanem gazdasági megfontolások miatt távoztak az országból.

– Az utóbbi időben kenőpénzbot-rányoktól hangos a média, amely magas beosztású közalkalmazottakat is érintenek. Ez is elbizonytalaníthatja a külföldi beruházókat.

– Victor Ponta miniszterelnök határozott intézkedéseket hozott főleg a közbeszerzéseket felügyelő ügynökségen, ahol, mint kiderült, az utóbbi három évben több cég preferenciálisan nyert el állami megbízatást. Ezenkívül erőfeszítéseket teszünk, hogy felszámoljuk az európai uniós alapok korrupt felhasználását. Takarítottunk az országos közpénzügyi hivatalban (ANAF). A Blejnar-éra megszüntetése máris hasznot hozott, mert érezhetően több pénz folyt be az államkasszába. Ameddig teszünk azért, hogy helyrehozzuk az előző kormányzat tévedéseit, azt gondolom, hogy erősíthetjük a bizalmat. Ezenkívül a pénzügyi törvénykezésben is stabilitás kell. A hozzáadott értékadó felemelése egyik napról a másikra 19%-ról 24%-ra, több cégnek csődöt jelentene. Vagy az a tény, hogy megszüntetjük a szabad foglalkozásúak kedvezményeit, s bevezetjük az átalányadót, nem oldja meg a helyzetet. A korábbi kormányok által hozott, ilyen és ehhez hasonló gazdasági bizonytalanságot okozó intézkedéseket kell megszüntetnünk. A nagyobb adó sokba kerül. Van egy olyan adóhatár, amelyet átlépve inkább kárt okozhatunk a gazdaságnak, mint amekkora haszonra számíthatunk, hiszen a nagyobb adózást még a bűnvádi felelősségvállalás mellett is inkább megkísérlik kikerülni a cégvezetők. A kisebb adó különböző beruházási kedvezményekkel kiegészítve hosszú távon nagyobb hasznot hozhat az állami költségvetésnek, mint a magas adókulcs. Nem mondunk le arról sem, hogy 2013. január elsejétől az 500.000 euró üzleti forgalmú cégek esetében a számla kiállításakor azonnal törleszthető legyen a hozzáadott értékadó. Eddig a cégek több hónapot vártak arra, hogy a kifizetett számlákat bevételezzék, miközben fizetniük kellett a héát. Úgy gondolom, ezekkel az intézkedésekkel erősíthetjük a beruházók bizalmát.

– Visszatérve a fejlődési pólusokra – egy esetleges területi közigazgatási átrendezéskor figyelembe veszik-e azokat a gazdasági kapcsolatokat, amelyek ezek köré csoportosították a vállalkozásokat, illetve a történelmi régiókat, ahol évtizedeken keresztül a sajátos földrajzi és infrastruktúrabeli feltételeknek megfelelően alakult ki és működött a gazdaság és a kereskedelem?

– Amennyiben a jövendő kormány napirendre tűzi a közigazgatási átszervezést, mindenképpen figyelembe vesszük a gazdaságfejlesztési trendeket is. Az USL erősíteni szeretné a régiók szerepét, akár az uniós források ésszerűbb felhasználása érdekében, de ellenzi a jelenlegi megyék megszüntetését. A területi újraosztáskor nem az etnikai kritériumok a döntőek. Mindenképpen széles körű konzultációt kezdeményezünk, s ha ezt elérjük, jelentős lépést teszünk ezen a téren is.

– A vállalkozók, különösen a mezőgazdászok, panaszkodnak, hogy a behozott áru alacsony ára miatt nem tudják eladni termékeiket, s az uniós piacra nehéz betörni. Szándékában áll a kormánynak védővámokat, vagy más, a hazai ipart, gazdaságot védő intézkedéseket hozni?

– Az unió szabad piac, nem lehet védővámokat bevezetni. Az uniós követelményeknek és piaci igényeknek megfelelő minőségű terméket kell előállítani megfelelő áron. Vannak már cégek, akár Maros megyében is, amelyeknek sikerült, biotermék –, vagy más, az uniós normáknak megfelelő igazolványt beszerezniük, amivel akár kivihetik termékeiket. Törekedni kell, másként nem lehet – mint említettem, az ország gazdaságtámogató mechanizmusai jól működnek, ezeket kell kihasználni.