Országszerte, beleértve Marosvásárhelyt is megszaporodtak a hőszigetelt tömbházak. A lakónegyedeket járva, a szürke, málladozó vakolatú ingatlanok között egyre több újonnan vakolt, tetszetősen felújított tömbházat látunk.
Fotó: Nagy Tibor
Országszerte, beleértve Marosvásárhelyt is megszaporodtak a hőszigetelt tömbházak. A lakónegyedeket járva, a szürke, málladozó vakolatú ingatlanok között egyre több újonnan vakolt, tetszetősen felújított tömbházat látunk. De van olyan is, amelyen egy-két emeletnyi az új burkolat. Divat lett a hőszigetelés, ami részben a kormány és az unió által anyagilag támogatott országos program következménye, részben pedig a lakók felismeréséből fakad, miszerint az energiatakarékos lakások fűtése kevésbé terheli a családi költségvetést. A köztudat a hőszigetelés pártjára hangolódott, akinek eddig nem sikerült sem az önkormányzat által bonyolított hőszigetelési program révén, sem egyénileg hőszigeteltetni, az valamilyen úton-módon próbál lépni annak érdekében, hogy lakása hőkomfortját emelje. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mi a szakember véleménye a tömbházak jelenlegi formában történő hőszigeteléséről, mit és hogyan kellene tenni ahhoz, hogy az épület energetikailag magasabb kategóriába kerüljön. Ehhez Gogolák H. Margithoz, az épületek energetikai tanúsításával, audittal foglalkozó építőmérnökhöz fordultunk.
– Azzal kezdeném, hogy a szocializmus őrült öröksége maradt ránk, olyan tömbházak, amelyeknek óriási a hővesztesége, hiszen minimális, 3-5 cm-es vastagságú szigeteléssel látták el a többnyire betonból előre gyártott, 20 cm vastagságú épületelemeket. Ezeknek a tömbházlakásoknak tulajdonképpen nincs hőszigetelésük. A hőhidakon, a sarkokon, a nyílászáróknál nagyon jelentős a hőveszteség, de a falakon is. Télen -20 C-fokos hidegben, amikor bent +20 fokra melegítik a levegőt, a 20 cm-es falnak 40 fokos hőmérsékleti különbséget kell kibírni. Ehhez nagyon sok gázt, hőenergiát kell elhasználni. A legjobb esetben az ilyen tömbházakat le kellene bontani, de mivel erre nincs lehetőség, optimális megoldást kell találni ezek energetikai mutatóinak feljavítására. Nem a 8 vagy 10 centiméter vastagságú polisztirollal történő szigetelés a megoldás! Én úgy gondolom, hogy a lakótársulásokat arra kellene kötelezni, hogy szakemberekkel végeztessék az épületek energetikai felmérését, és ezt követően végezzék az épület hőszigetelését. Elsősorban a tömbházlakók mentalitásán kellene változtatni, miszerint nem csak a saját lakása falának a tulajdonosa, hanem a teljes tömbháznak és környezetének, és ennek tudatában kellene cselekedni. Fel kellene ébreszteni az embereket, hogy a jelenlegi hőszigetelési eljárás nem időtálló, hanem időleges, öt-tíz évre szóló megoldás. Az unió által nyújtott pénzt el kell költeni, a szigetelést a legalacsonyabb áron kell elvégezni, a cégeknek munkát kell adni, viszont a kérdést nem oldottuk meg! A minőséggel senki sem törődik.
– Mi lenne a megoldás a tömbházak energetikai besorolásának növelésére?
– Általában a tömbházak régi vakolata ott marad a polisztirol alatt, ami ott rohad, szerencsétlen épület még rosszabb állapotba kerül, mint szigetelés előtt, hiszen teljesen lefullasztják. Mosdatlan hölgyhöz hasonlítanám ezeket az épületeket, aki drága szőrmebundát vesz magára, ami alatt tovább izzad. Az épületek szellőzését nem oldják meg, holott szellőztetett homlokzati megoldást kellene alkalmazni. Az épület teljes köpenyét meg kellene javítani, ami azt jelenti, hogy a tetőtől a pincéig mindenhol új burkolattal kell ellátni. A legalkalmasabb hőszigetelő anyag a kőzetgyapot lenne, amit nem használnak a tömbházak hőszigetelésénél. Pedig ez nem gyúlékony, mint a polisztirol. A betonfalra fémvázszerkezetet kellene illeszteni, úgy, hogy a fal és a váz között egy levegőréteg maradjon, hiszen a levegő nagyon jól szigetel. Erre kellene a kőzetgyapotot tenni, amire rájön majd a vakolat. A fal keresztmetszete így a 2-2,5 cm benti vakolatból, a 20-25 cm-es betonfalból, az 5-8 cm-es levegőrétegből, a 15 cm-es kőzeg-gyapotból és a 2,5 cm-es külső vakolatból állna. Ezzel olyan falat kapnánk, amelynek hővesztesége minimális lenne. Őseink tudtak építkezni, miért nem nézzük meg nagyapáink épületeit? A 70 centiméteres kő- vagy téglafalra nem kellett semmilyen szigetelés! Vagy nézzük meg a vályogházakat! Ezek hővesztesége is minimális volt! Ha valaki építeni akar, használjon hagyományos építőanyagot, az 50 centiméteres falra tegyenek vakolatot, s az bőven elég!
– A felújított tömbházakat termopán ablakokkal látták el. Sokan arra panaszkodnak, hogy azóta penészedik a lakás, főleg az ablakok mellett és a kinti falak sarkainál. Mi ennek az oka?
– Agyonfullasztották a lakásokat, nincs szellőzésük, ezért a pára lecsapódik. Dupla, fakeretes ablakokat kellett volna használni, hiszen a fa lélegzik. Nem lett volna szabad ócska PVC-ablakokat szereltetni! De ez volt a legolcsóbb megoldás. Az emberek belesétáltak a csapdába, megvásárolták a legrosszabb minőségű ablakokat. Sajnos, itt sem számított a minőség, csak az alacsony ár! Nem is tudták, milyen minőséget vásárolnak, csak vették, mert mindenki ezt tette. Hiába volt nyomás a szakemberek részéről a jó műszaki megoldásokra, nem volt, aki meghallgassa. Energetikai szempontból az alumíniumkeretes ablakok a legmegfelelőbbek, de ezek nagyon drágák.
– A jelenlegi tiritarka tömbháznegyedekben milyen energetikai besorolású tömbházakról beszélhetünk?
– A szabványok értelmében az épületek energetikai minősítését A-tól I betűig jelölik, ahol a legjobb energetikai minősítés az A. A hőszigetelés nélküli tömbházlakások E, legjobb esetben D kategóriájúak. Hőszigetelés után ezek a tömbházak B vagy C kategóriába kerülnek. Költségekre lebontva, ha egy E kategóriájú lakás fűtése havi 400 lejbe került, akkor a B vagy C kategóriájú lakás fűtése 300 lej lesz. Az A kategóriájú lakások esetében ez a költség már 100 lejre csökken. Ilyenből azonban kevés van Marosvásárhelyen. Az A+ és az A++ besorolású épület fűtési költsége a nulla felé közelít, ez már a passzív ház kategóriája. Maros megyében egy ilyen épület van, amit a Multinvest épített Marosvásárhely központjában.
– Sokan a tömbházlakás belső szigetelését választják. Ez műszakilag milyen megoldásnak tekinthető?
– A belső szigetelés energetikai szempontból rosszabb, mint a külső. Ugyanis a hő nem összevissza közlekedik, ezért a szigetelést kötelezően a fal hideg felére kell tenni.
– A korszerű eljárásokat bemutató ismeretterjesztő filmekben látni, hogy hőkamerával színesben kimutatható, hol milyen hőmérsékletű az épület fala, hol veszít hőt az épület. Nálunk az épülettanúsítás során használnak-e ilyen készülékeket?
– Nem. Ilyen készülék nincs, hiszen ezek sokba, 4000-5000 euróba kerülnek. A tisztességes felmérést enélkül is el lehet végezni.
Mindent egybevetve, a szakember véleménye arra enged következtetni, hogy a tömbházak hőszigetelése – tisztelet a jó munkát végző kivételeknek –, nem más, mint a műszaki ismeretek nélküli lakosság átverése. A felületes munkát végzők nem tesznek mást, csak kihasználják a tudatlanságot. A végeredmény pedig csak időleges, nem valós megoldás. Egy előnye mégis van: a teljesen hőszigetelt tömbházak esztétikailag nem szennyezik tovább a várost.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
