Mint kalitkából szabadult madárhang

(Nép)dalos gyermekek marosszéki vetélkedője

A bartóki hitvallásnak megfelelően, tiszta forrásból hozták a dalt szombaton a marosszéki népdalvetélkedőre benevezett gyermekek és fiatalok. A szebbnél szebb népi énekeket a kisebb gyermekek pedagógusuk segítségével vagy egy néptánccsoport tagjaként tették magukévá, a legfelsőbb korcsoportban azonban egy világhálón talált idős asszony volt a „tanító”, az ő hangfelvételét visszajátszva zajlott a felkészülés.

Szombat délelőtt a Maros Művészegyüttes kövesdombi székhelyén népviseletbe öltözött lányok és pár székely ruhás legényke várta izgatottan a Csak tiszta forrásból című országos népdalvetélkedő megyei szakaszának kezdetét. A tehetségpróbát a művészegyüttes a Spectrum Színházzal közösen, a Csoóri Sándor Alap támogatásával szervezte meg. A négy korcsoportban meghirdetett vetélkedő 44 résztvevője közül legtöbben a második-harmadik, valamint a negyedik-ötödik osztályosok mezőnyéhez tartoztak, ez Barabási Attila, a Maros Művészegyüttes igazgatója szerint annak a jele, hogy a hagyományőrző rendezvényeket továbbra is az alsó tagozatos pedagógusok karolják fel igazán. A megyeszékhelyről tízen neveztek be a versenyre, Nyárádszeredából és Szászrégenből öt-öt, Kibédről három, Göcsről, Harasztkerékről, Mezőpanitból, Erdőcsinádról, Mezőbodonból és Szovátáról két-két versenyző érkezett, Ákosfalvát, Székelyvaját, Mezőbándot, Nyárádgálfalvát, Nyárádmagyaróst, Búzásbesenyőt, Székelykált, Mezőmadarast és Csíkfalvát egy-egy dalos kedvű gyermek képviselte.

A versenyzőket és kísérőiket elsőként Barabási Attila üdvözölte. A Maros Művészegyüttes igazgatója kiemelte, hogy bár a „vetélkedő” szót nem szereti, nagy szükség van az ilyen találkozókra, mert így csiszolódhat, tisztulhat mindaz az érték, amelynek birtokában az erdélyi magyarság megerősödik. 

Az értékelő bizottság nevében Török Viola, a Spectrum Színház művészeti vezetője ismertette a versenyszabályzatot. A vetélkedőre tíz, helyi forrásból származó népdallal lehetett benevezni. A repertoárból két dal hangzott el, az elsőt a versenyzők választották, a másodikat a – Török Viola, Kásler Magda népdalénekes, néptáncos, Moldován Horváth István zenész, zenekarvezető, Boér Károly rádiós szerkesztő, zenei szakértő alkotta – zsűri jelölte ki. A megmérettetés párhuzamosan két helyszínen zajlott. A művészegyüttes nagytermében a legfiatalabb és a legidősebb versenyzőket Kásler Magda és Moldován Horváth István hallgatta meg, a negyedik-ötödik osztályosok produkcióját a kisteremben Török Viola és Boér Károly értékelte.

Paniti szél, piros kancsó

– Ki az, aki izgul? – fordult a nagyteremben maradt gyermeksereghez Kásler Magda, majd saját tapasztalataiból kiindulva arra biztatott mindenkit, hogy a szereplés feszültségét leküzdendő, képzelje azt, hogy otthon, a konyhában dúdol. A hangulatot egy közös éneklés tette még oldottabbá, pillanatok múlva pedig már színpadra is lépett az első versenyző. Tizennyolc másodikos és harmadikos kisdiák – 14 lány és négy fiú – adta elő a szívéhez legközelebb álló, majd a zsűri által választott éneket, és a repertoárban népzenei örökségünk kevésbé ismert darabjai is mindegyre felcsillantak. A mezőségi Piros kancsó, piros bor, a gyimesi Naskalaton esik az eső, a palóc Kék a kökény, zöld a petrezselyem kezdetű dalt hallgathatta meg többek között a zsűri és a népes versenyző- és szurkolótábor. 

Míg a szomszédos helyiségben fellépő negyedikesek és ötödikesek 22-en voltak, a hatodikos–nyolcadikos, valamint a középiskolás mezőnyben mindössze két-két versenyző mérte össze énektudását, tehetségét. A hatodikos–nyolcadikos korcsoporthoz tartozó Gálfalvi Rebeka Evelin a zsűri kérésére egy falujabeli népdalt, a Fújja a szél az paniti hegyet kezdetűt adta elő, szabadon választottként pedig a mezőségi Nekem is volt édesanyám címűt énekelte, amelynek származási helyére Kásler Magda rá is kérdezett.

A két középiskolás lány ugyanazt a népdalt, a Szivaroztam, megégettem a számat kezdetűt választotta. A népdalénekes zsűritag kérdésére elárulták, hogy mindketten az interneten találtak rá a mezőségi dalra. 

Remegő láb, tiszta hang

Az eredményhirdetés előtti órában néhány versenyzővel beszélgettünk. A harmadikos Farkas Boglárka és Zilinszki Delinke Dorottya osztálytársak a marosvásárhelyi Liviu Rebreanu Általános Iskolában. Korábban mindketten jártak néptáncra, így nem idegen tőlük a színpadi szereplés, de ettől függetlenül jócskán volt bennük izgalom.

– A lábam is remegett – árulta el Boróka, aki pedagógus édesanyjával készült fel a megmérettetésre. Delinkének tanítónője segített a felkészülésben.

A székelyvajai Bugnár Rajmond szintén a tanító néni irányításával választott népdalt.

– Két éve járok néptáncra is. A népdalvetélkedőre nem volt nehéz felkészülni, hiszen a magam választotta éneket már tudtam, a korábbi, helyi szakaszon is ezt adtam elő. Inkább a zsűri választása miatt izgultam egy kicsit – mondta a másodikos fiúcska.

A negyedikes Marton Gellért Nyárádszeredából érkezett. Őt is a pedagógusa biztatta leginkább a vetélkedőn való részvételre, az osztályban ugyanis neki van a legszebb hangja, sok népdalt ismer, és sokszor unalmában is énekel.

Virtuális tanító asszony

Nyárádszeredából jött a középiskolások kategóriájában versenyző Aszalos Hilda is.

– Kicsi koromtól énekelek, és amióta anyuék észrevették, hogy van hozzá tehetségem, teljes mértékben támogatnak. Azóta több vetélkedőn is szerencsét próbáltam. A mostani versenyre választott népdalt eredetileg édesapám hallgatta az interneten. A felvétel nem igazán tetszett, maga a dal viszont felkeltette az érdeklődésem, ezért utánanéztem a Youtube-on. Így akadtam rá arra a videóra, amelyben egy idős asszony énekli. Egymás után többször is meghallgattam, aztán részleteiben is igyekeztem megfigyelni, elsajátítani a különféle hajlításokat – mesélte a tizenegyedik osztályos lány, aki hét éve a Kis-Bekecs néptáncegyüttesben, a Bekecs utánpótlás-csoportjában táncol. Repertoárjának több mint felét is onnan hozta.

Elképzelni a kerek erdőt

A produkciók rangsorolása előtt a zsűri hasznos tanácsokkal látta el a kis és nagyobb népdalénekeseket és felkészítőiket. Kásler Magda arra hívta fel a pedagógusok figyelmét, hogy olyan dalokat válasszanak tanítványaiknak, amelyekben a gyermekek minden hangot ki tudnak énekelni. Fontos a megfelelő hangmagasságból kezdeni, ez gyakorlással megszokható – üzente a népdalénekes a kisebbeknek, a nagyobb versenyzőknek pedig azt tanácsolta, hogy ha felvételről tanulnak meg egy dalt, ne csak a dallamvonalra, hanem minden hangra, díszítésre figyeljenek. Ugyanakkor pontosan tudni kell a népdal forrását, nem elég csak a tájegységet megjelölni, ahonnan származik – tette hozzá később Kásler Magda.

Moldován Horváth István a tiszta kezdőhang fontosságát emelte ki, illetve azt, hogy nem szabad a népdalt a műdallal összekeverni.

– Tudjátok-e, miről énekeltetek? – kérdezte a negyedikes-ötödikes versenyzőktől Török Viola, aki sokszor úgy érezte, hogy a népdal ritmusát, dallamvezetését szigorúan betartó gyermekek nem érzik át a mondanivalót.

– El kell képzelni a kis pej lovat, a kerek erdőt. Csak így lesz öröm az éneklés – hangsúlyozta a Spectrum Színház művészeti vezetője, majd arra biztatta a gyermekeket, hogy menjenek ki a mezőre, hallgassák meg a pacsirta énekét, és az ő példáját követve engedjék ki a hangjukat.

– Ne kalitkába zárt madárhang legyen az, amit hallunk. A díjazásnál fontos szempont volt számunkra, hogy ki jutott el a szabadság állapotába – tette hozzá Török Viola.

– Gyönyörű gyermekek gyönyörű viseletben – foglalta össze a seregszemle egyik fontos hozadékát Boér Károly, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa.

Többen osztoztak a díjakon

Az eredményhirdetés előtti percekben a szervezők valamennyi versenyzőt színpadra szólítottak, és ajándékcsomaggal jutalmaztak, majd a rangsorolásra is sor került. A kisiskolások mezőnyében egy-egy díjat többen is kiérdemeltek. A legkisebbek korcsoportjában a harasztkeréki Osváth Ingrid Bella, a marosvásárhelyi Farkas Boglárka és Ziliniszki Delinke Dorottya harmadik helyezést ért el, a nyárádszeredai Kolozsvári Boróka és Török Krisztina, a mezőbándi Nagy Linda és a marosvásárhelyi Bálint Márk Csaba második díjas lett, az első díjat pedig a nyárádszeredai Csiszér Viola, a Deák Farkas Általános Iskola diákja és a gernyeszegi Szász Csanád László, a Teleki Domokos Általános Iskola tanulója vihette haza.

A negyedikesek–ötödikesek mezőnyében a mezőmadarasi Balázs Irénke Gizella és a marosvásárhelyi Preg Tamás különdíjat, a szovátai Kacsó Barbara és a nyárádgálfalvi Kászoni Bernadett harmadik díjat kapott, a nyárádszeredai Marton Gellért és a göcsi Pap Dániel második helyezést ért el, az első díj pedig a Nyárádszeredából érkezett Siklódi Rékát, a Deák Farkas Általános Iskola diákját és a szászrégeni Hornung Andrea Helgát, a Petru Maior Általános Iskola tanulóját illette meg.

A két felsőbb korcsoportot az alacsony létszám miatt a zsűri egy kategóriában értékelte. Harmadk díjat a csíkfalvi Fülöp Antónia Blanka kapott, a mezőpaniti Gálfalvi Rebeka Evelin és a nyárádszeredai Aszalos Hilda második lett, az első díjat pedig Korondi Zsófia Tünde marosvásárhelyi bolyais diák érdemelte ki. A díjazás után az első helyezettektől még meghallgathattunk egy-egy népdalt. A negyedikesek-ötödikesek mezőnyének két első díjasa, valamint a legfelső korcsoport győztese Csíkszeredában a székelyföldi regionális döntőn mutathatja meg újra tehetségét.