Mit jelent a parlamentben az EMNP szerinti 6:3?
Az EMNP érvrendszere azon alapul, hogy a magyarság semmilyen módon nem maradhat parlamenti képviselet nélkül, mert ha ők mégsem lennének nyertesek, és az RMDSZ sem érné el az 5%-os parlamenti küszöböt, a 6-3-as szabály értelmében az RMDSZ jutna be a parlamentbe.
Az EMNP érvrendszere azon alapul, hogy a magyarság semmilyen módon nem maradhat parlamenti képviselet nélkül, mert ha ők mégsem lennének nyertesek, és az RMDSZ sem érné el az 5%-os parlamenti küszöböt, a 6-3-as szabály értelmében az RMDSZ jutna be a parlamentbe. Ha az RMDSZ és EMNP közötti szavazatmegosztás után az RMDSZ mégis eléri az 5%-os küszöböt és az ENMP is bejutna a 6:3-as szabály szerint, akkor az lenne a legjobb a romániai magyarságnak. Eddig az EMNP érvrendszere a parlamentbe jutással kapcsolatosan. Remélem, nem veszik tolakodásnak, ha meg szeretném tudni, hogy melyik az a 6 képviselői körzet, ahol az EMNP első helyen szándékszik végezni. Ugyanis a „szoros” körzetekben az EMNP meg kell háromszorozza szavazatainak számát, de van olyan egyéni választókerület, ahol több mint tizenkilencszer annyi szavazatra van szüksége, mint ezelőtt pár hónappal, az önkormányzati választásokon. Nem azt fejtegetném most, hogy az EMNP-s bejutási képlet mennyire irreális, megvalósíthatatlan, erről mások eleget vélekedtek. Inkább azt világítanám meg, hogy mit jelent a 6:3 a román parlament struktúrájában, mert az elképzelt sikertörténet folytatásáról, az azt követő időszakról az EMNP mélyen hallgat. A romániai magyar választók nagy része valószínűleg nem tudja, hogy a szabályok értelmében a képviselőházban egy parlamenti csoport megalakításához legkevesebb 10 képviselőre, és a szenátusban egy szenátusi csoport létrejöttéhez legkevesebb 6 szenátorra van szükség. Ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy az EMNP által hangoztatott 6 képviselő és 3 szenátor nem elégséges a romániai magyarságot képviselő parlamenti csoportok létrehozásához. Ha a romániai magyarság által a parlamentbe bejuttatott szenátorok és képviselők nem hozhatnak létre parlamenti csoportot, akkor a szabályzatnak megfelelően csak függetlenként tevékenykedhetnek. Hacsak nem kérezkednek be valamelyik román párt parlamenti csoportjába, amit képtelenségnek tartok. Nem részletezem, hogy miért. De maradjunk annál, hogy inkább maradnának függetlenek. Nézzük csak meg, hogy a parlament működési szabályzata szerint mit is jelent függetlenként tevékenykedni. A független képviselő vagy szenátor csak abban a szakbizottságban tevékenykedhet, ahol még maradt hely, miután a pártok parlamenti csoportjainak képviselői már elfoglalták a fontos bizottságokban a helyeket. A kormány elleni bizalmatlansági beadványok vitájánál a független képviselő vagy szenátor csupán 20 másodpercnyi időt kap a felszólalásra. A szakbizottsági funkciókat csak a pártok parlamenti csoportjai kapják meg. A törvénytervezetek általános vitájánál csak a parlamenti csoportoknak van felszólalási joguk, a független képviselő vagy szenátor csak a cikkelyenkénti vitánál kaphat szót, és csak az esetben, ha azt megelőzően módosító javaslatot fogalmazott meg a szakbizottságban. A független képviselőknek vagy szenátoroknak lehetnek egyéni törvénytervezeteik, de még nem történt meg, hogy azok a pártok támogatását is élvezték volna. A törvénytervezetek elfogadása a pártok érdekeinek megfelelően történik, hosszas egyeztetések eredményeként, az ilyen egyeztetéseken a független képviselőt vagy szenátort nem tekintik partnernek, mert a törvények elfogadásánál olyan partnerre van szükség, amely számában jelentős. Csak a parlamenti csoportok képviselői és szenátorai kaphatnak helyet a parlament vezetőségében, ahol nagyon fontos döntéseket hoznak a parlamenti tevékenységgel kapcsolatosan. A független képviselő vagy szenátor a parlamenti napirend összeállításánál nem kap szót, ha szeretné valamelyik törvénytervezet vitáját megsürgetni vagy elnapoltatni. Tehát a parlament a pártok parlamenti csoportjainak a csatatere, a független képviselő vagy szenátor többnyire az asszisztáló szerepét tölti be. Ha a minisztériumoknál kilincsel valamelyik képviselő vagy szenátor a felvállalt ígéretek megvalósítása érdekében, az első hozzá intézett kérdés: melyik párt parlamenti csoportjától jött? Ugyanis mindenütt a pártérdekek érvényesülnek. Az RMDSZ is csak akkor tudott kormánypénzeket szerezni magyarlakta településeinknek, amikor kormányon vagy kormányközelben volt, erős parlamenti csoportja volt!
Ezek után gondolkozzunk el a kérdésen: mire is megyünk a 6:3-mal?
Kerekes Károly parlamenti képviselő
