Hiányzó tankönyvek, összebonyolított szünidők, online és jelenléti oktatás váltogatása, rövid életű nyáltesztek – sorolhatjuk az idei tanév néhány jellemzőjét. A mezőgazdasági végzettségű rektorprofesszor, akit másodízben neveztek ki a közoktatási tárca élére, nemrégiben még a három évharmadból álló tanévszerkezetről és a három évharmadi dolgozathoz való visszatérésről ötletelt. Ahhoz, hogy végül kiderüljön: a romániai iskolai oktatás gyökeres megreformálásának kísérletét ő sem hagyhatja ki – ahogy ebben az országban a közel három évtized során regnáló negyedszáz tanügyminiszter közül sokan megtették.
Miközben a középiskola kezdetén megrekedt korábbi reformot befagyasztotta, hogy mégse maradjon le a szakoktatás sírját megásó elődjétől, Sorin Câmpeanu a napokban egy új reformtervvel állt elő. Elképzelem, milyen csalódást jelentett a leváltott miniszter asszonynak, aki nagy csinnadrattával szervezett országos „peregrináció” során magyarázta el, mutatta be a megyék tanügyi illetékeseinek, iskolaigazgatóknak a saját reformtervét. Most pedig azt kell látnia, hogy sziszifuszi munkája dugába dől.
Utódja ugyanis a napokban bejelentette, hogy nem lesz itt már sem két félév, sem három évharmad, lesznek viszont „modulok”, szám szerint öt. Tegyük hozzá, hogy amikor belejönne a diák a tanulásba, egy modul véget ér, és hopp, máris következik egy szünidő. Abból is öt, az őszi (október 24–30.), a téli (dec. 23. – jan. 8.), a téli sportolásra szóló (február folyamán), a tavaszi (április 8–23.) és a nyári (júl. 17. – szept. 4.). Sőt egy zöldhéttel is bővül a csomag. Mindez illik a korszellemhez, ahogyan több európai országban is gyakorolják – magyarázta a miniszter.
A „paradigmaváltás” fontos újdonsága, hogy az évharmadi dolgozatokat a tanév eleji és az év végi felmérők fogják helyettesíteni, amelyeket „keresztjavításos módon” fognak értékelni. A módszer, hogy más megyébe utaztassák a cikluszáró felmérő dolgozatokat, Sorin Câmpeanutól származik. Az ő ötlete volt, hogy a diák saját tanárának „elfogult” értékelését kiküszöböljék. Az év végi felmérők kivitelezése azonban sokkal bonyolultabb, mint ahogy a miniszter elképzelte. Egy hetedikes diáknak például húsz tantárgya van, ez húsz felmérőt jelent, az érvényes előírások szerint állítólag naponta kettőt szabad íratni, de így is tíz napig tartana a „felmérősdi”. Arról nem is beszélve, hogy mennyi idő kellene ahhoz, hogy az egész évi tananyagot alaposan átismételjék, továbbá, hogy mennyire megerőltető lenne egymás után húsz felmérőt megírni. Feltételezhetően a testnevelés sem marad ki, hiszen van már tankönyv abból is, miközben az alaptantárgyakból a tananyag szerves folytatását jelentő középiskolai tankönyvek nagyon foghíjasan készültek el.
Ezek csak formaságok, mondhatná valaki, ha marad továbbra is a megemészthetetlen mennyiségű tananyag, amit nem az átlag romániai diák méretére szabtak, és csak a legjobbak képesek megbirkózni vele. De a miniszter szerint nem kell megijedni, mert írják már az új tanterveket, divatos kifejezéssel a curriculumokat, az új tankönyvek pedig őszire ott lesznek a számítógépen, a miniszter ugyanis az online oktatásról sem szeretne teljes mértékben lemondani. Hogy a számítógépes tankönyvekhez milyen mértékben fog hozzáférni valamennyi diák az ország minden iskolájából? Az egy másik kérdés.
Hogy mitől lesz jókedve, kitől kap elismerést, hova lesz a tekintélye a pedagógusnak, akit annyira sem „taksálnak”, hogy alapvetőnek hitt tevékenységét, diákjainak a tudását felmérje, ki tudná megmondani. Állítólag a modulok (tanítási időszakok) során írathatnak felmérőt, de az igazi az év végi lesz, amelyet majd mások értékelnek.
Kérdés, hogy érdemes-e belemélyedni a pártjait és véleményét sűrűn váltogató miniszter legújabb nagyszabású ötletébe, amellyel állítólag a diákok és szülők képviselete is egyetért. Nem tudom, hiszen minden előzmény adott, hogy az iskolai év végéig csak délibábos elképzelés maradjon, ahogy az is, hogy a megszakított, félbehagyott reformoktól fuldokoló oktatásügyet újabb zsákutcába tereljék. Gyermekeinknek, unokáinknak pedig továbbra is a kísérleti nyúl (hogy egyéb állatot ne említsünk) szerepét szánják.
