Mónika, a szép gazdalány

Első pillantásra senki sem hinné el, hogy a szép arcú, kislányosan bájos mosolyú fiatal lány gazdálkodó, hogy szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik. Pedig így van. A sóváradi Bíró Mónika már a második Leader-pályázatot nyerte meg, és 28 szarvasmarhája van. Ebből jelenleg hét van itthon, két borjúzó és öt fejőstehén.

Kávézás közben elmondja, hogy a 40 év alatti fiatal gazdálkodók kategóriájában 2013-ban nyerte meg a támogatást, amelynek első részéből, 11 ezer euróból, szárzúzós körkaszát vásárolt, amellyel jó minőségű szénát tudott előállítani. Jelenleg arra készül, hogy a pályázat második felében kérje le a pénzt továbbfejlesztésre. – A fejlesztésekkel nagyjából megvagyunk, az épületek elkészültek, megtörtént a közművesítés, megvettük a gépeket, az állatokat. Beszterce mellől vásároltunk törzskönyvezett Holstein teheneket. Emellett vásároltunk traktort, kaszagépet, ennyi kellett a fejlesztéshez – magyarázta a fiatal lány. 

Az állatok szabad tartásban vannak, ami azt jelenti, hogy télen is kint vannak, mínusz 24 fokig nem fáznak, tejet is adnak. Átlagban tehenenként 15-20 liter tejet fejnek naponta. Szabadpiacon értékesítik, Szovátán van a tejautomatájuk. Sajtot, ordát az édesanyja készít. Elmondásuk szerint sokkal finomabb, mint a juhsajt, nem annyira zsíros, kellemesebb az íze, nem érzik rajta a juhszag. 

– Vannak-e alkalmazottaid?

– Nincsenek. A családban megcsináljuk. Az állatokkal és a fejéssel én foglalkozom, a tejfeldolgozásba anyu, a betakarításba apu segít be. Megvolt a szénagyűjtés, most fejeztük be a silózást. 

– Hogy telik egy napod?

– Reggel fél hatkor kezdődik a nap, az állatok is ehhez szoktak, és mivel szabad tartásban vannak, nem kell kúrálni. Nincs reggeli és délutáni etetés, egész nap folyamatosan esznek-isznak, csak a fejés állandó.

– Naponta hányszor fejtek?

– Kétszer. Reggel és délután. Tehát fél hatkor kelek, elrendezem az állatokat – a reggel kávéval kezdődik, szól közbe az édesanya –, utána fejés, etetés, aztán mikor mi van. Szoktam segíteni anyunak is a mezei munkában és itthon is. 

– Tudod kezelni a kaszagépet?

– Most tanulom. Nem olyan ördöngös, egyenes terepen nem nehéz, a nehezebb részeken apu kaszál. 

– Mióta foglalkozol szarvasmarhákkal?

– 2012 óta, akkor nyertem meg az első pályázatot. Még két évet folytatom, utána lehet, hogy másvalamivel fogok foglalkozni. Szeretem az állatokat, de minden időmet lefoglalja, nincs ünnep, karácsony stb. Minden programot a reggeli és délutáni fejés közé kell betervezni. 

Az állattenyésztésből meg lehet élni, mondja, 12 fejőstehénből meg tud élni egy család, de azon gondolkozik, hogy két év múlva, a pályázat lejárta után változtatni fog.