2024. november 24., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Épített örökségünk

Marosszentgyörgy Marosvásárhely elővárosának tekinthető. A Maros völgyének keleti oldalán végighúzódó magaslat nyugati nyúlványának peremén áll a Máriaffi család kastélya és nagy parkja, melyet az országút választ el a részben domboldalra épült falutól. Ezen a héten a marosszentgyörgyi Petki-Máriaffi-kastélyról írunk olvasóinknak.


A família eredete és a tulajdonjog

Marosszentgyörgy a nevét feltehetően a falu templomának védőszentjéről kapta. E templom Fabianus nevű papja 1332-ben tíz régi banálist fizetett pápai tizedként. Ez az összeg arra enged következtetni, hogy Marosszentgyörgy már akkor nagy település volt.

A 15. században a falut a Szentgyörgyi, majd a gróf Petki család birtokolta, és anyai ágon a Máriaffi családra szállt. A család a nyárádtői Maksai családból származtatja eredetét.

Maksai Dávid 1733-ban a szent szűz iránti tiszteletből Máriaffira változtatta a családi nevét.


Kicsillanó templomtornyok és díszes urasági kastélyok

Marosszentgyörgy tehát Marosvásárhelytől északkeletre, annak közvetlen szomszédságában, a Maros bal partján fekszik.

„…az út Kocsárdtól Marosvásárhelyen keresztül a vasúti állomásig: Szász-Régenig… a Marosnak aranykalászú búzavetésekkel, buján benőtt rétekkel, takaros falvakkal tarkázott, erdős hegyekkel szegélyezett felséges völgyén vezet keresztül, melyen mint ezüst szalag kígyózik tova a Maros folyó. A jólétről tanúskodó, csinos Maros-menti falvakból messzire kicsillannak a sugár templomtornyok és a díszes urasági kastélyok…” – írja a vidékről a 19. század utolsó éveiben Hankó Vilmos.



A magaslaton 1640-ben felépül Petki István kastélya

A szóban forgó település környéke már az őskorban lakott volt, ahogyan azt már röviden említettük, 1332-ben önálló egyházközség „Sancto Georgio” néven.

Dr. Fekete Albert Erdélyi kertművészet – Maros menti kastélykertek című könyvében ír arról, hogy 1661-ben a falut Ali pasa serege dúlta fel, majd 1675-ben a marosszentgyörgyi kastély kertjében végeztette ki I. Apafi Mihály fejedelem Tóth Mihályt, mivel a kért száz katona kiállítását megtagadta.

A település a 15. században a Szentgyörgyi család birtoka. A 15–16. században részben a marosszentkirályi pálosok birtokolják, majd a Tóth, később pedig a Petki családokhoz kerül.

A Petki ág kihal anyai ágon, így a birtok a Máriaffi családra száll.

Az országút mellett, kis magaslaton, gyönyörű kilátással épül fel 1640-ben Petki István kastélya.

Az emeletes, késő reneszánsz kő udvarház jelenlegi neoreneszánsz formáját 1870 óta mutatja, körülötte hatvannyolc hektáros díszpark terül el.

Orbán Balázs az 1860-as években, tehát röviddel a neoreneszánsz átépítés befejezése előtt a fentiekről így ír:

„…a Petkiek kastélya – melyről mint nagyon fényesről emlékezik pater Bombardus – a falu közepén levő magaslaton gyönyörűen feküdt, terjedelmes és erődített várkastély volt, mely most részben romban hever, részben át van alakítva…”.



A katonai felmérések jelölései

Szintén a fent említett szerző munkájából tudjuk meg, hogy az első katonai felmérés a falu központi terén ábrázolja az egyetlen templomot.

A kastély helye a térképszelvényen a templomtól északra feltételezhető, ahol fel is sejlik a falu házaihoz viszonyítva nagy méretű építmény. Körülötte kertábrázolásnak semmi nyoma.

A második katonai felmérésben a település szerkezete és a telekviszonyok pontosabb megjelenítésével a kastély elhelyezkedése is egyértelművé válik, és területi lehatárolása is lehetséges.

Néhány további évtized múltán, a harmadik katonai felmérés szelvényén még tovább pontosítható a kastély helye, a telekhatárok, továbbá a park és útrendszere egyértelműen kirajzolódik.

A településtől északnyugatra fekvő völgyben a térképszelvény már ábrázolja a Marosvásárhely–Szászrégen vasútvonalat, melyet 1886-ban adtak át.


A régi és az új kastély történetéről

A Petkiek a magaslaton építették erődített várkastélyukat, de annak épületmaradványai már nem állnak, hacsak a jelenlegi kastély vastag falú pincéit nem tekintjük régebbinek, amelyre a Máriaffiak ráépítették a neoreneszánsz kastélyukat.

Keresztes Gyula a Maros megyei kastélyok és udvarházak című munkájában arról ír, hogy ez az új kastély 1870 körül épült, kétszintesnek, melynek mindkét homlokzata – huszonnyolc méter – díszes megjelenésű. Az országútról hosszú sétány vezet a kastélyhoz és nagy pergolás oszlopos teraszhoz, a központi hallhoz.



A család címerének elhelyezése

A homlokzat főpárkánya felett díszes attikafal hangsúlyozza a kastély főtengelyét. Az ellenkező oldalon – a Maros felé néző – árkádívek és csehsüvegboltozatok tartják a sík mennyezetű fedett tornácot. 

Az emeleti rész téglapillérei korintizáló fejezetekkel készültek. 

A főpárkány fölé attikafalat építettek, a középtengely félköríves lezárású kiemelt részére a család címerei kerültek. A hármas árkádnyílású földszinti és emeleti tornácos főhomlokzat a Maros völgyére néz.

Keresztes Gyula szakvéleményezése szerint a kastély homlokzatait fő- és osztópárkány, valamint a zsalugáteres ablakok keretezése díszíti.

A szimmetrikus alaprajzi elrendezésű kastély halljának belső díszítése és a kovácsoltvas korlátja fényűző kastélyra vallott. Szalonjaiban és arcképcsarnokában sok kiváló mester alkotása volt látható. 


A barbár módon tönkretett kastély

Az államosítás után a kastély egy gazdasági vállalat használatába került, és azon belső átalakításokat végeztek. Sok évig használaton kívül állt, barbár módon tönkretéve.

Szem előtt tartva az épület jelenlegi sorsát és állapotát, sorainkat dr. Kálmán Attila tanár, történész az alábbiakkal egészítette ki:

Az államosítás után az épületet tehát az állami gazdaság használta. A rendszerváltást követően kérdésessé vált a kastély sorsa. Úgy tűnt, hogy sok más erdélyi kastély sorsára jut, üresen, elhanyagolva várta sorsa beteljesülését. 

A Máriaffi családnak sikerült visszaperelni a kastélyt.

Az önkormányzat 2010-ben vásárolta meg a Máriaffi családtól, majd hosszú előkészítés, több pályázat után 2018-ban elkezdték az épület felújítását. A hatóságok beszámolóit alapul véve egy olyan épületet alakítottak ki, amely múzeum és közösségi ház ötvözete. Kiállítási terek, múzeum, turisztikai központ stb. kap helyet a kastélyban.

Értesüléseink szerint a kastély készen áll, remélhetőleg mihamarabb megnyílik a közönség előtt. 

A kastélypark nagy részét sajnos az elmúlt hetven évben elhanyagolták, új épületek is épültek. 

A létező parknak csak egy töredéke került az önkormányzathoz, a többi helyzete sajnos megoldatlan. Remélhetőleg sikerül megoldást találni, hiszen park nélkül egy kastély nehezen érvényesül. 

Örvendetes, hogy sikerült egy műemléket megmenteni az utókornak, és úgy gondoljuk, hogy nemcsak Marosszentgyörgynek fontos az épület, hanem a Maros mente egyik fontos kulturális központjaként fog működni.

* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet dr. Fekete Albertnek, Keresztes Pálnak, Keresztes Géza műépítésznek és Demján László műemlékvédő szakmérnöknek. 


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató