Munkavállalás itthon vagy külföldön?

Egyéni döntés

Hányan dolgoznak külföldön? Erre a kérdésre a Maros Megyei Munkaerő-közvetítő Hivatal nem tudott választ adni, mert a külföldi munkavállalókról nincs nyilvántartás. Azt viszont nyilvántartják, hogy tavaly a munkaközvetítő program révén 7977 személynek adtak lehetőséget az elhelyezkedésre. Maros megyében a hivatalos munkanélküliségi ráta 2,98%, jelenleg 6988 munkanélkülit tartanak számon, közölte Ştef Gheorghe igazgató. Miközben a hazai munkaadók, cégek, vállalatok vezetői arra panaszkodnak, hogy nem találnak megfelelő szakképzettségű munkást, a munkaerő jobb fizetés reményében külföldre vándorol. 

Szaktudás nélkül nehéz elhelyezkedni 

A munkaerő-közvetítő hivatal adatai szerint a nyilvántartott 6988 munkanélküli közül 1156-an részesülnek munkanélküli-segélyben, és 5832 személynek semmilyen jövedelme nincs. A munkanélküliek zöme falun él, míg 1150-en városi környezetben. A legtöbb munkanélküli 40-49 év közötti, de számottevő a 30-39 év közöttiek aránya is. A munkanélküliek több mint fele elemi iskolát végzett, 24 százalékuk általános iskolát, 10 százalékuk szakiskolát, 9 százalékuk középiskolát. A felsőfokú végzettségű munkanélküliek 2,52 százalékának nem sikerült itthon elhelyezkedni. A hivatal adatai szerint 3742 személynek nincs esélye az elhelyezkedésre, s közel 3000 ember nagyon nehezen juthat munkához, éppen azért, mert semmilyen végzettsége, szakmája nincs. 

Kedden a munkaerő-közvetítő hivatal honlapján 382 munkahelyet kínáltak különböző szakmákban, ami nem jelenthet esélyt azoknak, akik nem felelnek meg a munkaadó által támasztott feltételeknek – mondotta Ştef Gheorghe ügyvezető igazgató. 

Sokan hadilábon állnak az írással 

Füleki Barna Csabához, a Maros Megyei Munkaerő-közvetítő Hivatal EURES külföldi munkaközvetítő irodájának vezetőjéhez fordultunk, hogy pontos képet kapjunk arról, kik jelentkeznek külföldi munkára, milyen lehetőségeik vannak, illetve szerződéskötéskor mire kell odafigyelni. 

– Ha otthonról interneten intézhető a munkakeresők bejelentkezése, akkor mi a szerepe az EURES-nek?

– Elsősorban a tanácsadás, az útbaigazítás és a segítségnyújtás. Amikor szembesülnek vele, hogy ki kell tölteni a CV-t, sokan nem vállalják, elmennek, és vissza sem jönnek. Ott az európai CV-modell, de problémát jelent a kitöltése. Sokan meghátrálnak, mert hadilábon állnak az írással. Ez hátrányos, hiszen a külföldi munkaadók olyan munkaerőt keresnek, akiknek van valamilyen végzettsége. Vannak olyanok is, akik otthonról már kitöltött CV-vel érkeznek. Sokan megnézik a honlapot, s nem értik, hogy mit kell tenni, itt az irodában magyarázatokkal szolgálunk. A másik gond, hogy nagyon sokan túlbecsülik a szaktudásukat, képességeiket. Előfordult olyan is, hogy a munkaadó világosan feltüntette, milyen szakemberre van szüksége, a munkavállaló el is küldte a CV-t. Aztán felháborodva jött, hogy nem kapott választ. Megmutatta az elküldött CV-t. Ekkor derült ki, hogy a munkaadó erdészt akart alkalmazni, az illető pedig beírta, hogy az állattenyésztéshez ért. Tehát sokan elolvassák, de nem értik, vagy nem értelmezik jól a hirdetést. 

A marosvásárhelyi EURES irodához tavaly 130 személy fordult. Sokan interneten vagy e-mailben érdeklődnek. 

– Milyen típusú munkára és hová jelentkeznek? 

– A legtöbben oda jelentkeznek, ahová nem kell szakképesítés. Általában gyári munkát keresnek, munkásként szeretnének elhelyezkedni. De amikor konkrétan megkérdazem, hogy milyen szakképesítésük van, 95 százalék esetében kiderül, hogy nincs semmilyen szakképesítése. Ha van is, bevallják, hogy oklevelük van ugyan, de az adott szakmához nem értenek. 

– Melyik kategória helyezkedik el a legnehezebben?

– A szakképzetlenek. Az utóbbi időben többször előfordult, hogy az a bér, amit a mezőgazdasági munkában ajánlanak, körülbelül 3000 lejnek megfelelő összeg, nem elég a mezőgazdasági munkásoknak. Azt mondják, hogy ennyi pénzért nem dolgoznak, s nem mennek el. Képesítésük nincs, de nagy jövedelmet remélnek. Sokan feketén dolgoztak itthon, ezeket az éveket nem lehet feltüntetni a CV-ben.

Külföldön is a szakképzett munkaerőt keresik

– A munkaadók milyen profilú munkaerőt keresnek? Hol ajánlják a legtöbb munkahelyet?

– Általában az alacsonyabban képzett vagy szakképzett munkaerőt keresik, habár előfordul, hogy felsőfokú végzettségűeket keresnek. Az EURES honlapján, amelyet mindenki megtekinthet, látható, hogy általában a németországi, a hollandiai és az olaszországi munkaadók ajánlják a legtöbb munkahelyet. Azonban a február közepén közzétett adatok szerint Spanyolországban 206 munkahely van, 200 mezőgazdasági munkást, négy technikust és két ácsot keresnek. Portugáliában hasonlóképpen 200 munkahely van, itt málnaszedőket keresnek. Hollandiában 196 munkahelyet kínálnak, 130-at üvegházi munkára, 30-at kertésznek, 25-öt élelmiszeripari egységben, tízet spárgaszedésre és egyet menedzserasszisztensi állásba. Nagy-Britanniában inkább idős személyek ápolására és gondozására keresnek munkaerőt, jelenleg 75 személyt toboroznak, ebből 50 személyi gondozó, 15 gyógyszerész és 10 gondozó. Németországban jelenleg 64 munkahelyet hirdettek meg, ebből tízet hegesztőknek, hatot építőmunkásoknak, ötöt kamionsofőröknek, négyet szerelőknek, a többi szakmában – például villanyszerelő, hentes, szakács, kovács, buszsofőr – egy-két munkahely van. Írországba 55 csontolót és trancsírozót keresnek, Dániába 50 borsószedőt. Finnországba 15 erdei munkást, 10 építőipari munkást, Svédországba és Norvégiába közel ötven magasan képzett munkaerőt toboroznak, köztük mészárosokat, autószerelőket, CNC-vezérlésű géphez esztergályosokat, sőt még kajakedzőt is. A skandináv országokban fizetik a legmagasabb béreket, de a követelmények is a legmagasabbak. További munkahelyeket hirdettek meg Máltán, Szlovákiában és Magyarországon, ahol szintén képzett munkásokat keresnek. Szlovákiában például 12 üvegfúvót alkalmaznak. 

– Minden országban szükséges a nyelvtudás? 

– Igen, legalább az alapszintű nyelvismeretet megkövetelik a munkavállalóktól. Németországban ennél többet is, nem elég a minimális nyelvtudás. Aki a hotelszakmában helyezkedik el, annak az angol nyelvet is kell tudni. A holland ajánlatoknál elég az angolnyelv-tudás. A skandináv országokban megkövetelik a C1-es nyelvvizsgával járó nyelvtudást is.

Az EURES-en csak ellenőrzött információk találhatók 

– Mit kell tudni az EURES-ről? 

– Az EURES honlapján az ajánlatok mellett megjelenik a bér is, általában a bruttó órabér. A hirdetéseket a külföldi munkaközvetítők tüntetik fel a munkaadók információi alapján. Minden EU-s tagországban működik az EURES, a honlapon közölt hirdetéseket ellenőrzik, tehát biztos forrásnak tekinthetők. Így a romániai EURES-portálhoz csak ellenőrzött információk jutnak el, amit román nyelven tesznek közzé. A munkaajánlattal és a feltételekkel kapcsolatos minden információ megtalálható itt. A jelentkezéshez elsősorban egy európai CV-t kell kitölteni, amit otthonról lehet intézni. Újdonság, hogy 2019 januárjától van egy olyan lehetőség is az érdeklődők számára, hogy a munkakeresőket nyilvántartásba veszik, a CV bizonyos adatai megjelennek a portálon, így a munkaadók válogathatnak munkakeresőket. 

– Mire kell figyelni, amikor valaki eldönti, hogy külföldön vállal munkát?

– Hogyha az EURES-en keresztül intézik a munkavállalást, akkor minden törvényesen és átláthatóan történik. Hogyha valaki magán munkaközvetítő iroda révén akar munkát vállalni külföldön, akkor több forrásból le kell ellenőrizni a céget. Ezeknek a közvetítőknek a törvény értelmében nem lenne szabad pénzt követelniük a közvetítésért. Semmilyen címen, se fordításért, se iratcsomó-összeállításért, semmiért. Azonban sok esetben különböző „mesékkel” kicsalják a pénzt az emberektől. Ha pénzt kérnek, nem szabad szóba állni velük. A legjobb esetben a munkavállaló pénz nélkül marad, a rosszabbik eset, hogy valaki külföldre kerül, feketén dolgoztatják, s egyéb problémák adódnak. Senki se menjen külföldre, ha nincs konkrét szerződése. A közvetítő cégek felől a területi munkafelügyelőségen lehet érdeklődni – tájékoztatott Füleki Barna Csaba. 

Sajnos, a munkaközvetítő hivatal csak a munkanélküliek és a munkahelyek számát tartja számon, arról nincs nyilvántartás, hogy hány ezren vállaltak külföldön munkát kényszerből vagy nagyobb keresetért. Minthogy arról sincs számadat, hogy hány magasan képzett fiatal orvos, mérnök, informatikus, jó szakember hagyta itt a szülőföldjét, vagy hányan készülnek elmenni tanulmányaik befejezése után az alacsony bérek miatt.