2024. november 23., Saturday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A magyar művelődéstörténetben Nagy Tanári Kar alatt egyértelműen a nagykőrösi „negyed akadémiát” értjük. Veszem a bátorságot, hogy Nagy Tanári Karnak nevezzem a marosvásárhelyi Református Kollégium hajdani tanári karát is, a Köteles Sámuel, Borosnyai Lukáts János, Bolyai Farkas, Antal János, Dósa Elek, Péterfy Károly és Török János alkotta közösséget.

A Nagy Tanári Kar szoborcsoport Nagykőrösön – Varga Imre alkotása


A magyar művelődéstörténetben Nagy Tanári Kar alatt egyértelműen a nagykőrösi „negyed akadémiát” értjük. Veszem a bátorságot, hogy Nagy Tanári Karnak nevezzem a marosvásárhelyi Református Kollégium hajdani tanári karát is, a Köteles Sámuel, Borosnyai Lukáts János, Bolyai Farkas, Antal János, Dósa Elek, Péterfy Károly és Török János alkotta közösséget. Bolyai Farkas katedráját ideiglenesen Szász Károly vette át, és ha nem is nevezték ki a Református Kollégium rendes (mai értelemben „tituláris”) tanárának (ugyanis a nagyenyedi Bethlen Kollégiumnak volt a kinevezett, rendes tanára), azért a Szász család ősi fészke Marosvásárhely lett. De a marosvásárhelyi Nagy Tanári Karba tartozik Mentovich Ferenc, Koncz József, Farczádi Elek és Antalffy Endre is, még ha ez utóbbiak tevékenységével be is lépünk a XX. századba.

Kitől is lett nagy és halhatatlan a nagykőrösi tanári kar? Egyértelműen Arany Jánostól, ahogy – véleményem szerint – a marosvásárhelyi is Bolyai Farkastól lett halhatatlan!

A nagykőrösi Nagy Tanári Kar

Nagykőrösön a Református Kollégium „aranyideje” akkor volt, amikor a „Tudós Társaság negyede” ott tanított, közülük heten ugyanis a Magyar Tudományos Akadémia tagjaivá váltak. A tanárok közül partiumi, illetve erdélyi volt Arany János, Mentovich Ferenc, Szász Károly, illetve Szilágyi Sándor történészprofesszor. Aranyt a matematikus, irodalmár és filozófus Mentovich Ferenc hívta Nagykőrösre, az a Mentovich Ferenc, aki a mostani MTA III. Matematikai Szakosztálya elnökének, Szász Domokosnak az ükapja. Mentovich Ferencet 1856-ban a marosvásárhelyi Református Kollégium választotta meg Bolyai Farkas utódjának. Mentovich volt Vályi Gyula matematikatanára Marosvásárhelyen. A nagykőrösi tanári kar igazi nagysága – tudományuk akadémiai szintű művelése mellett – abban rejlett, hogy nemcsak a saját tudományukat sulykolták, hanem igazi tehetséggondozást végeztek, a szó legnemesebb értelmében. Lássuk röviden a Nagy Tanári Kar néhány kiválóságát, aki meghatározta a nagykőrösi Református Kollégium szellemiségét!

Mentovich Ferenc 1819. április 19-én Nagy-Debreken, Szolnok-Doboka megyében született. Középiskoláit és felsőbb tanulmányait Naszódon, Désen és Enyeden végezte, ahol ifj. Szász Károly, későbbi nagykőrösi kollégája, majd dunamelléki püspök nevelője volt. Külföldi egyetemeken képezte magát, a báró Kemény és a báró Jesznák család pártfogoltjaként. (A Népújságban több írás jelent meg róla.)

„Ács Zsigmond 1824-ben Laskón (Baranya megye) született. Nagykőrösre 1851-ben választották meg tanárnak Kecskemétről. Négyévi nagykőrösi tevékenysége után Foktőre, 1874-ben pedig szülőföldjére ment. Egyik dísze volt az ötvenes évek nagykőrösi kis Athenae-jének. Tizennégy élő és holt nyelvben jártassága jó hírű irodalmi tevékenységre tették képessé.

Kiss Lajos 1813-ban Debrecenben született. Tanulmányainak a szülővárosában befejezte után mint báró Vay Miklós és Szentkirályi Mór családjának nevelője, 4 éven át a berlini egyetemen tanult. – Nagykőrösön 1859-ig tanárkodott, amikor a budai kerületben császári és királyi protestáns tanfelügyelővé nevezték ki. Meghalt 1867-ben.

Szász Károly, a későbbi dunamelléki ev. ref. püspök Nagyenyeden 1829. június 15-én született. 22 éves korában lett a nagykőrösi főgimnázium tanára, s két évig viselte e tisztséget. Irodalmi munkásságát, mely őt a hazai írók fényes soraiban az elsők közé avatta, már kőrösi tanár korában megkezdette.

Arany Jánosról elég volna röviden annyit említenem meg, hogy 9 éven át volt tanára, dísze, büszkesége, dicsekedése a nagykőrösi főgimnáziumnak. De méltónak tartom felemlíteni azt is, hogy midőn a presbiterium 1851. október 3-án elhatározta, miként egyik tanszékre «honunk egyik nevezetes költője, mint a ki a nevelésben szinte jártas és hajlammal bír, hívassék meg» – Arany e meghívóra adott válaszában sajnálkozva fejezte ki, hogy a felajánlott állást anyagi viszonyai, különösen a messzeség miatt a költözködéssel együtt járó költség tekintetéből el nem fogadhatja. Ekkor az egyháztanács 120 ezüst forintot szavazott meg Aranynak úti költségül, csakhogy a tanári állásra megnyerje.

Arany ezek után elfogadta az állást s betöltötte azt oly lelkiismeretes buzgósággal, oly kiváló tanítási eredménnyel, hogy e tekintetben őt az új kor egyik legkiválóbb minta-tanárának kell tartanunk.

Hogy leginkább az ő egyénisége volt a különben is illusztris tanári testület fényes középpontja, azt természetesnek tartjuk, hogy dicsősége akkor már egészen beragyogta hazánkat. Méltó volt éppen azért a fájdalom érzete, midőn Budapestre távozott körünkből, hogy ott a Kisfaludi Társaság igazgató, később az Akadémia főtitkári díszes állását betöltse.

Arany iránt is szépen kifejezte kegyeletes érzületét a fenntartó testület az emlékére tett 400 ftos ösztöndíj alap, – továbbá volt tanítványai – halálát követő évben 1883-ban városunkban tartott összejövetelük alkalmával összeadott 1000 ftot, – és emlékszobra leleplezésekor Budapesten újabban tett 130 ftos ösztöndíj alap létesítése által. Éppen ez utóbbi alkalommal tett megállapításunk következtében az 1896. július 5-én városunkban rendezett összejövetelünk alkalmával a hálás tisztelő tanítványok azt is elhatározták, hogy Aranynak városunkban emlékszobrot állítsanak fel, mely láthatólag is hirdesse azt a dicsőséget, mely iskolánkra itt tanárkodásából háramlott”1.

Szilágyi Sándor (1827-1899), a hazai történetírók egyik legkimagaslóbb alakja másfél évtizeden át volt tanára a nagykőrösi főgimnáziumnak. Kolozsvárt született 1828. augusztus 30-án. (Szülőháza a híres Farkas utcai Református Kollégiummal szemben található, és emléktáblával van megjelölve.) A kecskeméti gimnáziumból jött Nagykőrösre, a történelem, később Arany utódaként a magyar irodalom tanára, a főkönyvtár őre, egyik rendezője, az önképző kör megalapítója lett. Később Budapesten az egyetemi könyvtár igazgatója.”2

A marosvásárhelyi Nagy Tanári Kar időrendben a nagykőrösi előtt élte fénykorát. És a két tanári kar között Mentovich Ferencnek jutott a híd szerep. Mire Marosvásárhelyre jött, Bolyai Farkas már nagyon öreg volt, és meghalt id. Szász Károly, akinek a fiával jó barátságban voltak még Nagykőrösön. Érdemes idézni Arany János és Szász Károly Mentovichnak még Nagykőrösön írt köszöntőjét:

Névnapi köszöntő Mentovich Ferencnek

Írták Arany János és Szász Károly,

Nagykörösön, 1851. az 12351-ik szerdán.

Kedves jó barátunk, Francisce Mentovich!

Búban, fájdalomban te sohase voníccs,

Sőt a gondok felé még csak ne is konyíccs,

Minket bús pofával sohase szomoriccs.

Ezeket szörzötték egy hideg szobában,

János mester egyik, Arany mostanában,

Továbbá Szász Karli, gondolván magában,

Hogy jót kívánni is jobb kadenciában.3

(12 3 51 jelentése: 12 = december, 3 = 3. nap, 51 = 1851; 1851. december 3. szerda volt és Ferenc névnap4.)

Azt hiszem, abban mindenki egyetért, hogy a nagykőrösi tanári kart Arany János tette halhatatlanná, ahogy véleményem szerint Bolyai Farkas is halhatatlanná tette a marosvásárhelyi tanári kart. A kultúrtörténészek ezt tudják is. Simonyi Károly, miután megírta A fizika kultúrtörténete c. könyvkatedrálisát, Staar Gyula, a Természet Világa főszerkesztője biztatására kidolgozta A magyarországi fizika kultúrtörténete fejezetét is, amely a Természet Világa kiadásában jelent meg. Az anyaggyűjtés idején Simonyi professzor meg is kérte Weszely Tibor matematikatörténészt, hogy küldje el neki a marosvásárhelyi Református Kollégium panteonját. Ez a panteon Decsi Czimor János, Pápai Páriz Ferenc, Aranka György, Gecse Dániel, Kibédi Mátyus István, Köteles Sámuel, Bolyai Farkas, Bolyai János és Vályi Gyula képmásait tartalmazza. Ebben a panteonban együtt vannak a kollégium halhatatlan tanárai a kollégium halhatatlan diákjaival. Azt hiszem, nincs is ennél fényesebb bizonyíték, hogy a marosvásárhelyi Református Kollégium tanári kara is megérdemli a „Nagy” jelzőt.

Ha egy bátor és klasszikus irányzatot képviselő szobrászművész elkészítené a marosvásárhelyi Nagy Tanári Kar szoborkompozícióját, akkor az is lehetne olyan híres, mint a nagykőrösi.

 

1 Galgóczy Károly: Nagy-Körös Monográfiája, p. 366.

2 Galgóczy i.m. p. 368

3 Arany János összes költeményei, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1969. pp. 176-177.

4 Szabó Péter Gábor szegedi matematikatörténész magyarázata

 

IRODALOM

Arany János összes költeményei, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1969

Galgóczy Károly: Nagykőrös város monographiája. Nagy-kőrös Város Közönsége, Budapest, 1896

Simonyi Károly: A magyarországi fizika kultúrtörténete, XIX. század. Második, bővített kiadás, 2002. Természet Világa különszáma 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató